"Nincs ideje napközben?" - teszi fel a kérdést a Pesti Estben közzétett hirdetésében a Szépmuvészeti Múzeum, amely késo esti nyitva tartással, tárlatvezetésekkel, jazzkoncerttel, flamencóval plusz némi vörösborral igyekszik a magaskultúrát a nagyérdemu körében népszerusíteni. Bulihangulat nélkül ugyanis nehéz napjaink élménykultúrájának a részévé válni. A múzeumok korszerusítése, a festoóriások felvonultatása, a megfelelo klímaberendezések és biztonsági intézkedések mind-mind csak részei a talpon maradásnak.

Zimankós hétköznap estén ígéretes program a spanyol "nagyok" (El Greco, Velasquez, Goya) esti tárlatvezetése. A Szépmuvészeti Múzeum impozáns lépcsosorát pásztázó reflektorfényben bizakodva haladunk felfelé, kikapcsolódást keresve egy fárasztó nap után.
A hatalmas kapu feltárul, és egybol megérint az egyetemi klubok füstös-borgozös hangulata. Nem, nem fordulunk vissza, inkább gyarapítjuk a közepes méretu sort a pénztár elott. Párok vagy párkeresok, diákok és örökdiákok silabizálják a táblát, miszerint csütörtökönként este 10-ig van nyitva a múzeum, és a tárlatvezetésre is érvényes a jegy, 2200 forintért. A következo tárlatvezetés idopontját csak hosszas keresgélés és kérdezosködés után, egy eldugott táblán találja meg az a botor látogató, aki valóban emiatt jött ide. A sorban állók közül többen tanácstalanok a magas szintu szervezettség láttán. A múzeum fakó, freskókkal borított, ódon falai a szétfolyó jazzmuzsikát érzéketlenül, tompán verik viszsza, mintha nem nagyon tudnák felvenni az új kor ritmusát.
Végül is a tárlatvezetés felkészült és korrekt, bár csak a legismertebb képek kerülnek szóba. A spanyol gótikus festészettol Goyáig ível a kiállított anyag. A spanyol festészet közismerten vallásos világát történetek színesítik a szentek hihetetlen csodáiról - hirtelen kinövo hajról, lábak nyomán fakadó virágokról. Sok hispániai muvész stílusa Rómában, az olasz festoóriások hatására kapott lendületet. Többször elokerül a meztelenség fogalma, érdekes módon nem a képeken, csak a tárlatvezeto kíséroszövegében.
Érdemes visszatérni. Lehetoleg csöndes, napfényes délelott, prospektussal a kézben. (K. Á.)