Sebestyén István
Vesztőgépek rabszolgái

Kegyetlen hidegvérrel ölte meg a soproni Luxor Casino két alkalmazottját egy játékfüggő fiatalember az elmúlt napokban. Tavaly ősszel egy tatabányai taxist szúrt halálra egy szintén játékfüggő férfi. Mindketten pénzt akartak szerezni szenvedélyükre. Szakemberek szerint a szerencsejáték a lúzerségből való kiút lehetőségét csillantja fel a könnyű sikerről álmodozók előtt. 

Zoli veszített. Sokat. Nem az első eset volt, de rosszul esett neki, mint mindig. Nem számolta pontosan, de hatmillió körüli összeget hagyott a gépekben az elmúlt hónapokban - nem csoda, hogy (legalábbis drog nélkül) mindig szerencsétlen lúzernek (vesztes, balek ember - a szerk.) érezte magát. Pedig már huszonnyolc éves volt. Most is dühítő volt a tudat, hogy ha bírta volna még egy kicsit pénzzel, biztosan bejön a tuti. Hogy a csorbát kiköszörülje, kölcsönt, illetve ingyen játékot kért Ákostól, a Luxor huszonegy éves alkalmazottjától, aki azonban ezt a kérését nem teljesítette. Zoli felháborodva a padlóba lőtt, majd elviharzott. Még éjszaka felkereste az egyik - szintén a kaszinóban dolgozó - hölgy ismerősét, Henit, hogy pénzt kérjen tőle, de miután itt is elutasításra talált, hátba és tarkón lőtte a huszonkilenc éves nőt. A holttestet bevonszolta a fürdőszobába, a padlót felmosta, majd a távozott. Hazament az albérletébe, átöltözött, levetett ruháit pedig betette a mosógépbe. Hajnalban visszatért a kaszinóba és ismét kérte Ákost, hogy ingyen játszhasson. A fiú megtagadta a kérést, erre Zoli tarkón lőtte. Áldozatát a hátsó helyiségbe vonszolta, tárcáját eltette, a kasszából kivett mintegy négyszázezer forintot és a játékgépek kulcsait, majd egy Sopronhoz közeli kaszinóba ment - ahol elfogásáig tovább játszott.

Szakértők szerint a játékfüggők általában az önpusztítást választják, ha kilátástalanná válik a helyzetük, ám gyakran előfordul az is, hogy erőszakos bűncselekményeket követnek el, hogy pénzhez jussanak. Tavaly ősszel egy tatabányai taxist ugyancsak egy játék- és alkoholfüggő fiatalember szúrt halálra - tízezer forintot és egy mobiltelefont zsákmányolva.
Magyarországon 5-10 ezer játékfüggő él, 85 százalékuk férfi, és egyötödük kísérelt már meg öngyilkosságot. Erőss László pszichológus szerint jelentős részük nem pusztán a játék szeretete okán válik szenvedélye foglyává, hanem a nyerés illúziója egyfajta - természetesen hamis - kiutat jelent a játékos számára a létbizonytalanságból. 
A szakember szerint ez a jelenség Magyarországon sokkal erősebb, mint akár Las Vegasban, ahol az általában magas életszínvonalon élő vendégek számára a játék nem feltétlenül élet-halál kérdése. "A könnyű siker lehetősége nagyon csábító, főleg a fiatalok számára. Márpedig a nyerés gyors és erős sikerélményt, no meg pénzt ad a játékosoknak, akik éppen a lúzerség elől menekülnek. Amikor bebizonyosodik számukra, hogy a rendszer úgy van felépítve, hogy akármit csinálnak, lúzerek maradnak, akkor gyakran az önpusztítást látják egyedüli alternatívának, de előfordul, hogy mások ellen fordul a keserűségük" - mondja a pszichológus, hozzátéve, hogy az erőfeszítések nélkül megszerzett siker - illetve ennek hajszolása - egyik negatív következménye, hogy megakadályozza az erős etikai érzék kialakulását.
Orosházi Józsefné, a BRFK kriminálpszichológusa is úgy látja, a könynyű siker igézete korjelenség. "Ma a hirdetésektől kezdve minden arról szól, hogy "megérdemled", hogy "neked jár ez és ez" - de hogy milyen alapon, arról senki nem beszél. Sokan mondták már nekem a vizsgálatok során, hogy "én nem fogok annyit gürizni mint az apám, akinek hatvanéves korára van egy rozzant Wartburgja, meg egy panellakása. Nekem most kell a BMW, most kellenek a márkás cuccok, mert akkor vagyok sikeres, ha ezeket megszerzem" - mondja a szakértő. Tapasztalatai szerint a játékfüggők gyenge, sodródó személyiségek, akik számára az élmények, a saját hobbijuk fontosabb, mint bármi más, és nem rendelkeznek komoly élettervvel. És hogy miként válik valaki ilyenné? Orosháziné szerint ebben a döntő szerepet a genetika játssza. "Nagy jelentősége van természetesen a családi háttérnek és a neveltetésnek is, de úgy látom, hogy adott döntési helyzetekben sokszor nem ez a meghatározó, hanem az ősöktől örökölt genetikai faktor" - mutatott rá.