Vissza a tartalomjegyzékhez

Lukács András
Halálbiztos üzlet

Anne Turner és családja január közepén érkeztek Zürichbe. Érkezésük estéjén egy koncerten vettek részt, amelynek fő attrakciója Rahmanyinov híres második zongoraversenye volt. A család ezt követően egy csendes kisvendéglőbe ment, ahol pezsgőt bontottak. A kép csalóka - a hatvanhét éves orvosnő és családja nem a téli vakáció első napját ünnepelték, hanem Anne Turner utolsó estéjét. A svájci eutanáziacég eddig négyszázötven embert segített a halálba, és várólistáján további háromezer öngyilkosjelölt szerepel a világ minden részéről.

Az orvosnő ugyanis - a Svájcba érkező eutanáziaturizmus egyik "vendégeként" - másnap délután egy órakor megitta azt a pohár folyadékot, amely véget vetett életének. Az eutanázia során asszisztáló nővér a pohár átnyújtása előtt elmondta az ilyenkor szokásos figyelmeztetést: "Ha ezt a poharat kiissza, meghal." Anne Turner szíve fél óra múlva megállt.
A gyógyíthatatlan beteg Turner egyike volt annak a több mint négyszázötven személynek, akik a svájci Dignitas (a "méltóság" szó latin megfelelőjéről elnevezett) szervezet közreműködésével, ellenőrzött körülmények között vetett véget életének. A svájci törvények ugyanis nem tiltják, hogy orvosok halálba segítsék pácienseiket, így a meghalni vágyók szabályos recepten válthatják ki a gyors és biztos halált okozó dózist. Az Anne Turner esetéről beszámoló Haaretz című izraeli napilap megkereste az 1997-ben alapított Dignitas vezetőjét. A sajtó érdeklődését kerülő Ludwig Minelli végül hajlandó volt e-mailben nyilatkozni.
"Nézzék, milyen halál jutott azoknak az embereknek, akik vonat elé vetették magukat, vagy leugrottak egy felhőkarcolóról, majd beszéljenek azokkal a rendőrökkel, mentősökkel, orvosokkal, nővérekkel, akik találkoztak olyan esetekkel, amikor az öngyilkossági kísérlet eredménytelen volt" - magyarázta Minelli.
Anne Turner is egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után, már a családja támogatásával vette fel a kapcsolatot a Dignitasszal. "Együtt ebédeltünk, és úgy döntöttünk, hogy ha mindenképpen meg akarja tenni, akkor ne így, hanem a megfelelő módon tegye" - nyilatkozta Sophie, Anne Turner lánya a London Timesnak.
A Dignitas ügyében a brit parlament is vizsgálatot kezdeményezett, az erre a célra létrehozott vizsgálóbizottság még Anne Turner halála előtt járt Zürichben. A brit képviselők Ludwig Minellitől megtudhatták, hogy ha valaki a klinikán akar öngyilkos lenni, annak legelőször el kell küldenie orvosi leleteit. Ezek alapján a Dignitas utánajár annak, hogy nem lehet-e szenvedéseit csökkenteni anélkül, hogy öngyilkossághoz folyamodna. Ezt egy hosszadalmas folyamat követi, amelynek végén, aki megkapja erre a szervezet beleegyezését, Svájcban halhat meg. 
"Azoknak a személyeknek a nyolcvan százaléka, akik végül megkapják tőlünk az engedélyt, soha többet nem hív bennünket. Ettől a lehetőségtől valahogy megnyugszanak" - nyilatkozta a brit parlamenti vizsgálóbizottságnak Minelli. 
A Dignitas vezetője szerint az öngyilkossághoz való jog alapvető emberi jog. Véleménye szerint a helyzet az abortusz legalizálásáért folytatott harcra emlékeztet. Svájc nem először húz hasznot külföldiek halálából: a koncentrációs táborokban meggyilkolt zsidók "alvó számláit" csak fél évszázaddal később, a nemzetközi botrány nyomán kezdte kifizetni. Az eutanáziaturizmus ennél is biztosabb üzlet a luxusklinikák és méregdrága alpesi szállodák számára.