Miben hasonlít a 25 ezer forintos sportcipő, a 26 ezer forintos pulóver, az 1500 forintos farmer vagy
a 400 forintos póló? Abban, hogy mindegyik Kínában készült. A különbség csak annyi, hogy elegáns plázában vagy egy kínai piacon vásároljuk meg. Amíg a fogyasztók nagy része örül az olcsó kínai árunak, a magyar kereskedők körében egyre nagyobb a feszültség a folyamatosan terjeszkedő kínai konkurenciával szemben. A verseny tisztességtelen és egyenlőtlen.

Amíg hat-hét évvel ezelőtt még csak távol-keleti egzotikumnak számító piacokon találkozhatott a közönség kínai áruval, nem volt akkora a gond. De az elmúlt években számtalan üzletet, sőt nagyobb áruházat nyitottak meg országszerte a távol-keleti kereskedők. Ma már szinte minden vidéki városban és kisebb településen működnek kínai üzletek, s szó szerint elszippantják a helyi boltosok elől az amúgy is kis számú és szűkös pénztárcájú vásárlóréteget. Számos településen felzúdulást, sőt megmozdulást szerveztek a helyi kereskedők, amikor híre ment, hogy jön a konkurencia, de hiába: a kínaiak jöttek, az emberek pedig náluk vásárolnak.
Egy lapunknak nyilatkozó vidéki kereskedő szerint jelentős, akár 50 százalékos forgalom-visszaesés tapasztalható a hazai kereskedésekben, amióta számolni kell a kínai üzletek jelenlétével. Persze nem kell mindent a kínaiakra fogni - tette hozzá a vállalkozó - alapvető probléma, hogy egyre kevesebb pénzük van az embereknek. Az elmúlt években sokan felelőtlenül eladósodtak, így ma jóval nehezebb a megélhetés, amit leghamarabb a ruházati üzletek éreznek meg.

Jól megy ugyanakkor az olcsó áruk boltosainak. Vidéki nagyvárosok egykor patinás belvárosi áruházai nem ritkán távol-keleti tulajdonban működnek. Említhetnénk Szegedet vagy Pécset, ahol a korábbi ékkőnek számító háromszintes áruház felső két emeletén csak kínai áruk kaphatók. Nemcsak tetőtől talpig öltözhet fel itt az ember, hanem kínai bútorokat, konyhai és irodai kiegészítőket is bevásárolhat, nem is beszélve a hagyományos kínai dísztárgyakról.
Kis túlzással elmondható, hogy ma már az élelmiszereken és a könyveken kívül, márkákra való tekintet nélkül szinte minden a távoli keletről érkezik.

"Tapintható a feszültség a kereskedők között" - mondta a Heteknek Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke. Nem a kínai származással van gondjuk a hazai vállalkozásoknak, hanem azzal, hogy nem egyenlőek a versenyfeltételek. Tapasztalatuk szerint a kínai és más távol-keleti vállalkozásokat nem ellenőrzik a hatóságok: sem az adóhivatal, sem a fogyasztóvédelem, sem a munkaügyi hatóság, miközben a magyar cégeken bevasalják az adókat, és állandó ellenőrzéseknek vannak kitéve. "Furcsa számunkra - folytatta az elnök -, hogy egyes kereskedők évekig nem fizetik az adókat, járulékokat, nem jelentik be az alkalmazottaikat, nem adnak számlát, nem tudnak elszámolni az árukészlet eredetéről, és amikor terjeszkedni óhajtanak, minden gond nélkül, készpénzért megvehetik a kiszemelt üzletet. Érthetetlen a hatóságok passzivitása, hiszen ha a vállalkozók nem fizetik meg a foglalkoztatás közterheit, a vámokat, különféle járulékokat, kevesebb bevétele lesz az államnak. Így tehát az olcsó kínai áru terjesztését maga az állam finanszírozza."

Ennek ellenére Antalffy szerint nem kell tömeges cégbezárásokra számítani. A magyar vállalkozásoknak meg kell tanulniuk együtt élni a kialakult helyzettel. Aki nem bírja, annak még időben profilt kell váltania - tanácsolta.
Nem értünk egyet a magyar vállalkozók álláspontjával - nyilatkozta lapunknak a Kínai Nagykövetség Kereskedelmi Osztályának munkatársa. A Magyarországon dolgozó kínai vállalkozók számos munkahelyet hoztak létre országszerte, nagy forgalmat bonyolítanak le, hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlődéséhez. Kínai vállalkozók nemcsak üzleteket és éttermeket működtetnek, hanem termelő tevékenységet folytató gyárakat is. Ma már alig fordul elő olyan magyar háztartás, ahol nincs kínai áru. A kínai áruforgalom évről évre jelentősen növekszik, hazánkba tavaly novemberig 3,6 milliárd dollárnyi áru érkezett Kínából.
Az adófizetési morállal kapcsolatban a nagykövetség munkatársa elmondta, minden országban előfordulnak olyan vállalkozók, akik igyekeznek elkerülni a fizetési kötelezettséget, ám a kínai kereskedők körében számuk nem magasabb, mint a magyar cégek esetében. Az adófizetés elkerülése törvénytelenség - tette hozzá.