Hetek - X. évfolyam, 6. szám, 2006. február 10

Sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén vagy március elején Magyarországra látogat. Az elnöki útra olyan időszakban kerül sor, amikor reális esély van rá, hogy a magyar-orosz viszony túllépjen a kilencvenes évek második felének mélypontján. A történelmi múlt lezárására pedig az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója ad alkalmat.
A kereskedelem drasztikus csökkentése és a politikai érintkezés minimalizálása az 1990-es évek végén következett be; a kapcsolat "befagyasztását" a magyar fél kezdeményezte. Martonyi Jánosnak, az Orbán-kormány külügyminiszterének 2001-ben tett három moszkvai látogatását követően már olyan beszédes címekkel jelentek meg cikkek az orosz újságokban, mint: Oroszország és Magyarország felhagytak a vitákkal; vagy: Oroszország és Magyarország - egy új korszak kezdete.

A politikai kapcsolatok újjáéledésének később Medgyessy és Putyin szentpétervári találkozója adott új lendületet 2002 decemberében, amikor is a fő téma a gazdasági együttműködés volt. Ez hamar meg is hozta az eredményt: míg 2001-ben 2,9 milliárd dollárt tett ki az orosz-magyar áruforgalom (100 millióval kevesebb, mint 2000-ben) addig a 2002-2004-es időszakban 4,3 milliárd dollárra nőtt, 2005-ben pedig elérte az 5 milliárdot. Eközben a magyar export a duplájára nőtt.
Míg 2002 decemberében az orosz sajtóban egy rövid híradást olvashattunk egy a turizmussal kapcsolatos megállapodás aláírásáról, addig 2006 februárjában már kiterjedt mezőgazdasági együttműködésről tudósítottak a lapok, amit Gyurcsány Ferenc moszkvai látogatása során írtak alá a felek. Időközben megoldódott Moszkva budapesti adósságának kérdése, ami addig akadálya volt a teljes értékű együttműködésnek; a szovjet tartozás ügyére 2003 januárjában került pont. Még ugyanabban az évben, szeptemberben Budapestre látogatott Mihail Kaszjanov. Az Oroszországban népszerű Majak rádió így számolt be az eseményről: "A két országnak közel tíz évig nem volt kapcsolata magas szinten. Magyarország belpolitikai berendezkedése nem kedvezett a politikai és gazdasági együttműködésnek, mesterségesen is ki voltak élezve némely, a történelembe vesző ellentmondások. Az új kormány színre lépésével jelentősen megváltozott a légkör." A "történelembe vesző ellentmondások" alatt az 1956-os események és a magyaroknak visszaadandó műkincsek kérdése értendő. Ez utóbbi - a Sárospataki Református Kollégium könyveinek visszaadása - 2005-ben gyakorlatilag megoldódott. Ami pedig az ötven éve lezajlott eseményeket illeti, Putyin szavaival élve "Magyarország és Oroszország között soha többé nem fordul elő ahhoz hasonló, ami 1956 őszén történt". Vagyis a jelenlegi orosz vezetés elítélte az akkorit a magyar forradalom elnyomásáért; mint tudjuk, Borisz Jelcin volt az, aki először nyilatkozott erről hasonlóképpen 1992-ben, budapesti látogatása során.
A politikai kapcsolatok pozitív változásairól tanúskodott az is, hogy Mihail Fradkov miniszterelnök kinevezését követő első külföldi útja is Magyarországra vezetett 2005-ben. A politikai problémák megoldását és a gazdasági együttműködés fejlődését a kulturális kapcsolatok újjáéledése követte. 2005-ben rendezték meg Oroszországban a Magyar Évet. Az elmúlt másfél évtized során mindkét országban meglehetősen megkoptak az emlékek a másikról.
Nyilvánvaló, hogy hazánk prezentációja nem kapott akkora figyelmet, mint a szovjet időkben; azonban az orosz sajtóban észrevehetően megnőtt a magyarokkal és kultúrájukkal kapcsolatos publikációk száma.
Egyébként az egyik Szentpétervár közeli palotában már több éve létezik egy "Rákóczi-pince". Itt őrzik azokat a magyar borokat, melyeket II. Rákóczi Ferenc küldött Nagy Péter cárnak szövetségük idején. A pincét Vlagyimir Putyin és Medgyessy Péter jelenlétében nyitották meg.
Biztató jel a magyarok élénkülő érdeklődése Oroszország iránt: 2005-ben 40 százalékkal több magyar turista választotta úticéljául Szentpétervárt, mint az előző évben.
Orosz-magyar reneszánsz - ezzel a címmel jelent meg az Izvesztyijában egy cikk tavaly decemberben, a magyar év utolsó rendezvényeivel egy időben. Persze, mint tudjuk, az újságírók szeretik a harsány szalagcímeket, de jelen esetben valóban úgy tűnik, hogy a két ország közötti kapcsolat újjászületett, és a jövő is biztató. Putyin elnök küszöbön álló budapesti látogatása hivatott arra, hogy e "reneszánsz" soron következő jelentős bizonyítéka legyen.