Szobota Zoltán
Már csak egy ügyem van az Úristennel

Paskai László katolikus püspök ügynökmúltjának leleplezése méltán lehetett volna az év botránya bármely posztkommunista országban. Nálunk nem lett az, és a hatvanegy beszervezett katolikus papból álló listát őrző Adriányi Gábor történész professzor szerint mindaddig nem is lesz, míg a római egyház hazai vezetésében további érintettek lapulnak.

Paskai László és Bagi István 1979-ben felesküszik az Alkotmányra 
Fent: Seregély István Fotó: MTI

A "Tanár" fedőnevű ügynököt Ungváry Krisztián történész azonosította az Élet és Irodalom hasábjain. Az eddig megtalált iratok szerint Paskai 1965 és 1974 között jelentett egyházi személyekről az állambiztonsági szolgálatoknak. 1971-ig jelentései nem tűntek károsnak a megfigyeltekre nézve, majd miután új tartótisztet rendeltek számára, tevékenységét ügynöki minőségben folytatta, vagyis megtalálták azt a gyenge pontját, amellyel a későbbiekben zsarolhatóvá vált. 
Nemsokára már "a szervekkel meggyőződésből együttműködő" titkos megbízotti minősítést kapott, melyről Ungváry azt írja, hogy a szervek "lakkozásának" köszönhető csupán. Ezt követően is szinte pozitív példaként jelenik meg előttünk, mint aki "kifejezetten jóindulatú jelentéseivel" bebizonyította, hogy "különösebb lealjasodás nélkül  is lehetett valaki hálózati személy". Az is kiderül azonban, hogy a nagy nyilvánosság előtt zajló megnyilatkozásai egyértelmű lojalitást mutattak a kommunista állammal. Utolsó ismert jelentését 1974. május 3-án írta Mindszenty felmentéséről, és jelenleg még nem tudható, hogy ezt követően meddig dolgozott ügynökként. 
Már a püspökkari titkár Veres András reakciójából is kiderült, hogy a honi katolikus vezetés jó előre felkészült egy ilyen "nem várt" helyzetre. Veres politikai akciónak minősítette a hetilapban megjelent leleplezést, ezzel próbálva elterelni a figyelmet a súlyos erkölcsi kérdésekről. Szakmai síkon pedig a témában könyvet publikáló kutató, Tomka Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára magyarázta, miért is nem volt ügynök Paskai. Szerinte a bíboros tudta nélkül készítettek a vele folytatott beszélgetésekből - amúgy ártalmatlan - jelentéseket, és ha egyáltalán valaha írt is valamit a szolgálatoknak, akkor az csak külföldi útibeszámoló lehetett. 
"Paskai egyenes ember, aki a rosszat rossznak tartja, ezért nem hiszem, hogy ha ő megszólalna, akkor megpróbálná a dolgot elkenni. Vélhetően ezért nem szólal meg" - keresi a magyarázatot Giczy György a bíboros beszédes hallgatására. 
Tomka Ferenc érvelésére utalva a katolikus teológus lapunknak azt állítja: hazugság az, hogy minden papnak ügynökké kellett válni, akit megpróbáltak beszervezni. "Aki csak egy jelentést is küldött, az már fogaskerék lett az elnyomó rendszer gépezetében" - tartja Giczy, hozzátéve, hogy éppen ezért tévednek hatalmasat azok a történészek és teológusok, akik "ártalmatlan és jóindulatú" jelentésekről beszélnek. Giczy György szerint ugyanis a legapróbb és legjelentéktelenebb részletkérdésekkel is azt lehetett sugallni egy kihallgatás során, hogy a szolgálat mindent tud az illetőről. Mivel a katolikus egyház az egyetlen olyan keresztény felekezet, amelyben belső törvény írja elő, hogy a hívőnek teljesen fel kell tárnia titkait a gyóntató pap előtt, a teológus szerint minden ezzel kapcsolatos visszaélés maga az istenkáromlás. 

Nagy Lajos vezérőrnagy egy, a lapunknak adott korábbi interjúban nem hagyta bizonytalanságban az emiatt aggódókat. "Mindenhol bent voltunk, még a gyóntatószékben is ott voltak a lehallgatóeszközök. Előfordult, hogy a plébános segített berakni a poloskát, nehogy a takarítónő megtalálja véletlenül" - állította a Nemzetbiztonsági Hivatal alapító főigazgatója. 
"Tomka Ferenc Halálra szántak, mégis élünk című könyve a beszervezett papokról nagyon sok igazságot tartalmaz, de körülbelül a hatvan százaléka ferdítés. Amit ő ír, az iskolapéldája a szerecsenmosdatásnak" - fejtette ki véleményét lapunknak Adriányi Gábor Németországban élő katolikus teológus, egyháztörténész professzor. Szakemberként óva inti Tomkát a tények egyoldalú tálalásától. "Igaz, hogy például az egri egyházmegyében mennyire ocsmány módon figyelték meg az aktuális rektort, de arról sem szabad elfelejtkezni, hogy mindeközben az egri érsekről mindenki tudta, hogy ügynök, és az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) beszámolói szerint a kommunista állam és a katolikus egyház közötti együttműködés ebben a régióban volt a legharmonikusabb" - állítja a történész. 
Adriányi professzornak egyébként egy hatvanegy katolikus klerikus ügynökből álló lista van a birtokában, melyet egy alapos munkát végző, azóta elhunyt történész barátja bízott rá. A "százszázalékos pontosságú" jegyzék a Történeti Hivatal felkérésére gyűjtött anyagok alapján készült, és a szakember szerint idehaza is van belőle legalább egy a levéltárban. Mint mondja, káplántól püspökig mindenféle beosztású egyházi személy szerepel rajta - de persze ez csak a jéghegy csúcsa. Az egyik hálózati ember például a mai napig tagja a katolikus püspöki karnak. 
Mindaz, amit a főpapság teljes erőbedobással igyekszik eltitkolni a közvélemény elől, köreikben nyílt titoknak számít. Adriányi Paskai közvetlen munkatársától tudja, hogy mikor a bíboros átadta a stafétát Erdő Péternek, egy szűkebb körű ünnepségen kijelentette munkatársai előtt: neki már csak egy halaszthatatlan ügye van az életben, de azt az Úristennel kell elintéznie. A professzor szerint mindenki tudta, miről beszél. Aki viszont kellemetlenül sokáig erőlteti a katolikus vezetésnél az őszinte beismerést, az könnyen úgy járhat, mint Várszegi Asztrik. A püspöki kar rendszerváltás utáni első titkára - sok híve szerint - ennek köszönhetően volt kénytelen a pannonhalmi "önkéntes belső emigrációba" vonulni. Giczy is azon háborog, hogy a püspökök sok esetben még arra sem vették a fáradságot, hogy a békepapi mozgalom magas rangú kollaboráns papjait más plébániára helyezzék, mint ahol a rendszerváltás előtt kifejtették áldatlan tevékenységüket. Azt pedig már végképp nem tudja értelmezni, hogy a korábbi szolgálataiért ÁEH-kitüntetéssel jutalmazott, közismert békepapi elöljáró ma éppen a Fidesz mellett kampányol, és "utódpártozza" a szocialistákat. 
"A mentalitás azonban átöröklődik. És ezt Veres András tudhatja a legjobban" - állítja a teológus, akit az átkosban az ÁEH-nál jelentettek fel a püspökök, amiért megrontja az állam és az egyház közötti jó viszonyt, a rendszerváltás után pedig Orbán Viktornak küldtek hangfelvételt arról, ahogy egy egyházi rendezvényen éppen nem ért egyet a Fidesszel. 
Seregély István leköszönt püspökkari elnök nemrég teológiai síkra terelte az egyházak átvilágításának kérdését mondván: "Ha tényleg voltak árulók közöttünk, a tizenkét apostol között is volt. És ott sem ítélkezett senki. Júdás öngyilkos lett." Adriányi professzor szintén erre hivatkozva érzi úgy, hogy a püspököknek igenis a nyilvánosságot kell választaniuk, Giczy pedig csak annyit fűz hozzá: "Igazuk van, Jézus tanítványai között is volt egy ügynök, de abból legalább nem lett püspök."