A Davosban összesereglett politikai és üzleti elit idén Kína mellett India jövőjére is kiemelt figyelmet szentelt. Az ázsiai ország szemmel láthatóan tudatában van annak, hogy a gazdasági szakemberek "vigyázó szemeiket" Peking után egyre inkább Új-Delhire vetik: a több mint egymilliárdos népességű ország minden eddiginél nagyobb létszámú delegációval érkezett a találkozóra.

Fotó: Reuters
"A 21. század India százada lesz" - állította Manmohan Singh indiai miniszterelnök, és ezzel az amerikai diplomaták is egyetértettek. "Ebben az évszázadban Amerika hosszú távú katonai, gazdasági és politikai érdekei szempontjából Ázsia lesz a legfontosabb régió" - állapította meg Nicholas Burns amerikai külügyminiszter-helyettes. "Jelenleg Ázsia déli része, és azon belül is India kapja a legnagyobb figyelmet" - tette hozzá Burns. Az éves találkozón megjelent szakemberek egybehangzóan azt tartják: India jó úton halad afelé, hogy regionális atomhatalomból az egész világra befolyásos gazdasági hatalommá váljon.

Az évi 7-8 százalékos gazdasági növekedés elérése után az ország vezetése már 10 százalékos bővülésre készül a közeljövőben. Ha ezt sikerül megvalósítani, egyes szakértők szerint 10, mások szerint 25 éven belül India Kína komoly vetélytársává válhat a globális piacon.
Bár jelenleg még nem kérdés, hogy melyik állam gazdasága nyom többet a latban, a "világ leggyorsabban növekvő demokráciájával" büszkélkedő India számos kedvező feltételt tudhat magáénak: erős technológiai és szolgáltatóipari háttérrel, viszonylag hatékony tőkepiaccal és bankrendszerrel, egyre inkább "izmosodó" magánszektorral és vállalkozói kultúrával, jó egyetemi képzési rendszerrel és bőséges fiatal munkaerővel rendelkezik. Hátránya azonban, hogy a gyarmati időkből örökölt bürokrácia, a még mindig burjánzó korrupció, a helyenként igen gyenge infrastruktúra és a rendkívül visszamaradott általános iskolai rendszer mind hátráltatja a befektetések megvalósítását. Ugyanakkor a jól képzett munkaerő miatt a kifinomultabb szakértelmet igénylő munkákat a legfejlettebb ipari államok előszeretettel telepítik ki Indiába. Bár Kína tízszer annyi terméket exportál az Egyesült Államokba, mint India, az indiai termékek minősége azonban általában jobb, mint a kínaiaké.
Bár a fizetések Indiában gyorsabban növekednek mint bárhol máshol a világon, az ország égető szükségekkel küszködik. A technológia és az informatikai bázis a gazdaságnak csupán töredékét képviseli - az egymilliárdos lakosság háromnegyede ugyanis a kevésbé fejlett vidéki területeken él és dolgozik. Bár az Indiai Iparszövetség elnöke szerint országa a "világ élelmiszerkosarává" válhat, fejlődésre ezen a területen is nagy szükség van: a mezőgazdaságból élők egynegyede napi 2 dollárnál (420 forint) kevesebbet keres, és 500 millióan élnek elektromos áram nélkül. Egyes előrejelzések szerint 2050-re India válhat a világ legnépesebb országává, ami egyben azt is jelenti, hogy a növekvő létszámú munkaképes korosztály számára egyre több munkalehetőséget kell teremteni. Míg az ország déli és nyugati államai robbanásszerű fejlődésen esnek át, az északi és keleti államok jóval elmaradottabbak: Ázsia legnagyobb nyomornegyedei itt találhatók, és jelentős lépésekre van szükség az AIDS és más betegségek terjedésének megfékezéséhez is.