Király Sándor
A kátyúk támadása

Néhány esős-fagyos nap meghozta a kátyúk diadalát. A csak a fővárosban naponta 500-as nagyságrendben keletkező gödrök csillapíthatatlan étvágyú útonállókként emésztik a futóműveket, gumiabroncsokat. Valamint az autósok idegrendszerét. 

Budapest 5450 kilométeres közúthálózatából 1050 kilométer tartozik a főváros kezelésébe, a nagyobbik rész felett a kerületi önkormányzatok diszponálnak. Téli időszakban a fagy és a csapadék hatására naponta legalább 500 kátyú keletkezik a fővárosban, főleg az elöregedett, agyonfoltozott utakon. A műszaki egyetem út- és vasútépítési tanszéke szerint ma egy főútvonalat úgy terveznek, hogy adott számú nehézgépjármű áthaladása esetén az élettartama legalább húsz év, a mellékútvonalaké pedig tíz esztendő legyen. A főváros útjainak átlagéletkora ugyanakkor meghaladja a harminc évet, de vannak olyan utak is, melyeket több mint ötven éve koptatnak az autósok. Az egyre növekedő forgalom és az utak elöregedése miatt az alapozás megreped, a résekbe befolyik a csapadék, a nyári hőség és a téli fagyok kátyúkat hoznak létre. A betömésre használt anyag minősége sok esetben nem jó – súly és hő hatására deformálódik –, ehhez járul a nem megfelelő javítási technológia alkalmazása is. A kátyút ugyanis szabályosan körbe kellene vágni, sűrített levegővel portalanítani, és csak ezután lehetne meleg aszfalttal, hengerelt módszerrel betömni a lyukakat. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy tartós, jó minőségű munkát csak száraz időben, plusz 5 fok feletti hőmérsékleten lehet végezni. Rossz időben csak a hideg aszfalt alkalmazható, melynek a tartóssága rossz esetben csupán egyetlen nap. Demszky Gábor főpolgármester a jövőben pályáztatást írna ki a kátyúzási munkálatokra. Véleménye szerint az FKF Rt. – amely 2005-ben 2 milliárd forintot költött a kátyúk javítására – lassan és drágán dolgozott.