Sebestyén István
A nagy menetelés

Sportnyelven szólva hosszú hajrát nyitott a szocialista párt: nyolc hónappal a választások előtt költséges kampányeszközökkel igyekszik visszacsábítani bizonytalanná vált szavazóit. A közvélemény-kutatások szerint az MSZP tetemes hátránnyal bír a Fidesszel szemben. 

Az MSZP-kampány plakátja. Buliba kezdtek 

Biztonság, igazságosság és bátorság - ezeket a hívószavakat tűzte zászlajára az MSZP a héten kezdődött, hathetesre tervezett akciósorozatában. 
A nyári SMS-kampány után a párt most óriásplakátokkal, hirdetésekkel igyekszik felhívni magára a szavazópolgárok figyelmét, de számíthatunk arra is, hogy a közeljövőben levelet kapunk a legnagyobb kormánypárttól vagy akár - üzenetrögzítőről - maga a kormányfő csörög ránk. 
A meglehetősen drágának ígérkező akciót többen a választási kampány előrehozott nyitányaként értékelték, ám Gyurcsány Ferenc nyilatkozataiban árnyalta ezt a vélekedést: mint mondta, identitáskampányt folytatnak, vagyis igyekeznek újra megtalálni a közös hangot a választókkal. Hogy a hármas jelszó tartalmilag pontosan mit rejt magában, majd csak ezek után 
derül ki. Mindenestre a szocialistáknak fel kell tűrniük az ingujjat: a Medián augusztusi felmérése szerint a választásokon biztosan résztvevő szavazók körében a Fidesz 16 százalékkal vezet előttük.
Gyurcsány az elmúlt vasárnapi, Pár(t)beszéd című „szezonnyitó” szocialista rendezvényen megadta az előkampány alaphangját. Intette - az „istenekre kérte” - az ország politikusait, hogy a választást ne élet-halál kérdésének tekintsék, valamint óvott a populizmustól mint a „demokratikus közép” legnagyobb ellenfelétől. Emellett néhány konkrétabbnak tekinthető ígéretet is tett a jövő évi költségvetésre vonatkozóan. Ezek szerint a büdzsé megalkotásánál fő szempont lesz az adócsökkentés, a családi támogatások rendszerének megreformálása, a vidék és a mezőgazdaság támogatása, 
a nyugdíjak és a reálbérek növelése, miközben az államháztartás működtetése kevesebb pénzt vinne el. 
„Gyurcsány Ferenc ugyan tudatosan kerüli ezt a kifejezést, de az MSZP valójában egy imázskampányba fogott bele, amelynek célja, hogy megerősítse saját szavazóbázisát, illetve »visszacsábítsa« a párttól eltávolodott bizonytalan szavazókat” - értékelte a történteket lapunknak Kiszeli Zoltán politológus. Szerinte kérdéses, hogy nem elhamarkodott-e az erős kezdés - nem csak amiatt, mert a választók esetleg „besokallhatnak” a választásokig, hanem azért is, mert elképzelhető, hogy a most elköltött kampánypénzek nagyon fognak hiányozni a véghajrában. „A Fidesznél is kampánycéloknak van alárendelve a nemzeti konzultáció, az országjárás és az adatbázis bővítését is szolgáló aláírásgyűjtés, de ők nagyságrendekkel olcsóbban oldják ezt meg” - fogalmazott a politológus, megjegyezve, hogy amíg a szocialisták 40 ezer embert elérő SMS-kampánya 42 millió forintba került, addig a Fidesz 38 milliót költött az országjárásra, amelyen keresztül félmillió választót értek el eddig. A választási kampányok egyik legfontosabb kérdése, hogy a pártok miből és hogyan tudják azt finanszírozni. A jelenlegi törvényi szabályozás alapján a költségvetés képviselőnként egymillió forintot biztosít erre a célra, miközben - mint Kiszeli rámutatott - egy modern gyűjtőpárt akár 2-3 milliárd forintot is elkölt a kampány során a siker érdekében. A rendszert nem tette sokkal átláthatóbbá az sem, hogy ma már alapítványi pénzek is szolgálhatnak kifejezetten pártcélokat. „A megoldást a képviselőnkénti keret emelése jelentené, de ennek ódiumát egyik oldal sem meri felvállalni, hiszen ezzel automatikusan a közvélemény rosszallását váltanák ki” - tette hozzá Kiszeli Zoltán.