Németh S. Szilárd
Függőséget a bírónak
Az új bírák megválasztása sem rendezi az Alkotmánybíróság kritikus helyzetét. Egyes vélemények szerint a politikai konszenzuskeresés eredményeként gyakran súlytalan, ismeretlen személyek kerülnek az Alkotmánybíróság tagjai közé.
A hatályos magyar törvény nem zárja ki a bírák újraválaszthatóságát, emiatt azonban tovább erősödhet a pártpolitikától való függés.

Holló András bizottsági meghallgatáson. Leszállóban Fotó: MTI
Az Alkotmánybíróság (AB) tagjainak kiválasztásakor túl nagy szerepet kap a politika - vélik egybehangzóan a lapunknak nyilatkozó alkotmányjogászok. Az AB tizenegy tagját az Országgyűlés választja - a képviselők kétharmados támogatásával.
A jelöltállítást a frakciók egy-egy képviselőjéből álló bizottság végzi. Az intézmény működőképességét évek óta veszélyeztette, hogy az Alkotmány semmilyen módon nem szankcionálja, ha a mandátumukat vesztett bírák helyett a parlament nem választ újakat. A csonkán működő bíróság esetében fennáll annak a veszélye, hogy nagyobb horderejű kérdésekben határozatképtelen marad a testület.
„Az Alkotmánybíróságról szóló törvény kidolgozói azt feltételezték, hogy a bírák választásakor az országgyűlés eleget tesz majd alkotmányos kötelezettségének. Tévedtek” - fogalmazott a Heteknek Zlinszky János. Az egykori alkotmánybíró szerint a kialakult helyzetre nincs alkotmányos megoldás, joghézag áll fenn, amit pótolni kellene. Zlinszky kizártnak tartja, hogy a szükséges alkotmánymódosítás kapcsán megegyezés születne a törvényhozásban.
A héten megtörtént az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatása, ennek eredményeként kedden a T. Ház Alkotmányügyi Bizottsága mindhárom jogász jelölését támogatja. Holló András jelenleg is az AB elnöki tisztségét tölti be, míg Kovács Péter nemzetközi jogászként, Bragyova András pedig alkotmányjogászként válhat az AB tagjává.
A bírák megválasztásának másik problémája - mutatott rá lapunknak egy neve elhallgatását kérő alkotmányjogász - hogy a jelöltállítást körülvevő politikai konszenzuskeresés eredményeként gyakran „színtelen, szagtalan, ismeretlen vidéki jogászok kerülnek be az Alkotmánybíróságba, akikről a Jóisten tudja csak, hogyan fognak ítélni”. A karakteres jelölteket „a pártok egymásnak kilövik” - tette hozzá.
Az Alkotmányjogász szerint a konszenzust igénylő demokráciamodellek sajnos nemigen váltak be Magyarországon, mivel a két vezető politikai oldal között túl nagy a bizalmatlanság, és a megkerülhetetlen egyezkedés esetén is a „legkisebb közös nevezőre törekszenek”. Nem optimális a jelöltállítás módszere Zlinszky János szerint sem, mivel a jelöltek kiválasztása „parlamenti alku tárgya, szó sincs szakmai vagy egyéb szempontokról”.
Az alkotmánybíróság működésére nehezedő politikai befolyás tovább erősödhet, amennyiben bevett gyakorlattá válik az alkotmánybírák újraválasztása - véli az SZDSZ, és ezért, elvi okokból nem támogatja Holló András alkotmánybíró újraválasztását sem. A liberális párt vezetői vélhetően osztják számos alkotmányjogász félelmét, mely szerint a bírák ezután olyan döntéseket is hoznak majd, amely parlamenti újraválasztásukat is megkönnyíti. Zlinszky János szükségesnek tartaná a bírák mandátumának meghosszabbítását, illetve a törvény által lehetővé tett, ám aggályosnak vélt újraválaszthatóság megszüntetését.