Hetek - IX. évfolyam, 33. szám, 2005. augusztus 19

Míg Magyarországon hét, addig Németországban már csak két város versenyez az Európa Kulturális Fővárosa címért. A tét jelentős, ugyanis a címet egy évig bíró város nemcsak kulturális téren, hanem politikai és gazdasági szinten is a figyelem középpontjába kerül.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím adományozásának kezdeményezése a néhai színésznő és görög kulturális miniszter, Melina Mercouri nevéhez fűződik. Az eredetileg egyszerű kulturális csereprogramként induló akció mára több tízmillió eurós városfejlesztési projektté nőtte ki magát.
Az eddigi gyakorlat szerint általában évente egy város lehetett Európa Kulturális Fővárosa: idén az írországi Cork, tavaly Lille, 2003-ban Graz nyerte el e címet, jövőre pedig a görögországi Patrasz kerül sorra. Az unió kulturális miniszterei 2004 májusában azonban arról határoztak, hogy 2009-től évente két település, egy régi és egy új tagállam városa legyen együtt Európa kulturális fővárosa. Ausztria és Litvánia valamelyik városa alkotja majd az első párt, egy évvel később, 2010-ben pedig egy magyar és egy német város következik.
Német részről Essen vagy Görlitz, magyar oldalról Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs avagy Sopron városa büszkélkedhet majd e megtisztelő és várhatóan jelentős ismertséget is hozó címmel, s szervezhet nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot. Az előminősítő pályázaton továbbjutott városoknak augusztus 17-éig kell leadniuk pályázataikat, majd a tíztagúvá bővülő nemzetközi zsűri döntése alapján október 23-án hirdetnek győztest.
Nyilvánvaló, hogy a nyertes város egy éven keresztül a figyelem középpontjában lesz. A cím előnyei nemcsak abban mutatkozhatnak meg, hogy a település a korábbinál több turistát fog vonzani, s megnőnek az idegenforgalommal kapcsolatos bevételei, hanem már a felkészülés éveiben is óriási összegek áramlanak a kultúrával kapcsolatos befektetésekbe, építkezésekbe, intézményalapításokba, művészeti megrendelésekbe.

Az EU másfél évtizede nem fővárosokat, hanem kisebb, néhány százezres lélekszámú városokat választ kulturális fővárosának. Hazánkban a pályázók között Budapest is szerepel, így vidéki város csak abban az esetben nyerheti el a jelöltséget, ha a jelölő magyar kormányzat elkötelezi magát a kulturális decentralizálás politikája mellett. E tekintetben jó eséllyel indulhat például Pécs, amely amúgy is jelentős művészeti intézményi hálózattal rendelkezik: a városban négy színház működik, itt rendezik évente a színházi szakma hazai fesztiválját, a POSZT-ot, szimfonikus zenekarral büszkélkedhet, itt jelenik meg az ország egyik vezető irodalmi folyóirata, a Jelenkor, továbbá a hajdan Pécsett rendezett Filmszemle is úgy tűnik, esélyes a visszatérésre. A lokálpatrióták előszeretettel emlegetik az országban egyedül itt működő egyetemi Művészeti Kart, melyhez képzőművészeti mesteriskola is kapcsolódik, s a számos múzeum, kiállítóhely, biennálé mellett vonzerőt gyakorolnak a nemrégiben a Világörökség részévé vált ókeresztény sírkamrák is. Pécs pályázati koncepciójának sajátosságai a regionalizmus, a balkáni kapcsolódási pontok, a multikulturális térség, az ipari örökség gondozása, valamint a német kulturális kapcsolatok témája köré épülnek, melyek európai dimenzióba helyezik a helyi kulturális örökséget.
Ugyanilyen nagyszerű pályázati esélyekkel indul Eger és Miskolc városa is, melyek Pécshez hasonlóan egyhangú döntéssel kerültek a cím elnyerésére kiírt pályázat második fordulójába.