Hetek - IX. évfolyam, 29. szám, 2005. július 22

Igazi magyar sikertörténet, avagy eddig soha nem látott színvonalesés, „zsebrádiózás”. Ez a két pólusa annak, ahogy a Magyar Rádió pártdelegáltjai értékelik Kondor Katalin elmúlt négyévi rádióelnöki tevékenységét. Talán nem nehéz kitalálni, hogy a kedvező vélemény Szadai Károlytól, a kuratórium fideszes elnökhelyettesétől ered, míg az utóbbit Gellért Kis Gábor, az MSZP által delegált elnök fogalmazta meg. A pártdelegáltak nem csak ebben képtelenek közös nevezőre jutni: lapzártánkig az sem derült ki, hogy ki tekinthető a leköszönt Kondor Katalin utódjának. A szocialisták által „viktoriánusnak” tartott, ezért elutasított Hollós János vagy a baloldal által javasolt Gőblyös János, akiről a javaslattevők sem tudják, hogy valójában elfogadta-e a kinevezését.

Már hónapok óta közismert volt, hogy Kondor Katalin nem jelölteti újra magát a nemzeti rádióadó elnökének, hiszen erről többek között lapunknak is nyilatkozott. (. Hetek, 2004. december 23.) A rádiókuratórium már kétszer is írt ki pályázatot az elnöki tisztségre, de mindkétszer meghiúsult a választás. Az első körben a pártdelegáltakból álló „kiskuratórium” konszenzussal képes volt jelöltet javasolni a civil és egyházi szervezetek képviselőiből kisorsolt úgynevezett nagykuratórium elé, de a testület pár szavazattal elutasította a jelöltet.
Gellért Kis Gábor, a kuratórium szocialista elnöke szerint a Fidesz sugallatára történt a konszenzusos, mindenki által vállalható, feddhetetlen jelölt „megfúrása” azért, hogy ezzel olyan helyzetet teremtsenek, amely választott elnök helyett a szocialisták által Fidesz-pártinak tartott alelnök, Hollós János kezébe „játssza” át az intézmény irányítását. Mint mondta: feltételezését erősíti, hogy a második körben már a pártdelegáltak sem voltak képesek új közös jelöltet találni, és bár kiírtak egy újabb pályázatot, de annak értékelése Kondor Katalin megbízatásának lejárta után zárul.
Kondor Katalin - hivatkozva a helyzetre - még múlt héten Hollós Jánost nevezte ki ügyvezetőnek. Gellért Kis Gábor erre válaszul hétfőre összehívta a médium kuratóriumi elnökségét, ahol Gőblyös István gazdasági alelnököt nevezték ki a Magyar Rádió átmeneti vezetőjének - az ülésre egyébként a Fidesz képviselői el sem mentek.

A szocialista elnök lapunknak elmondta, hogy Gőblyös István úgynevezett tulajdonosi megbízottként Kondor Katalin megbízatásának lejárta és az új vezető megválasztása közötti időszakban, az interregnum idején vezeti majd az intézményt. Az MSZP-s és SZDSZ-es delegáltak egy másik határozatukban kimondták, hogy a leköszönő elnök, Kondor Katalin múlt heti döntése, amellyel Hollós Jánost ügyvezetővé nevezte ki, „jogszabálysértő, és ezért a törvény erejénél fogva semmis”.
Gellért Kis Gábor elismerte, hogy elnök hiányában akár - a sarkított példa kedvéért - tíz évig is az ügyvezető alelnök vezetheti a Magyar Rádiót, mert nem teljesen rendezett a közmédiumok esetében, hogy a sikertelen elnökválasztási kísérletek meddig tarthatnak, és hányszor futhat neki a kuratórium a választásnak. A problémát az Országgyűlés orvosolhatná, ha módosítaná a médiatörvényt.
A helyzetet csak bonyolítja, hogy Gőblyös István részéről nem érkezett konkrét és határozott nyilatkozat arra, hogy elfogadja-e a felkérést, pontosabban a megbízatást. A gazdasági alelnök ugyanis dodonai választ adott, miszerint „amennyiben személyemmel kapcsolatos bármilyen konszenzus kialakul, nem fogok meghátrálni az ügyvezetés feladataitól, ám bármilyen jogilag vitatható helyzet a Magyar Rádió Rt.-nek káros, számomra pedig vállalhatatlan helyzetet eredményez”.
Kondor Katalin búcsúzó rádióelnök a Heteknek kifejtette, megkönnyebbült, hogy lejárt a megbízatása, és hogy ezzel túl van azon az időszakon, amelyben személyét állandóan támadták. Szent meggyőződése, hogy jogszerűen járt el Hollós János ügyvezetői alelnökké való kinevezésében, ezért ő - bármit is mondanak mások - Hollóst tekinti a rádió jelenlegi és legitim vezetőjének.
Szadai Károly, a kuratórium Fidesz által delegált elnökhelyettese is Hollóst tartja legitim vezetőnek. Mint mondta: „A jogszabályok és a magyar gyakorlat ilyen esetben a leköszönő elnök kezébe helyezi az utódlás kérdését, ezért a kuratóriumnak nem volt jogosítványa mást kinevezni az ügyvezetői tisztségre. A hétfői ülésre a Fidesz delegáltjai e törvénytelenség elkerülése érdekében nem mentek el. Gőblyös kinevezését azért sem tartjuk legitimnek, mert a gazdasági alelnök nem fogadta el a megbízatást.”

A szocialista elnök és a fideszes alelnök nemcsak ebben nem értenek egyet. Gellért Kis Gábor álláspontja szerint Kondor Katalin vezetése alatt a Magyar Rádió folyamatosan megsérti a közszolgálatiság ethoszát, mert például hírműsoraiban nyilvánvaló a jobboldali elfogultság. „A leköszönő elnök asszony sajátos vezetési technikájának köszönhetően a tehetséges szakemberek elhagyták az intézményt, és egy szolgalelkű klientúra épült a személye körül. A műhelyek bezárkóztak, magukba fordultak, és pállott, belterjes hangulat alakult ki a Rádióban. Így nem is csoda, hogy az elmúlt négy évben jelentősen csökkent a Kossuth Rádió - melyről Kondor és csapata csak nemzeti főadóként beszélt - hallgatottsága a 15-49 éves korosztályban, Kondor tevékenysége igazi mélyrepülés a Magyar Rádió életében” - fogalmazott az elnök. A szocialista főkurátor szerint mindezt tetézi a Vasárnapi Újság című műsor bevallottan pártkötődésű tevékenysége.
„Sikertörténet” - replikázott Szadai Károly. „Kondor Katalin hivatali ideje alatt a Magyar Rádió digitális platformra helyezte a műsorgyártást, modern és használható honlapot fejlesztettek, kitűnő az archiválás. A hallgatottság lassú csökkenése érthető egy olyan időszakban, amikor 1996 és 2004 között száznyolcvan új rádióadó fogott műsorszórásba” - szólnak az elnökhelyettes érvei. Szerinte a sokat bírált Vasárnapi Újsággal kapcsolatban is javult a helyzet, hiszen jelentősen csökkentek a műsorral kapcsolatos panaszok. Szadai szerint a szocialisták lejárató kampányt folytatnak Kondor és Hollós ellen, és az MSZP-hez lojális személyt keresnek, és igazából „Csak akkor nyugodnának meg, ha Bolgár György lenne az elnök.”