Wimbledon, te csodás

A héten kezdődött Wimbledoni Teniszbajnokság egyike a világ leghíresebbjeinek. 
A csodálatos atmoszféra idén sem okoz csalódást: már messziről hallatszik a zsongás, a sportcsatornák riporterei és az újságírók a nézőkkel együtt szállják meg a terepet, a játékosok hivatalos járművekkel furikáznak ki és be a pályáról, mindenhol zöld és bíbor, Wimbledon tradicionális színei. A bajnokságot először az All England Lawn Tennis and Croquet Club irányítása alatt rendezték meg 1877-ben, a wimbledoni Worple Roadhoz közeli területen. Az akkori pár száz nézős kis rendezvényből mára egy professzionális tornává nőtte ki magát, melyen csak a helyszínen segédkezők hatezren vannak, a látogatók száma pedig eléri a félmilliót. A tévéközvetítések révén pedig egyenesen milliók előtt versenyeznek a hatvan nemzetből érkezett játékosok. 

A torna minden évben augusztus első hétfője előtt hat héttel kezdődik. A játszmák két héten keresztül tartanak mindennap, kivéve a középső vasárnapot, amikor szünetel a labdapattogás. A szigorú szabályt a bajnokság történetében eddig háromszor szegték meg (legutóbb 2004-ben), amikor az eső miatt ezen a napon is engedélyezték a játékot. A küzdelem a második héten kezd izgalmasabbá válni, hiszen ekkor kerül sor a negyeddöntőkre, elődöntőkre és a döntőre. A rendezvény végén a férfi egyes bajnoka egy negyvenöt centiméteres ezüst-arany serleget vihet haza, míg a női egyes trófeája egy közel fél méter átmérőjű ezüsttálca, amit általában „rózsavíz-tálnak” vagy „Vénusz rózsavíz-táljának” hívnak. A díjjal természetesen pénz is jár, az idén több mint 10 millió fontot, azaz közel 3,8 milliárd (!) forintot osztanak szét a díjazás során. Érdekesség, hogy Wimbledonban és a French Openen magasabb a férfi győztesek nyereménye, mint a nőké, míg a US Open és az Australian Open egyenlő összeggel jutalmazza a két nem bajnokait. Természetesen nemcsak a nyeremények összege magas, hanem a jegyeké is: a legdrágábbak idén közel 30 ezer forintba kerülnek. ()