Kovács Klára
Kinyílt a gazdagok marka

Példa nélküli összefogásról tettek tanúságot a világ legfejlettebb országainak vezetői a napokban. A G8 nevű tömörülés legutóbbi, júniusi ülésén a hét leggazdagabb ország plusz Oroszország úgy döntött, elengedik a világ legszegényebb államainak az adósságát. Ez leginkább Afrika számára jelent örömhírt, hiszen az első körben érintett 18 ország közül 14 a fekete kontinensen található.

Pénzügyminiszterek fotóinak plakátozása Londonban a G8-csúcs előtt. Ők döntenek Fotó: Reuters

A 18 súlyosan eladósodott harmadik világbeli ország összesen 40 milliárd dollárnyi adósságot halmozott fel, melynek visszafizetésére vajmi kevés az esély, hiszen ezek az országok megoldhatatlan szociális, gazdasági, egészségügyi, társadalmi kihívásokkal, problémákkal küzdenek. 
A G8-ak csúcstalálkozóján a legfejlettebb államok vezetői döntöttek arról, hogy a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és az Afrikai Fejlesztési Bank felé fennálló, összesen negyvenmilliárd dolláros adósságot azonnal leírják, és emellett jelentős támogatást hagytak jóvá. 
A világ gazdasági vezetői azt is kinyilvánították, hogy a közeljövőben további 20 állam számíthat arra, hogy megszabadul az adósság-terhétől. Világszerte 38 olyan ország van, amelyek számára lehetetlenné vált a mintegy 55 milliárd dollárra rúgó adósságuk törlesztése. 
Afrika, a világ legszegényebb kontinense tehát kissé fellélegezhet, az adósságteher nyomasztó súlyától megszabadulva egy új esélyt kap. A helyi korrupt, és gyakran diktatórikus kormányok azonban csak abban az esetben számíthatnak a G8-ak „nagylelkűségére”, ha az eddig az adósság törlesztésére fordított összeget ezentúl az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, illetve az infrastruktúra fejlesztésére, és nem utolsósorban a korrupció felszámolására fordítják. 
A csúcstalálkozót követően George W. Bush Washingtonban folytatott megbeszélést Tony Blair brit miniszterelnökkel, majd bejelentette, hogy az Egyesült Államok 674 millió dollárnyi pótlólagos segélyt bocsát Afrika rendelkezésére. Az összegből 414 millió dollárt az Etiópiában és Eritreában dúló éhínség azonnali enyhítésére fordítanák. A Fehér Ház előzetes közlése szerint a 674 millió kiegészíti azt az 1,4 milliárd dollárt, amelyet az Egyesült Államok korábban az ENSZ Afrika megsegítését célzó keretének utalt át. Az adakozáshoz más fejlett államok is csatlakoztak, Nagy-Britannia 530 millió fonttal járult hozzá az afrikai szegénység orvoslásához, de Francia- és Németország is hasonló nagyságrendű összeg átutalásáról tett ígéretet. Az elmozdulást jelzi az is, hogy Paul Wolfowitz, a Világbank új elnöke első hivatali útjai egyikén Afrikába látogatott, ahol tárgyalásai során a szegénység és a korrupció elleni küzdelmet hangsúlyozta. Az állami szintű adakozás mellett a magánszféra is megmozdulni látszik. Bill Gates, a világ leggazdagabb embere újra jótékonykodásáról tett tanúbizonyságot, amikor az eddig is jelentősnek számító adakozásai után közel 500 millió dollárt utalt át az afrikai egészségügy színvonalának javítását elősegítő alapítványa számára. De a zenerajongók is a pénztárcájukba nyúlhatnak, hiszen újra megrendezik az emlékezetes, huszonöt évvel ezelőtti Live Aid szuperkoncertet, melynek bevételét szintén a fekete kontinens javára adják át. 

Szudáni menekültek kéregetnek egy ugandai táborban. Szükségben vannak Fotó: Reuters

A fejlett államok elhatározása, „tettlegessége” azért is áttörésnek számít, mert eddig jórészt csupán szavakban ítélték el az éhezést, a szegénységet, ám tettekben nemigen realizálódott mindez. Még olyan krízisek idején, mint a csernobili erőmű felrobbanása vagy más, természeti katasztrófa idején tett felajánlásokat sem teljesítették a gazdag országok. Ennek fényében különösen figyelemre méltó a mostani összefogás. Nehezen megmagyarázható ugyanis, hogy miért kell egymillió embernek napi 1 dollárnál kevesebb pénzből élnie. Miért nem jut tiszta ivóvízhez a Föld lakosságának egynegyede, és miért nem részesül még alapfokú oktatásban sem 114 millió gyermek világszerte. Megállíthatatlannak tűnik az AIDS pusztítása, számítások szerint az AIDS-árvák jelenlegi 40 milliós száma 50 millióra emelkedhet a következő években. (lásd még . Hetek, 2005. 21. szám). 
Az ENSZ eddigi lépései sem hoztak áttörést, noha 2000-ben 189 ország nyolc pontban fogalmazta meg a millenniumi fejlesztési célokat (MDGs - Millennium Development Goals), melyek értelmében 2015-re az éhezők és a rendkívüli szegénységben élők számának a felére kellene csökkennie, a gyermekhalálozásnak kétharmadára. A járványos betegségeket meg kellene fékezni, illetve minden kisgyermek számára biztosítani kellene az iskoláztatást. 
Az ENSZ szeptemberben értékeli a cél érdekében hozott lépéseket, ám az Európai Bizottság értékelése szerint elégtelenek az eddigi eredményekkel. Az Európai Unió - amely a világ segélyeinek több mint a felét állja évi mintegy 70 milliárd euróval - arra tett javaslatot a tagállamoknak, hogy növeljék az adományaikat, és állítsák a középpontba az afrikai országok támogatását. 
Az etióp fővárosban összehívott nemzetközi adományozó konferencián számos vezető nyugati állam 200 millió dolláros segélyt hagyott jóvá az Afrikai Unió számára, a darfuri békefenntartó feladatok ellátására. A legnagyobb tétellel, 50 millió dollárral az USA járult hozzá, Nagy-Britannia 12 milliót ajánlott fel, a többi állam kisebb összegeket és katonákat küld. Darfurban 2003 februárja óta közel 180 ezer ember halt meg a zavargásokban, de a mészárlások miatt mintegy egymillióan voltak kénytelenek elhagyni a hazájukat.