Hazafi Zsolt
Fúj a kormányváltás előszele?

Három éve alakult meg az MSZP-SZDSZ-kormány. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint nem sok esélye van annak, hogy ez a formáció 2006-ban tovább folytathatja a kormányzást. Ráadásul, ha jövő héten nem Szili Katalint választja meg az Országgyűlés államfőnek, akkor - ahogy egy Szili-párti szocialista fogalmazott - „már csomagolhatunk is”. Tájkép csata előtt.

Hiller István, az MSZP elnöke. Szavazóbázist épít Fotók: Vörös Szilárd

Jól kezdett a koalíció, hiszen az ötvenszázalékos béremelés és az első intézkedések hatására soha nem látott magasságokba emelkedett az MSZP támogatottsága, elérve a hatvanszázalékos álomhatárt. 2003-ban azonban fordulat történt, a Medgyessy Péter vezette kormány népszerűsége, és ezzel a párté is, lassú visszaesésbe kezdett, miközben a Fidesz „feljött”, és 2003 közepén átvette a vezetést. Medgyessy több kísérlete - az azóta elfelejtett Európa-terv és a közjogi csomag - ellenére 2004 augusztusára mélypontra zuhant a legnagyobb kormánypárt tetszési indexe. 
Gyurcsány Ferenc ugyan fordulatot hozott, többször feltornázta ezt a mutatót, de májusra a biztos pártválasztók között a Fidesz újra jelentős előnnyel rendelkezik. Bármenyire is igyekeznek szépíteni baloldalon a történéseket, Gyurcsány miniszterelnökként mindössze az MSZP zuhanását állította meg. 

A csapásirány: „Száz lépés”

A fordulatra száz lépésben készül Gyurcsány Ferenc. A 2002-es kormányváltás óta 8200 milliárd forinttal többet kaptak a magyar választópolgárok, ennek ellenére pocsékul állnak a szocialisták. A Száz lépésnek nevezett, egyébként az angol Munkáspárttól elcsent program célja világos: úgy tűnjön a választásokig, hogy kevés pénzből is tesz valamit a kormány. A másik cél: „elszívni a kommunikációs levegőt” az ellenzék elől. Az első lépesek eredményéből azonban kérdésesnek tűnik, hogy sikerül-e a „trendtörés”, hiszen a lépések vegyes fogadtatásra találtak. A foglalkoztatáspolitika terén történt bejelentések kommunikációs szempontból tragikusan sültek el, mivel a feketemunka elleni programpontokból úgy tűnhetett, hogy a kormány harcának célpontjai az „óriási költségvetési hiányt okozó”, „tetemes összegű” borravalót eltitkoló pincérek és a svarcban dolgozó házvezetőnők lehetnek. A következő lépések az egészségügyet érintették, aminek érdemi értékelése az érettségibotrány és a túlzott szakmaiság miatt eléggé elsikkadt. A családtámogatási rendszer reformja viszont az amúgy nagy szavazási hajlandósággal bíró középosztályt érintette előnytelenül. Igaz, e pontok szerint a szegényebb társadalmi rétegek normatív alapon több támogatáshoz fognak jövőre jutni, de a javaslatot a koalíción belül is - például a szabaddemokraták közül is - bírálják, mert a munka helyett a segélyből való élést „támogatja”. Némely szocialista politikus is elismeri, hogy még a közélettel aktívan foglalkozók számára is nehezen követhető a 15, a 21 és a 8 lépés.
A héten bejelentett szakképzéscsomaggal sincs szerencséje a kormánynak, mivel a „Szili vagy Sólyom László lesz az államfő” kérdéssel leírható súlyos koalíciós válság felülírta a témát. Az eddigiek alapján nehezen képzelhető el, hogy a kormány intézkedési csomagja megfordítja a népszerűségi folyamatokat. Ráadásul a „lépések” végrehajtása áttolódik 2006-ra, miközben kérdéses, hogy a szakapparátus mennyire szakszerűen hajtja végre azokat. Érdemes figyelembe venni az „átállási faktort”: ha a választások előtt vesztésre áll az MSZP, a bürokrácia nagy hajlandóságot érez „átállni” az ellenfélhez. Már láthatóak a jelei. 
Mindenesetre a Gyurcsány Ferenc személyéhez kötött csodavárás elmúlt. A kezdeti sikerek után Orbán Viktort újra többen tartják jó miniszterelnöknek, mint a hivatalban levő kormányfőt. 

Orbán Viktor a HÉV-en. Jövőre újra Mercedes?

A párt gyenge öklei

Ha a kormány nem, talán az MSZP majd fordít - gondolhatják a baloldali szimpatizánsok. Hiszen a tavaly októberben megválasztott új pártelnök és friss csapata a párt modernizációját, a kommunikáció megújítását és a széteső párt képének megszüntetését ígérte. 
Mit láthat a nagyérdemű? A pártelnök előrébb hozta a jelöltállítást, jelenleg több megyében és helyi körzetben „dinamikus” veszekedés zajlik. A feltörekvő fiatalok sérelmezik, hogy a régi MSZP-s vezetők kiskirályságokat hoztak létre, mivel a helyi pártvezetés meghatározó tagjait, akik a jelölésről döntenek, különböző „jutalmakkal” megvásárolták (alpolgármesterség, jól fizető felügyelőbizottsági tagság önkormányzati cégekben, állás egy rokonnak stb.). Némely pártszervezetben legtöbben az egzisztenciális függőség miatt abban érdekeltek, hogy minden maradjon a régiben. Az idősebb generáció azonban a fiatalokra mutogat, hogy a „hatalom- és pénzéhes” új generáció tagjai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Így megeshet, hogy jövőre 90 százalékban ugyanazokat a jelölteket indítja az MSZP, mint 2002-ben. 
Annak pedig teljességgel kiszámíthatatlanok a következményei, ha Szili Katalin államfősége kútba esik.
A párt arculatában is kevés változás történt, hiszen nem költöztek el a rossz emlékű - az egykori MSZMP- székház - Köztársaság téri épületből, nincs új és modern emblémája a pártnak, a friss kommunikáció eleddig csak elméletben létezik. Ellenben program az minden mennyiségben található az MSZP repertoárjában. A pártelnök a Sikeres Magyarországért Programjával nyomul, „közérthető” jelzése az SSS - Sürgős Segítség a Sikerért - szlogen. A pártvezetők és a kormánytagok Nagy Párbeszéd Program címmel hosszú menetelésbe kezdenek, hogy országszerte számtalan fórumon ismertessék a Száz lépes előnyeit. A Gyurcsány Ferenchez köthető Amőba-programmal, az Amwayhez hasonló rendszerben - ha valaki új tagokat hoz, jutalomban részesül - igyekeznek minél több fiatalt bevonni az MSZP-be. A legfrissebb adatok szerint mintegy 1600-an jelentkeztek eddig, kérdéses persze, hogy a jelentkezők hány százaléka „friss hús”, és nem valamelyik baloldali ifjúsági szervezet tagja vagy szimpatizánsa. Ha az utóbbi verzió az igaz, akkor csak „vödörből való horgászás” szemtanúi lehetünk.

Viktor, aki emberből van

A Medián szerint 18 százalékra növekedett a Fidesz-MPSZ előnye. Az elmúlt három évben két feladat előtt állt a Fidesz: Orbán Viktor ellenszenvindexének csökkentése és a jobboldal szélén álló szavazók integrálása úgy, hogy közben a párt ne veszítse el szalonképességét. 
Ezért a kormány elleni támadásokat Áder János és az „attack dogok”, a támadó kutya szerepkörben levő politikusok végzik. Orbán nem vitázik, nem konfrontál. Azt az agresszív imázsát, amelyet - a fideszesek szerint - az ellenfelei rajzoltak a pártelnökről, azzal igyekeznek semlegesíteni, hogy „emberként”, a maga 173 centiméteres nagyságával mutatják be, ezért igyekeznek közvetlen szituációkba helyezni: HÉV-en vagy vonaton utazik, a nyitott fórumokon akár személyesen, de a szemérmesek által sms-ben is megszólítható. Orbán arculatépítő politikájának köszönhetően népszerűségi indexe felment ötven százalék fölé, és újra bekerült a tíz legnépszerűbb politikus közé, 8 százalékkal megelőzve Gyurcsányt. 
A két legutóbbi választás láthatóan megváltoztatta a Fidesz gondolkozását. Az európai parlamenti szavazáson Budapest nem állt az MSZP mellé, a kettős népszavazáson az ideológiamentes egészségügyi kérdésben pedig 30 százalékkal többet kaptak, mint a nemzeti „mezőben” található határon túli kérdésben.
Ennek következményeként a jobbos „fenegyerekek” szájkosarat kaptak, és „visszavettek” az ideológiai politizálásból. A párt üzeneteinek középpontjába gazdasági kérdések kerültek. Kiemelt program Budapest és a nagyvárosok „meghódítása”. Ha sikerül, biztos a Fidesz győzelme, mivel az egyéni választókerületek eredményét közel felerészben kifejezetten a nagyvárosi és budapesti lakosság szavazatai döntik el.
Emellett létrehozták a „Polgári kormányzás-2006” nevű szervezetet, amely több mérsékelt jobboldali értelmiségi részvételével a kormányprogramot készíti. Üzenetük egyszerű, a Fidesz (kész és) készül a kormányzásra. 
A Fidesz ezen túlmenően szisztematikus, úgynevezett rétegkampányba fogott. A vidéki lakosság szimpátiájának megőrzésére kitalálták a Faluparlamenteket, míg a baloldali érzelmű kádári kisemberek - „a panelprolik” - átcsábítására olyan embereket is bevontak a Fidesz holdudvarába, akik e rétegek számára szimpatikusak, például Pozsgay Imrét és Kudlik Júliát, a Nemzeti Konzultáció keretében. Az MSZP-ben csalódott baloldaliak részére pedig Csintalan Sándor egykori MSZP- alelnököt „ajánlják” a Hír Tv-n keresztül. 

A kispártok csömöre

A kisebbik kormánypárt támogatottsága 2-7 százalék között mozog, mivel azonban nagyon alacsony a pártpreferenciával rendelkező válaszadók aránya, senki sem meri biztosan állítani, hogy 2006-ban bejuthat az SZDSZ a parlamentbe.
A SZDSZ-es vezetésű tárcákkal kapcsolatos párton belüli véleményt elárulja az a Horn Gábornak, a koalíciós együttműködésért felelős államtitkárnak tulajdonított kijelentés, miszerint „csak ne csináljanak semmi bajt”. Így nem csoda, hogy a liberális tárcák eléggé jellegtelenek. 
Kitörési „programként” a pártban mindössze a Horn Gábor és csapata által kitalált identitás-kérdőíveket tálalják. Az emberi joginak titulált, például a homoszexuálisok jogait reklámozó kérdőív és óriásposzterek után a közeljövőben gazdasági kérdőívet mutatnak be, ezen provokatív, liberális gazdaságpolitikai „értékek” lesznek szembeállítva a szocialista és a konzervatív véleményekkel. 
A párt egyik nagy problémája, hogy Demszky Gábor tavaly nyári botrányai miatt szétzilálódott a fővárosi SZDSZ. Nincs, aki a főpolgármester örökébe lépjen, pedig a főváros jelentette a párt egyetlen „utolsó bástyáját”. 
Az MDF gyakorlatilag nem mérhető. A nyolc főre apadt MDF-frakció jövője majdnem biztos: a megszűnés. A pártnak sem pénze, sem ereje nincs a megújulásra.
Három évvel a Medgyessy-kormány hivatalba lépese után a kormánykoalíció vesztésre áll. A baloldal győzelméhez ugyanis az szükségeltetne, hogy a két nagy párt nagyjából egyenlően álljon, és az SZDSZ is hozza a maga öt százalékát. Ha az elkövetkező hónapokban nem szépít a baloldal, akkor 2006 után azon gondolkodhatnak, hogy a 2002-es hatvan százalékról indulva miként hozták össze a Fidesz kétharmados parlamenti többségét, a jobboldali köztársasági elnököt és a konzervatív jogászokkal feltöltött Alkotmánybíróságot.