Néhány órával azt követően, hogy lapunknak nyilatkozva a Fővárosi Főügyészség és a Nemzeti Nyomozóiroda szóvivője is határozottan cáfolta ezt a lehetőséget, a legfőbb ügyész mégis megszüntette az érettségibotrány kapcsán indított nyomozást. Az indoklás szerint az érettségi tételek nem minősülnek szolgálati titoknak - ezt az állásfoglalást ugyanakkor az oktatási miniszter abszurdnak és életszerűtlennek nevezte. Mindenesetre kérdésessé vált, hogy bárkit felelősségre vonnak a tételek kiszivárogtatása és terjesztése, és nem utolsósorban a több tízezer diáknak és tanárnak okozott kár miatt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem - ahol a volt gyanúsítottak közül ketten tanulnak - nem indít belső vizsgálatot az ügyben, mivel nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy diákjaik közül bárki érintett lenne.
Néhány nappal azt követően, hogy negyvenezer diák a hétvégén kényszerűségből újraírta a matematika érettségi vizsgát, úgy tűnik, senki sem lesz elmarasztalva az összességében több százezer embert - diákot, pedagógust, szülőt - érintő botrány kapcsán. A tételek nyilvánosságra kerülése miatt az oktatási tárca feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozóiroda május 9-én indított nyomozást szolgálati titok megsértése miatt ismeretlen tettes ellen. Később felmerült, hogy miután a nyilvánosságra került tételeken nem volt jelezve a titkosítás, a dokumentumokat terjesztő személyek nem követtek el bűncselekményt, így a vádemelés is elmaradhat. Lapunknak ezt határozottan cáfolta Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozóiroda szóvivője, illetve Dobos Gabriella, a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség sajtóreferense is. Utóbbi azt mondta, kértek ugyan szakértői véleményt a titkosítással kapcsolatban, de ettől függetlenül lesz vádemelés. A legfőbb ügyész azonban átnyúlt a Fővárosi Főügyészség feje fölött: szerdán délután Polt Péter állásfoglalása nyomán a Nemzeti Nyomozóiroda utasítást kapott a nyomozás megszüntetésére. Polt szerint nem minősülnek szolgálati titoknak az érettségi tételek. Ezt azzal magyarázza, hogy a feladatlapok szolgálati titokként való minősítésének törvényi feltételei fennállnak ugyan, de azok az 1995. évi állam- és szolgálati titokról szóló törvény előírásai alapján nem minősülnek annak, mert akkor ezt a minősítést nem terjesztették ki az érettségi tételekre.
Magyar Bálint oktatási miniszter szerint az állásfoglalás abszurd és életszerűtlen. Mint lapunkhoz eljuttatott közleményében írja: „Érthetetlennek tartom, hogy a Legfőbb Ügyészség úgy bírálta felül a Fővárosi Főügyészség jogi állásfoglalását, hogy a döntés alapjául szolgáló tények minden tekintetben változatlanok voltak”. Magyar azzal érvel, hogy a minősített adattartalomra vonatkozó jelölés minden érettségi feladatlapot tartalmazó borítékon és csomagon rajta volt, és ezeket a feladatlapok megtekintéséig egységesen, felbontatlanul kellett kezelni. Mivel a diákok kezébe kerülő feladatlapok a felbontást követően már nem minősülnek szolgálati titoknak, ezért értelmetlen lenne ezt a minősítést a feladatlapokra ráírni. „Azok, akik a jelzett borítékokat a ráírt időpont előtt felnyitották, mindenképpen elkövették legalább a szolgálati titoksértést” - hangsúlyozza a miniszter, aki szerint a legfőbb ügyész „képtelen” jogi álláspontja büntetlenséget biztosít az értelmi szerzőknek és a tényleges elkövetőknek is.
Tehát a három volt gyanúsított - akik közül kettő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója volt - jogi szempontból mindössze egy diákcsínyt követett el, amikor „közkinccsé” tették a tételeket. Információink szerint az egyik „pázmányos” gyanúsított korábban is foglalkozott különböző házi dolgozatok kereskedelmével. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a felsőoktatásban tanulók megfelelő összegért ma szinte mindenhez hozzá tudnak jutni, a házi feladatként feladott műszaki rajztól kezdve a szakdolgozaton keresztül egészen a nyelvvizsga-bizonyítványig. Úgy tűnik, már az sem
lehetetlen, hogy
az érettségi tételeket is „forgalomba” hozzák - gyakorlatilag nulla kockázattal.
Az ügyben megkerestük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori hivatalát is. „Eddig hivatalos értesítést nem kaptunk arról, hogy a mi diákjaink közül bárkit gyanúsítanának, ezért nem tartjuk fontosnak, hogy belső vizsgálatot folytassunk” - tájékoztattak Fodor György rektor titkárságáról. Kérdésünkre, hogy miután felmerült az ügyben az intézmény neve, nem tartják-e fontosnak tisztázni, hogy valóban náluk tanulnak-e azok, akik a tételeket terjesztették, a vonal túlsó végéről azt a választ kaptuk, hogy „nem érthető a kérdés”.