Nem lettünk nettó befizetők az EU-ban, de az előzetes számítások szerint a brüsszeli pénzek lehívása terén leghátul kullogunk - állítja Surján László (Fidesz) európai parlamenti képviselő. Baráth Etele (MSZP) európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hivatala szerint más megközelítés is létezik, a hivatalos adatok pedig csak őszre várhatóak.
Surján László néppárti európai képviselő előzetes számításai szerint az EU 2004-ben kifizetett támogatásából a magyarok kapták a legkevesebbet az összes újonnan csatlakozó ország közül. Az egy főre lebontott támogatások összege magyar viszonylatban 16 euró, míg a lengyelek 37, az észtek és a litvánok esetében 103-104 euró fejenként. Ráadásul a hazánknak jutott - összesen - 160 millió eurós többlet is csak azért realizálódott, mert új csatlakozóként 172 millió eurós költségvetési kiegészítésben részesültünk. E kiegészítés nélkül veszteséggel zártuk volna a tavalyi évet - állítja a Fidesz által delegált képviselő.
A mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára tervezett 138 millió eurónak kevesebb mint a fele, 60 millió érkezett, a felzárkóztatási támogatások 231 milliójából 203-at sikerült lehívni, a már kifutó előcsatlakozási segély 260 milliójából pedig csak 173-at - állítja számításai alapján Surján László.
Az egy főre jutó európai uniós támogatások szóban forgó számítása nem az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalását tükrözi - válaszolták megkeresésünkre az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter - Baráth Etele - hivatalától. A számítások alapját adó nettó egyenleg jóval több: a közösség által használt módszertan szerint 76 milliárd forint, vagyis fejenként mintegy 30 euró - közölte lapunkkal Fadgyas Gábor, a hivatal sajtóreferense. Mivel a hivatalos végeredmény csak szeptemberre várható, nem kívánnak „számháborúzni” - mondta a sajtóreferens a két összeg közötti jelentős eltérés okát firtató kérdésünkre.