Makki Marie-Rose
Pogány Európa

„A család, mint egy férfi és egy nő kapcsolatára épülő életközösség, az Európában kialakult viszonyok között védelemre szorul.” Többek között ez áll a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Kárpátok Szociális Alapítvány által szervezett minapi konferencia nyilatkozatában, amely a házasság és a család fokozott védelmére szólítja fel az európai politikusokat. A rendezvény résztvevői az európai népességfogyás orvoslásaként a megfelelő bevándorlási politika mellett a tradicionális család intézményét megerősítő, uniós szintű politika kialakítását sürgették. Az emberek többsége ugyanis a mai napig kimutathatóan házasság- és gyermekpárti, és e vágyak realizálását megfelelő nemzeti politikával mindenhol elő lehetne segíteni. Ennek alátámasztásául elhangzott az is: a - főként észak-afrikai és közel-keleti - többgenerációs bevándorlók európai beilleszkedése sokkal komolyabb társadalmi konfliktusokkal jár, mint például az USA-ba települő etnikumoké, hiszen az amerikai társadalom sokkal befogadóbb és sokszínűbb, mint az európai.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a konferencián. Hiányolja a családbarát politikát Fotó: MTI

A felszólalók - köztük Orbán Viktor és Stumpf István - megerősítették: a család és ennek köszönhetően a társadalom egész Európa-szerte bomlófélben van. Ennek ellenszere csak egy olyan nemzetstratégia lehet, amely a hagyományos valláserkölcs alapján állva az erős családpolitika elsődlegességére építi a gazdaságpolitikát: magyarul családbarát módon alakítja szociális, foglalkoztatási és adópolitikáját is. Ez a koncepció szerintük ma teljességgel hiányzik a kormányzati politikából. Őry Csaba európai parlamenti képviselő szerint a hazai munkahelyek 95 százalékában 10 fő alatti a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor hiányoznak a kis- és középvállalkozások - köztük a családi vállalkozások - rugalmas és változatos munkarendjéhez igazodó jogi és gazdasági feltételek. Pusztán emiatt rengeteg potenciális munkavállaló - családanya, 40 év feletti, fogyatékos - kiszorul a hazai munkapiacról - fogalmazott a Heteknek Őry. Holott a nyolcórás munkaidőnek mára vége, és egyre inkább az atipikus foglalkoztatási formák kerülnek előtérbe. A határon túli magyarok esetében sem az anyaországba való áttelepítésük, hanem inkább a „helyben tartásuk” s egy tágabb társadalmi-gazdasági térbe való beillesztésük lehet előremutató. A konferencián elhangzott: a születésszámra pozitívan hatna, ha a nyugdíj összegébe a felnevelt gyermekek számát is belekalkulálnák. 
A Budapesti Nyilatkozat Európa kulturális és erkölcsi hagyományaira hivatkozik, és nem a kereszténységre. Lakner Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa, a konferencia egyik szervezője lapunknak kifejtette: ha a vallási hivatkozást belefogalmazták volna, akkor uniós szinten eleve lehetetlen lenne érdemben tárgyalni róla. „Tudomásul kell venni, hogy ez egy pogány Európa, itt rosszabb a helyzet, mint Ázsiában, Afrikában vagy Amerikában.” Arra a kérdésre, hogy a valláserkölcsi alapon való társadalmi megújuláshoz nem kellene-e először a különféle egyházaknak maguknak is megújulniuk, Lakner Zoltán úgy reagált: ennek boncolgatása nem a politikusok tiszte, ez az egyházak belső ügye.