Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Nem lesznek magyar hunok

Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága keddi ülésén nem támogatta azt az országos népi kezdeményezést, hogy a hunokat ismerjék el magyarországi kisebbségnek. Minden szakember szerint tudománytalan állítás, hogy a hunok itt élnek közöttünk. Ennek ellenére már van is hun egyház. 

A testület tizenhét nem és négy tartózkodó szavazat mellett nem támogatta a civilben pedagógus Novák Imre Josua - aki magáról azt tartja, hogy a Hunok Szentegyházában hírnöki feladatokat lát el - által indított népi kezdeményezést. Novák a bizottsági ülésen azt mondta: „a hunok nem haltak ki, többmilliós nemzetség kihalásáról beszélni (...) tudománytalan dolog”. - A hun kisebbségi ügynek Európában igen nagy visszhangja van - tette hozzá. Az „egyházfőküldött” szerint Jézus is félig hun volt, s a kínaiak a hunoktól lesték el a kung-fu titkait. 
Rytko Emília, az Országos Választási Iroda vezetője emlékeztetett: a hun kisebbség bejegyzésére 2381 aláírást juttattak el az irodához. Akkor megállapították, hogy a jogszabályban meghatározott ezer, mindenben megfelelő aláírás biztosan összegyűlt ahhoz, hogy az Országgyűlés a kérdésben döntést hozhasson. Az Országos Választási Bizottságnak nincs joga a kérdést minősíteni, nincs joga azt vizsgálni, hogy milyen a kisebbségi törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő népcsoportról van szó - magyarázta Rytko Emília. 
A kormány álláspontját ismertetve Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke elmondta, a kormány, illetve a kisebbségi területet felügyelő minisztérium a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői véleménye alapján nem támogatja a hunoknak, mint kisebbségnek a bejegyzését. 
„A szakértői vélemények egybehangzóan állítják, hogy a magát magyarországi hunoknak nevező csoport tagjai nem tekinthetők nemzeti vagy etnikai kisebbségnek, erre irányuló bejegyzési törekvésük megalapozatlan” - idézte a NEKH elnöke Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének mondatát. 
Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakvéleménye szerint a hun kisebbség bejegyzését szorgalmazó Univerzum Egyház kezdeményezése azon téves feltevésen alapul, hogy a vallási, hitbéli meggyőződés, az egyházi közösség vállalása is alapul szolgálhat az etnikai vagy nemzeti kisebbség státusának megszerzéséhez. 
A hun mítosz hívei szabadon társulhatnak, de az érvényes kisebbségi törvény szerint nem tekinthetőek etnikai vagy nemzeti kisebbségnek. Az Univerzum Egyház és a Hun Szentegyház tagjai ugyanis sem nyelvi, sem etnikai kulturális megkülönböztető identitásjegyekkel - néprajzi hagyományok, családi és rokonsági kapcsolatokkal - nem rendelkeznek, ráadásul a kezdeményező egyház sem rendelkezik százéves magyarországi múlttal. 
Az MTA Nyelvtudományi Intézete szerint a Kárpát-medence közepében a 5. század első felétől a hunok továbbélése tudományosan bizonyíthatatlan. Önálló etnikumként való jelenlétük már a honfoglalás korában teljesen elképzelhetetlen. A Kárpát-medencében egykor élő hunoknak nemhogy a nyelvük ismeretlen, de még a nyelvük típusa - török vagy mongol - sem állapítható meg. A hunok bukása után egyetlen nyelvtöredék sem, személynév, helynév nem mutatja továbbélésüket. 
Bán Imre, a testület szocialista tagja arra kérte Novák Imre Josuát, hogy hun nyelven foglalja össze mondandóját. Novák Imre Josua válaszul azt mondta, „a mai magyar nyelv a hun nyelv egyik ágazatának tekinthető”. Az Univerzum Egyházának „hírnöke” közölte: van könyvük, amelyben két hun szótárat is fel tud mutatni. „Azáltal, hogy a mai magyar nyelvet is a hun egyik nyelvjárásának tekinthetem, ezért itt a teremben mindenki tud hunul” - jelentette ki.