Heves vitákat eredményezett a német parlamentben Schröder kancellár múlt heti bejelentése a társasági adó csökkentéséről. Hasonlóan megosztotta a politikai és a szakmai elitet a közös európai valuta bevezetésének feltételeit megteremtő stabilitási paktumra vonatkozó reformjavaslatok lazítása, melyről a múlt hét végén sikerült megegyeznie az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin). Az ellenzéki pártok az Ecofin döntése miatt „Németország fekete napjáról” beszélnek, és az
euró hanyatlásától tartanak, mindemellett pénzügyileg megalapozatlannak tartják a kormány adócsökkentési reformtörekvéseit. Gazdasági szakértők átfogó, strukturális reformok kidolgozását javasolják.
„Nagyjából elégedett vagyok az eredménnyel” - jelentette ki Hans Eichel német pénzügyminiszter Brüsszelben az uniós pénzügyminiszterekkel folytatott közel tizenkét órás maratoni tárgyalást követően. A miniszter elégedettsége érthető, mivel a megállapodás legnagyobb nyertesének, Németországnak sikerült elérnie, hogy a német újraegyesítés költségeit vegyék figyelembe az államháztartási hiány mértékének elbírálásánál, nagyobb mozgásteret biztosítva ezáltal a pénzügyi- és államháztartási politika kidolgozásában. A német gazdaság elmúlt években tapasztalt rendkívül gyenge növekedése kétharmad részben az ország újraegyesítésére vezethető vissza. 1990 óta a német költségvetés ugyanis évi 80 milliárd eurót - amely a bruttó hazai termék közel négy százaléka - fordított a keletnémet tartományok felzárkóztatására.
Schröder kabinetje újabb lépésekre szánta el magát a gazdaság felpörgetése és az egekbe szökött munkanélküliség csökkentése érdekében. A gazdaságkutató intézetek növekedési előrejelzései ugyanis meglehetősen borúlátóak, a német RWI kutatóintézet a tavaly év végi 1,8 százalékos becslése helyett már csak 1 százalékos növekedést vár, az IFW ennél is kevesebbre, 0,6 százalékos bővülésre számít. A Nemzetközi Valutaalap szakértői sem optimistábbak, becsléseik 0,8 százalékos bővülést prognosztizálnak Nyugat-Európa legnagyobb országában. A gazdasági helyzetet súlyosbítja a munkanélküliek számának hónapról hónapra történő drasztikus emelkedése a szinte stagnáló gazdaságban. A berlini Der Tages-spiegel információi szerint az elmúlt hónapban 5,2 millióan voltak munka nélkül Németországban, amely háború utáni rekordnak számít, és a lakosság 12,6 százalékát jelenti.
A kancellár első lépésként az ország gazdasági vonzerejének növelése céljából 25-ről 19-re, 6 százalékkal csökkentette a vállalatok társaságiadó-terhét, mindazok ellenére, hogy a keleti blokk tavalyi csatlakozásakor meglehetősen kritikusan szemlélte a kontinensen tomboló adócsökkentési lázat. Ezzel Németországban 38,7 százalékról 32,7 százalékra mérséklődik a gazdasági társaságok átlagos adóterhelése, amely kevesebb, mint Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában vagy Spanyolországban.
A javaslatot nem fogadta osztatlan siker. Az ellenzéki politikusok éles kritikával illették. Attól tartanak, hogy a kormány az adócsökkentésből fakadó bevételkiesést nem a szociális háló szűkítésével és kiadások csökkentésével, hanem a belső adósság további gyarapításával fogja ellentételezni, amelyekkel csupán a szőnyeg alá söpörnék a problémákat.