„Az otthonok a csalások, manipulációk, játszmák színterei, a fiatalokban pedig óriási feszültségek halmozódnak fel. Lehetetlen lenne kontroll alatt tartani a kenderhasználatot. Újabb poklot szabadítanánk magunkra” - vallja Csernus Imre pszichiáter a marihuána legalizálásának ötlete kapcsán. „Ellenőrizni és szabályozni lehetne a füvezést, és egyúttal az állami költségvetés is milliárdos bevételekhez jutna” - állítja ellenben a könnyű drogok legalizálásáért küzdő Kendermag Egyesület. A szervezet kezdeményezésére lapzártánkkor újabb nyolc személy vállalta a rendőrségen, hogy kábítószert fogyasztott. Szakértők szerint a büntetőjogi következményeken valóban enyhíteni kellene, erősítve az elterelés intézményét.
A Kendermag Egyesület a közelmúlt rendőrségi drograzziáira reagálva indította el „polgári engedelmességi mozgalmát”, amelynek keretében az elmúlt héten három, lapzártánkkor pedig újabb nyolc személy jelentette fel magát a rendőrségen, vállalva, hogy kábítószert fogyasztott. A szervezet aktivistái ezzel a drogfogyasztók hatósági üldözése ellen tiltakoznak. „Arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy sok olyan drogfogyasztó van, aki rendezett, »normális« életet él, és nem tekinthető bűnözőnek” - hangsúlyozzák honlapjukon. Az egyesület azonban nem áll meg itt, hanem egyértelműen a marihuána legalizálása mellett tör lándzsát. „A kender jogi megítélése sokkal súlyosabb, mint azt az egészségügyi és társadalmi hatásai indokolnák. Valóban káros az egészségre - például memóriazavarokat okoz -, ahogy az alkohol és a nikotin is az, amelyeket mégis szabadon lehet fogyasztani” - érvelt lapunknak Juhász Péter, a szervezet szóvivője, aki maga is rendszeresen fogyaszt marihuánát. Mint magyarázta, a legalizálás azt jelenti, hogy - holland mintára - keretek közé lenne szorítva a könnyűdrog-használat, vagyis meghatározott helyen, meghatározott életkor fölött, bizonyos mennyiséghez lehetne csak hozzájutni. „A drogproblémáról csak így lehetne őszintén beszélni, hiszen senki sem fogja felfedni, hogy ő kábítószer-fogyasztó, amíg ennek büntetőjogi következményei vannak. A jelenlegi szabályozásnak a bűnüldözés tekintetében is vannak hátrányai. Ha egy fogyasztót gyanúsítottként hallgatnak ki, joga van megtagadni a vallomást, és így a dílerét sem fogja kiadni. Tanúként viszont kötelessége lenne válaszolni a kérdésekre, mégpedig büntetőjogi felelőssége tudatában” - mondta. Arra a kérdésre, hogy miért nem elegendő ehhez a drogosok dekriminalizálása, miért a legalizálást tűzték ki célul, Juhász kifejtette: egyrészt szabadságjogi szempontok miatt (ha nikotint szabad használni, akkor kendert miért nem?), másrészt ezzel milliárdos bevételekre tehetne szert az állami költségvetés, harmadrészt pedig ellenőrizni és szabályozni lehetne a fiatalok droghoz való hozzáférését. A szóvivő hozzátette, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint, ahol a büntetőjog eszközével tiltják a könnyű drogokat, ott azokat jóval többen próbálják ki, mint ahol legális a használatuk.
„Nálunk még az alkoholizmus tömeges jelenlétét sem sikerül kezelni, miért szabadítanánk magunkra egy újabb poklot” - reagált a legalizálási elképzelésekre Csernus Imre pszichiáter. Az ismert szakember szerint a mai magyar mentálhigiéné, vagyis a belső feszültségek, konfliktusok kezelésének gyakorlata olyannyira gyerekcipőben jár, hogy katasztrófát eredményezne, ha szabadon hozzá lehetne jutni a „fűhöz”. „Az imént ment el tőlem egy 38 éves férfi, aki 12 éven keresztül rendszeresen füvezett. Csak hétvégén szívott, de utána a hét elején mindig feledékeny és robbanékony volt, majd nemrégiben paranoiás tünetek jelentkeztek nála. Három hónap alatt a csőd szélére juttatta az általa vezetett céget. Ha egy érett felnőttre ilyen hatással van a marihuána, akkor vajon milyen károkat okoz egy serdülőben?” - tette fel a kérdést Csernus doktor, hozzátéve, hogy ma már teljesen egyértelmű, hogy a „fű” rendkívül erős függőséget okoz. Utalt egy nemrégiben készült felmérésre is, amely szerint a serdülőknek csupán 18 százaléka tanul rendszeresen, és több mint 50 százalékuk szabadideje döntő részét az utcán tölti el. „Ez azt jelzi, hogy borzalmas állapotban vannak a családok. Az otthonok a csalások, manipulációk, játszmák színterei, a fiatalokban pedig óriási feszültségek halmozódnak fel. Lehetetlen lenne kontroll alatt tartani a kenderhasználatot” - magyarázta.
Csernus Imre ugyanakkor a dekriminalizálással egyetért, szerinte az elterelés intézményét (büntetés helyett választható hat hónapos folyamatos gyógykezelő-felvilágosító szolgáltatás) kellene erősíteni. Ennek során ugyanis „nem azt mondják a gyereknek, hogy ne drogozz, inkább a konfliktuskezelésre igyekeznek megtanítani”.
Egy köztisztviselői státusban dolgozó - ezért neve elhallgatását kérő - szakember szerint a fogyasztók bűnözőként való kezelése éppúgy járhatatlan út, mint a liberalizálás. Ezért rossz döntésnek tartja az Alkotmánybíróság tavaly év végén kihirdetett, május 31-ei hatályú határozatát, amely - többek között - szűkíti az elterelés lehetőségét. A drogot együtt fogyasztó tinédzserekre így akár több éves börtönbüntetés is kiszabható. A kormány egyébként már megkezdte az AB-határozat miatt kötelező törvénymódosítások előkészítését. Az eddigi tájékoztatások szerint a módosított jogszabályokban hangsúlyos szerepet kapna az elterelés intézménye.