A közelmúltban egy olyan érdekes kormányjelentés került napvilágra, amely azt taglalja, hogy a biztonság fokozására fordított óriási összegek ellenére az amerikai légi forgalom továbbra is sebezhető maradt az al-Kaida vagy más terrorcsoport esetleges támadása esetén. A magánrepülőgépek és a helikopterek ugyanis minden bizonnyal kényelmes célpontokat kínálnak a terroristáknak. Az FBI és a belbiztonsági minisztérium három héttel ezelőtt kiadott 24 oldalas rendkívüli jelentése utalásokat tett, miszerint az al-Kaida tervbe vette bérelt repülőgépek, helikopterek és egyéb magánjellegű légijárművek elrablását, mivel ezeket sokkal kevésbé őrzik, mint a kereskedelmi légiflottát. Mindezek ellenére a légiforgalmi társaságok gépei is „valószínű céltáblái maradnak a terroristák terveinek” - szögezi le a közlemény, hozzáfűzve: a jelek szerint az al-Kaida tanulmányozza és kísérletek tárgyává teszi az amerikai biztonsági intézkedéseket, hogy „feltárja azok gyengeségeit”.
A szeptember 11-ei terrortámadások óta a légi forgalom kapta a belbiztonsági beruházások oroszlánrészét. A 12 milliárd dollárt is meghaladták a robbanóanyagokat feltáró berendezések fejlesztésére, a páncélozott hajófülkeajtók felszerelésére, valamint a szövetségi nyomozók és légi marsallok fizetésére fordított összegek. A törvényhozás egyes tagjai, sőt biztonsági szakértők is úgy vélik: a repülőgépeket annyira megerősítették, hogy most már ideje az anyagiakat olyan egyéb sebezhető területekre fordítani, mint például a kikötők és az erőművek védelme. A vasúti biztonság megerősítése céljából a demokraták - épp a madridi vonatrobbantás évfordulójára emlékezve - 1,1 milliárd dolláros tervet akarnak keresztülvinni bizonyos „kirívóan” sebezhető pontok megszüntetése érdekében. Ennek ellenére a légiforgalmi felmérések a szeptember 11-e előtt és után történt rendellenességek tükrében igazolják a terrorelhárítás illetékeseinek nézeteit, amelyek szerint a légi forgalom továbbra is egy újabb átütő támadás célpontja lehet - épp az ilyen terrorcselekmények látványossága miatt.
Az említett jelentés, amely voltaképpen csak szövetségi és állami terrorelhárítók, illetve légiforgalmi vezetők számára készült, figyelmeztetést tartalmaz, és leszögezi: a biztonság fokozása a szeptember 11-ei támadások óta ugyan „csökkentette, de nem szüntette meg” a hasonló cselekmények eshetőségét. „A látványos terrortámadásokkal óriási támogatást szereznek az elkövetők szimpatizánsaiktól és védnökeiktől. A terroristák géprablásai vagy az utasszállítókon végrehajtott robbantásai nyomán keletkező közfélelem szintén erős ösztönzésül szolgál azoknak a csoportoknak, amelyek előbbre kívánják vinni ügyüket” - fogalmaz a jelentés. A dokumentum részletezi a részvénytársaságok hőlégsugaras utasszállítóinak és az egyéb, nem járatszerű, privát repülőgépeket érintő, „nagyrészt szabályozatlan” légi forgalomnak a sebezhető pontjait is. „Amint a biztonsági intézkedések javulnak a nagy kereskedelmi légikikötőkben, a terroristák esetleg azt a megoldást választják, hogy bérelnek vagy lopnak más gépeket a kisebb repülőterekről, ahol a biztonság csekély vagy nem is létezik” - hangsúlyozza a jelentés. Majd hozzáteszi: az al-Kaida „valószínűleg fontolóra vette a helikopterek alkalmazását is (…) A helikopterek könynyű irányíthatósága és »fenyegetésmentes megjelenése« még városok feletti alacsony repülés esetén is kívánatos eszközzé teszi őket az öngyilkos merényleteket végrehajtó, vagy mérgeket permetező terroristák szemében. Szövetségi illetékesek közölték: számos lépést tettek a helikopterek, bérelt repülőgépek és magánjellegű légijárművek biztonságának fokozása érdekében válaszul a hírszerzés által észlelt fenyegetésekre, hasonlóan a tavaly augusztusi intézkedésekhez, amikor is ideiglenes biztonsági őrséget rendeltek ki, és fokozott utasvizsgálatokat foganatosítottak a New York-i városnézőhelikopter-forgalom fokozott védelmére.”
Bush elnök 2006-os költségvetésében 5,6 milliárd dollár kiutalását javasolta a belbiztonsági minisztérium Közlekedésbiztonsági Hivatala (KBH) számára, amelyből 1,45 milliárdot a csomagok átvizsgálására fordítanának. Decemberben egy kongresszusi nyomozók által készített jelentés azonban úgy találta, a KBH „elsődlegesen a kereskedelmi légi forgalom biztonságának növelésére összpontosította a figyelmét”. Rámutatott, hogy ez a szerv nem érti meg azokat a kockázatokat, amelyek a kis magánrepülőgépeket fenyegetik, nem ad ki fontosabb tájékoztatást a fennálló veszélyekről a nem kereskedelmi jellegű repülőterek számára, valamint nem tudja biztosítani, hogy a bérléssel foglalkozó légiforgalmi vállalatok és pilótaiskolák betartsák a biztonsági előírásokat. A másik jelentős hiányosság az, hogy a konténerek tartalmát csak felületesen vagy egyáltalán nem vizsgálják át, valamint a csomagokat kezelő személyzet átvilágítása sem éri el a kellő mértéket. A légiforgalmi pilóták egyesületének egyik vezetője felvetette: „Amennyiben átvilágítjuk az utasokat, minden bizonnyal szükség van az árusok, valamint a repülőgépekhez és csomagokhoz hozzáférhetőséggel rendelkező alkalmazottak átvizsgálására is.” Majd hozzátette: a rakományok ellenőrzés nélkül hagyása „katasztrófákhoz vezethet”. Példaként felhozott egy esetet, amikor tavaly egy férfi csomagban elszállítatta magát New Yorkból Dallasba. A dolog azonban sajnos nem ilyen egyszerű: amint nem lehet minden ember mellé egy-egy rendőrt állítani, úgy minden egyes csomagot és zsebet sem lehet átvilágítani. Bármennyire is szeretnénk elérni, a teljes biztonság egyelőre nem létező fogalom.