Kovács Krisztina
Jön az XL-es generáció

Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is óriási problémát jelent, hogy a fiatal generációk egyre kövérebbek, és a krónikus mozgáshiány miatt teljesítményeik is egyre rosszabbak. A lapok világszerte visszhangozzák a szakemberek vészkiáltásait, miszerint az egészségügyi kiadások oroszlánrészét az elhízás következményeire fogjuk költeni. Az USA-ban a tudósok „XL-es generációról” beszélnek, és azt állítják, hogy a gyerekek életét a kövérség legalább annyira veszélyezteti, mint a terrorizmus. 

Evőverseny gyermekeknek. Szoktatás a kalóriabombákhoz 

A WHO arra figyelmeztet, hogy hamarosan épp olyan sok ember fog meghalni túltápláltság és mozgáshiány miatt, mint máshol az éhezés miatt. Míg a 20. században a fejlett világ elsődleges egészségügyi problémáját a dohányzás jelentette, addig a 21. században ezt a szerepet az elhízás veszi át. Brit kutatók szerint a mostani generáció lesz az első, amelyik kevesebb ideig él, mint a szülei - a háborús és katasztrófaáldozatokat nem számítva.
A családok ma annyira nincsenek a gyereknevelés magaslatán, hogy úgy tűnik, lassan mindenre a pedagógusoknak kellene megtanítaniuk a gyerekeket - no meg a felnőtteket. Idetartozik a magánélet minden alapvetése, a fogmosás mikéntjétől a rendszeres és egészséges táplálkozáson át a szexualitásig. Ha az iskolák eredményes munkát akarnak végezni, akkor először is a pedagógusokat kell megnevelni, azután pedig a gyerekekkel együtt a szülőket is. A szülőkkel való szoros együttműködés és a megfelelő anyagi források nélkül azonban az iskola minden törekvése kudarcra van ítélve - állítja a Der Spiegel egyik nemrégiben megjelent tanulmánya. 
Merthogy a most felnövekvő generáció alig mozog, helytelenül táplálkozik és gyenge a kommunikációja, tehát nehezen érteti meg magát a környezetével. A mentális és a fizikai állapot pedig szorosan összefügg. A Medical Tribune című orvosi szaklap szerint a mostani alsósok mozgáskoordinációja fejletlen, ezért emelkedik a gyerekbalesetek száma. A német elsősök egyharmadának tartásproblémái is vannak, s a gyerekeknek már közel 30 százaléka magatartásproblémás. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a korosztály szabályosan leszokott a mozgásról.
Ahhoz, hogy egy test jól tudjon működni, mozgásra van szüksége. Sportorvosok elmondása szerint a mozgásmennyiséget illetően most egy kritikus alsó határhoz érkeztünk. A 6-10 évesek vizsgálata során kiderült, hogy közel felük a legegyszerűbb terheléses vagy egyensúlyi feladatokat képtelen elvégezni. Pedig biztosan nem így jöttek a világra: egy átlagosan edzett tízpróbás sportoló csak 4 órán át bírja csinálni, amit egy normálisan fejlett 4 éves produkál: a naphosszat tartó futkosást, rohangálást és ugrándozást.
Régebben a focizás, a grund, a barátokkal való kinti játék, a papírgyűjtés vagy a krumplicipelés mind természetes dolgok voltak. Manapság a mozgást mint valami mű dolgot, újra kell tanulnunk. Pedig mindenfajta tanulási folyamat alapja a mozgás, a gyerekek a világot a testükön keresztül ismerik meg. A testnevelés azonban még mindig póttantárgy az iskolákban. A német szakemberek, akárcsak magyar kollégáik, legalább heti 4 tornaórát sürgetnek - vagy heti 200 percnyi sportolást, és a mozgásos iskoláért küzdenek. A programhoz csatlakozó iskolák ösztönzik, hogy a gyerekek naphosszat ugrándozzanak, futkossanak - az órákon is. A nem tornatanároknak mozgásoktatást szerveznek. A mozgást központi elemként használó tanórákon a tapasztalatok szerint a gyerekek nyitottabbak a tanulásra. 
Ma szisztematikusan megfosztják a gyerekeket a mozgástól - erősíti meg a freiburgi egyetem viselkedésbiológus docense. Először a babahordozó, majd a sokáig használt babakocsi, utána a praktikus gyerekülés... Az autós életmód megteszi a magáét. A gyerekek ülnek az iskolában, a házi feladat fölött, majd este a tv előtt, lehetőleg csöndben, hogy ne zavarják a felnőtteket - de már ez sem probléma, tekintve hogy egyre több gyereknek van saját tévéje. 
Az egyik iskolaigazgató szerint sok szülői házban még a fogkefe sem használatos. A szociológusok szerint a szülők egyharmada nagyon nincs a helyzet magaslatán, őket legszívesebben tréningekre küldenék. Sajnos prevenciós programokra van szükség ahhoz, hogy teljesen magától értetődő dogokat begyakoroljanak: evés, mozgás, problémák megbeszélése. Egy átlagos német családban naponta 9 percet beszélnek egymással az emberek. A szülők viselkedési mintája még a géneknél is fontosabb: az örökbe fogadott gyerekek is hajlamosak az elhízásra, ha az adoptáló szülők kövérek - állítja egy potsdami táplálkozáskutató főorvos.
A kövér gyerekek ráadásul egyre kövérebbek. Németországban egy átlagos, betegesen elhízott elsős ma kereken 70 kg, szemben az 1982-es 60 kilós adattal. A zsír a fiatal testet öreggé teszi. A túlsúly elősegíti a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a gyomor- és bélrákot, az epeköveket, a máj elzsírosodását és az ízületek károsodását.
A német iskolaigazgató szerint a gyerekek többsége tudja már, mi egészséges és mi nem, mégsem azt eszi. Akárcsak a felnőttek. A komoly egészségnevelő programot folytató iskola diákjainak olykor naplót kell vezetniük. Ebből kiderül: a hétköznapok, hála az iskolának, az egészségtudatosság jegyében zajlanak, aztán hétvégenként visszatér a chips, a kóla, a pizza és a kekszek diadala.
Sajnos úgy tűnik, a szülői nevelés csődje csúcsosodik ki a kilókban. A vágyvezérelt, éretlen gyermekkori viselkedést a többség - beleértve a felnőtteket is - soha nem növi ki. Vagy pedig a szülők nem szívesen vállalják fel az életmódváltással járó konfrontációt a gyerekkel. Az egyik iskolaorvos ismer olyan családokat, akik a tévézés közben rituálisan Nutellát kanalaznak, mégpedig mindenki a saját üvegéből. A gyerekek huszonöt százaléka a szakemberek szerint hamburgereken, csokikon és konyhakész ételeken nő fel. Ezt a tendenciát erősítik az álságos reklámok, amelyek olykor még a nyalánkságokat is egészséges ételeknek tüntetik fel. A valóság viszont az, hogy a cukorban gazdag élelmiszerek fogyasztásánál rövid idő alatt megemelkedik a vércukorszint, aztán hirtelen leesik, így vált ki farkaséhséget egy-egy édesség - pedig már épp elég energiát vett magához a delikvens. A gyártók számára ez kétszeresen is megéri, hiszen a cukor olcsó alapanyag.
Ugyanakkor még soha nem volt ennyire középpontba állítva a test, nem volt ennyi egyesület, fitneszterem. Azonban a kocogók között elvétve találni gyereket, mozgás terén az idősebbek lekörözik a fiatalokat, akiknek mindössze egyharmada nevezhető fittnek.
A hadseregben sem jobb a helyzet. Egy magas rangú német katonaorvos szerint a sorozásokkor a tartásproblémák, az ízületi és gerinckárosodások jelentik az alkalmatlanság elsődleges okait. De a besorozottak kondíciója is feltűnően gyenge. A fejlett társadalmakban egyre nagyobb tömegek híznak el, és ennek fő oka a képernyőkultúra, a gyorsételek és a mozgáshiány mellett a családok anyagi helyzete is. A modern világra, így Németországra is az a jellemző, hogy a szegényebbek körében gyakoribb a kövérség, mint a gazdagok között. Azonban Magyarország ebből a szempontból még a fejletlen országok képét mutatja: nálunk éppen a jómódúak azok, akik nagyobb eséllyel híznak el. (OLEF 2003.)
A kövérség ügyével ma már mindenhol - így Magyarországon is - politikai szinten foglalkoznak, mert a probléma csak komplexen kezelhető. Az egészségügyi tárcák mindenesetre prevenciós törvényeket készítenek, kidolgozzák az óvodai és iskolai egészségnevelés programját. Az iskolák a pedagógusaikat továbbképzésekre küldik, ahol táplálkozási szakembereket és fitneszgurukat képeznek belőlük. A német egészségbiztosítónak a prevenciós keretből több mint 100 millió eurót kellene a gyerekek felvilágosítására fordítania - ez egyelőre csak kis részben történik meg. Ami elég sajnálatos, hiszen az elhízott állampolgárok kezelése évente 25 milliárd euróba kerül a Medical Tribune szerint. További 20 milliárd jut a szív- és a keringési panaszokra, 17 milliárd a deformált izomzatra, és 3 milliárdba kerül a cukorbetegség elleni harc. A költségek pedig egyre csak nőnek.