Sebestyén István
Drogprogramok

„Szólt még a zene, de már csak úgy »lájtosan«, mert ez egy »nagyparti« volt, mindenki kipörgött már. Egyszer hirtelen világos lett, véget vetettek a zenének. Mondom, na, a tulaj biztos be akar zárni, de a kidobósrácok helyett zsaruk jöttek fel az emeletre. Azonnal dobálta el mindenki az anyagot, ahogy ilyenkor kell” - mesélte el hétvégi élményét egy békési fiatalember, aki jelen volt azon a diszkópartin, ahol egy razzia során 31 fiatalt állítottak elő a rendőrök. Egyre több az olyan váratlan ellenőrzés, ahol tucatszám buknak le fiatalok, ami jól mutatja, hogy szemben a hivatalos statisztikákkal, melyek szerint a magyar középiskolások 16-20 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert, a valóságban ez az arány 50-60 százalék is lehet. Az úgynevezett könnyű drogok mára nálunk is beépültek a fiatalok kultúrájába - pedig állítólag még elmaradunk az európai tendenciáktól.

Egy XVII. kerületi családi házban marihuanaültetvényt számolnak fel a rendőrök. Ipari méretek Fotó: MTI

„Szétesel tőle rendesen: leküzdhetetlen nevetőgörcs jön rád, még a leghülyébb vicceken is úgy tudsz röhögni, mint egy elmebeteg. Minden íz-, hang-, fényhatás ezerszeresére erősödik. Nagyon állat például moziban használni - de feliratos filmet ne nézz vele” - ecseteli nevetve a marihuána hatásait Zsolt, egy vidéki kistelepülésen élő huszonöt éves fiatalember, aki nyolc éve szívta el első - de korántsem utolsó - jointját.

„Elég gyakran beparázunk: a legapróbb dolgok miatt, vagy akár ok nélkül is képesek vagyunk három-négy órán keresztül rettegni” - mondja. Ágival, 15 éves barátnőjével együtt állítja, korosztályuk nagy része számára a bulik elengedhetetlen tartozéka a drog. A lány szerint abban a középiskolában, ahová ő jár, az érettségizők hatvan százaléka már kipróbálta a füvet, egyharmaduk pedig rendszeresen használja is. „Előfordult, hogy az egyik srác reggel összeesett mellettem a büfében. Kiderült, hogy előző este összeveszett a barátnőjével, de emiatt nem leitta magát, hanem kajakra befüvezett” - meséli. A drogkultúrához egyébként - ahogy az előbbi idézetekből is kitűnik - sajátos szleng, egyfajta tolvajnyelv használata is hozzátartozik. A történetek sorát hallva úgy tűnik, a marihuána egyre inkább az alkoholhoz és a cigarettához fogható szerepet tölt be a fiatalok jelentős részének életében. Zsolt például a rendszeres „füvezés” ellenére sem tartja magát drogosnak, hasonlóan ahhoz, mint aki azt állítja, hogy nincs problémája az alkohollal, pedig minden hétvégén lerészegedik. 
„Az extasy a diszkók, főleg a technopartik elmaradhatatlan kelléke: intenzív boldogságérzetet ad, keményebb, mint a fű” - fűzi tovább a szót Zsolt. (A 2004-es hazai kábítószer-jelentés szerint a különböző zenei partikon rendszeresen szórakozók 90 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert. Sőt, a felmérés szerint a „plázázó” fiatalok között is az átlagosnál nagyobb arányban fordul elő droghasználat.) Az extasy egyébként még Zsolt szerint is veszélyesebb, mint a fű, többek között azért, mert gyakran kokaint vagy marihuánát kevernek a tablettákba. „Volt, hogy egy tizenhét éves csajt a kocsmában bekínáltak „ex”-szel. Egy óra múlva elájult, úgy tűnt, orvost kell hozzá hívni. Valahogy mégis magához tért, és elment haza. Reggel hétkor felhívott, hogy segítsek neki, mert iszonyú rosszul van, rájött a hányás, ráadásul egy ismeretlen férfi fekszik az ágyában. Tényleg rosszul lehetett, mert mint kiderült, senki nem volt a szobájában, csak »haluzta« az egészet” - emlékszik vissza Zsolt.

Tavaly Együtt szívunk, együtt nevetünk címmel jótékonysági kendermagbált rendezett a Kendermag Egyesület. Értelmiségi promóció Fotó: MTI

A tizenötezer fős kisvárosban lakó fiatalember szerint a marihuánához és az extasyhoz szinte azonnal hozzá tudnak jutni. „Három-négy éve van ilyen ellátás, azóta az árak is csökkentek. 2500 forintba kerül a fű grammja - ez három darab négy-öt fős cigire elég -, egy »ex« pedig 1500 forint” - mondja, hozzátéve, hogy amikor a rendőrök elkapnak egy terjesztőt, a „lánc” maximum két-három napra szakad meg: a kiesők helyére szinte azonnal beállnak mások. Zsolt azt is állítja, hogy a nagyobb diszkós drograzziák híre valahogy rendszeresen megelőzi a rendőröket.
A 2004-es európai kábítószer-jelentésből kitűnik, hogy az úgynevezett könnyű drogok használata - szemben a heroinélvezettel - egyáltalán nem a deviáns életmódot folytató fiatalokra jellemző: a fogyasztók közel háromnegyede tanuló, vagy munkaviszonnyal rendelkezik. Ezzel összecseng a magyarországi felmérés is, amely szerint az egyetemisták 35 százaléka fogyasztott már kábítószert (leggyakrabban marihuánát). „Ma már nincs olyan buli, ahol ne sodornának egy-egy cigit. Szerintem az egyetemista kultúra részévé vált a lágydrogok használata” - állítja például Péter, egy 23 éves budapesti bölcsészhallgató. Ő tizenhét éves korától fogva rendszeresen fogyaszt kendert, volt olyan időszak, amikor annyira „belehúzott”, hogy évet kellett halasztania. „A fűtől tűrhető lesz a hangulatom, de ha sokat szívok, akkor úrrá lesz rajtam »a minden mindegy« érzés” - mondja a fiatal hallgató, aki ezért ma már inkább csak hétvégén szív. „A cuccot egy ismerősömtől rendelem meg, futárral hozzák ki az albérletembe. Egyszerre több adagot veszek, azzal elvagyok fél évig” - avat be a kulisszatitkokba. 
„A fű mellett az extasyt is igen gyakran használják a hallgatók, főleg a technobulikban. Volt olyan srác, aki beszedte a szereket, aztán úgy pörgött, hogy kiharapta a fogából a tömést: annyira összeszorította az álkapcsát, hogy megroppant a tömött foga” - meséli egy szegedi egyetemista.
A fiatalokkal való beszélgetések során visszatérő „motívum” az a megállapítás, miszerint a könnyű drogoknak nincsenek káros hatásai, és nem okoznak függőséget. „A tudományos kísérletek ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Egyértelmű, hogy ezek a szerek erős pszichikai függést alakíthatnak ki, és ez sokkal meghatározóbb tud lenni, mint a fizikai kötődés” - cáfol Fehér Richárd, a debreceni Csomópont Drogprevenciós Iroda szakmai vezetője. Mint mondja, már alkalmi fogyasztóknál is tapasztalni lehet, hogy a drog károsan befolyásolja többek között az illető tanulmányait, barátaival, illetve szüleivel való kapcsolatát. „A marihuánafogyasztókra jellemző »a mának élünk« életérzés. Lemondanak a tudatos előre tervezésről, és ugyan a szer hatása alatt a problémás élethelyzetek megoldása mindig pofonegyszerűnek tűnik, a megvalósításig soha nem jutnak el” - magyarázza. A szakértő megerősítette fenti beszélgetőpartnereink arra vonatkozó utalásait, hogy a statisztikai számok és a valóság nem feltétlenül fedik egymást. Tapasztalatai szerint az elemzésekben a középiskolásokra vonatkozó 16-20 százalékos kipróbálási arány ténylegesen 50-60 százalék is lehet. „Aggasztó továbbá, hogy egyre fiatalabb korosztály nyúl a drogokhoz: egy formálódó személyiségű tizennégy éves gyerekben jóval nagyobb kárt tud okozni már egyetlen joint elszívása is, mint mondjuk egy huszonöt éves felnőttben” - hangsúlyozza Fehér Richárd. A fizikai következményekről szólva kiemeli: a kannabisz memóriazavart, nemzőképesség-csökkenést okozhat, sőt a legújabb kutatások a rendszeres fogyasztóknál esetenként a rövidtávú memória teljes törlődését is megállapították már. A fentebb citált európai drogjelentés nem véletlenül hangsúlyozza, hogy az orvosi statisztikákban a heroin után a marihuána lett a második leggyakrabban megemlített kábítószer, azaz egyre gyakrabban kell orvosi kezelésben részesíteni a „füvezőket”.
Az amfetaminok a szívet és a vesét terhelik meg jelentősen, illetve rejtett betegségeket hozhatnak elő. Ezeknél az adalékanyag - amely előfordult, hogy patkányméreg volt - gyakran nagyobb kárt okoz, mint maga szer. 
Fehér Richárd szerint egyre inkább európai tendencia a könnyű drogok legalizálása, ezért fontos kérdés, hogy erre miként készülünk fel. Több szakmaibelivel együtt ő is úgy látja, hazánk esélyeit rontaná, ha beigazolódnának azok a hírek, melyek szerint Gábor Edina kábítószerügyi helyettes államtitkár leváltása után a kormányzat csupán főosztályi szinten lenne hajlandó foglalkozni a témával.
A kannabisz közvetlen hatásai közé tartoznak a koordinációs, tér- és időérzékelési zavarok. Klobusitzky György, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa éppen a drogos közlekedési balestek riasztó volumene láttán kezdett el középiskolásoknak szóló drogprevenciós előadásokat tartani. Szerinte is rendkívül félrevezető az a megállapítás, hogy a könnyű drogok veszélytelenek. „A fű és az amfetaminok hatására »kiég« az illető lelke. Vannak legális örömök, mint a szerelem, vagy egy jó étel elfogyasztása, de ha valaki illegális módon akar rendkívül intenzív élményekhez jutni, az pórul jár” - mondja a szakértő. Úgy látja, a fű és az extasy előretörésének legfőbb oka a divat. „A baráti társasághoz való tartozás ma már sok esetben együtt jár ezeknek a szereknek a kipróbálásával, vagy rendszeres fogyasztásával” - magyarázza a főiskolai adjunktus, aki nem optimista a jövőt illetően: azt mondja, a drogdivat nálunk még csak felfutóban van. 
A rendőrség felderítési mutatói az elmúlt években ugyan javultak - 2004-ben kétszer több eljárást indítottak drogbűncselekmények miatt, mint az azt megelőző esztendőben, és emelkedett a lefoglalt kábítószer mennyisége is -, azt azonban a nyomozók továbbra sem tudják megmondani, valójában mennyi drog érkezik az országba. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) kábítószer-bűnözés elleni osztályától kapott tájékoztatás szerint tavaly - a könnyű drogokat tekintve - 16 kilogramm marihuánát, 9 kilogramm amfetamint, valamint 170 ezer darab extasyt foglalt le a rendőrség. Ha ezt összevetjük azzal, hogy egy hétvégén akár 300 ezren is megfordulnak az ország zenés szórakozóhelyein, akkor úgy tűnik, nem túl kedvező a helyzet. „Az árak csökkenése azt jelzi, hogy az ellátás nem akadozik, annak ellenére sem, hogy az eredményességünk javult. Sokak számára a kockázatokkal együtt is nagy vonzerőt jelent, hogy például az extasy esetében tablettánként több száz forint nyereség realizálható ” - mondta a NNYI egyik neve elhallgatását kérő illetékese.