Munkatársunktól
Leszázalékoltak serege?

A jövő generáció egészségét, boldogulását illetően óriási felelősség hárul ma az iskolai nevelésre. A modellértékű tapasztalatok azt mutatják, hogy az oktatási rendszeren keresztül jelentősen javítható lenne a jövő nemzedék - sőt, a szülők és tanárok - életmódja is, amely jelenlegi formájában katasztrofálisnak nevezhető. A gyerekek egész személyiségét felkaroló iskolához ma nem az emberi, sokkal inkább az anyagi feltételek hiányoznak. 

Sorbanállás egy iskolában. Menza IQ 

Sok ember életét jelenleg egy vágyvezérelt - tehát meglehetősen éretlen - gondolkodásmód jellemzi, ami azt jelenti, hogy az étkezéstől kezdve a szabadidős szokásokon át a magánéletig minden téren a gyors örömszerzés a vezérelv. Dr. Füzi Rita táplálkozási tanácsadó elmondása szerint ennek megfelelően az emberek többsége általában azt eszi, amit éppen megkíván, miközben meg van győződve arról, hogy ami jólesik, az egyben tápláló is. Minden felvilágosító kampány ellenére kimutatható, hogy a reklámoknak továbbra is döntő hatása van abban, hogy mit eszünk. 
Az elhízás, minden veszélyével együtt a 21. századra a fejlett világ első számú egészségügyi problémájává avanzsált. A legveszélyeztetettebb a most felnövekvő generáció: az egészségügyi tárca adatai szerint a magyar gyerekek 6-7 százaléka elhízott, ami egybevág az uniós adatokkal. A legsúlyosabb a 10 évesek állapota: 10 százalékuk elhízott, 20 százalékuk túlsúlyos. Az elégtelen tápanyagbevitel párosulva a mozgásszegény életmóddal rendkívül megnöveli többek között a későbbi cukorbetegség, csontritkulás vagy infarktus veszélyét. Rombolja a majdani munkaképességet, és a tömeges leszázalékolás rémével fenyeget.
A végzetesnek kikiáltott ülő és nassoló életmód civilizációs jelenség: a fő ok nem csupán anyagi, sokkal inkább mentalitásbeli. Angliában a mai tizenévesek életmódja - tehát a jobb anyagi körülmények vagy a kiterjedt szabadidőkultúra, tömegsport ellenére is - ugyanolyan önpusztító és képernyőcentrikus, mint magyar kortársaiké. A külföldi tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a felnövekvő generáció életvitelét - aminek csak egyik vetülete a táplálkozás - az iskolai oktatáson keresztül pozitívan lehet befolyásolni. Ebbe többnyire a gyerekek, a szülők és a tanárok is egyaránt bevonhatók, viszont pusztán mozgalmi szinten nem lehet tartós eredményeket elérni - fejtette ki érdeklődésünkre Somhegyi Annamária, az Egészségügyi Minisztérium vezető főtanácsosa. Az egészségnevelés mindenhol komplex, hosszú távú programot jelent, amelyet intézményesíteni kellene, beépíteni a közoktatás rendszerébe, állandó költségvetési forrás biztosításával. Hazánkban a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődését mozdíthatná elő a szakemberek által két éve kidolgozott iskolai egészségfejlesztési normatíva. Ezt bármelyik iskola igénybe vehetné, amelyik szakmai ellenőrzés mellett vállalja, hogy egyidejűleg segíti elő a gyerekek egészséges táplálkozását, megfelelő mindennapi testmozgását, az egészségtan hatékonyabb oktatását, valamint a gyerekek egészséges személyiségfejlődését, azaz a személyiségközpontú oktatást. Nemcsak oktatni, nevelni is szükséges a gyerekeket, s így az oktatás is eredményesebb lesz. 
Az utóbbi időben a média homlokterébe került az iskolai táplálkozás, ami viszonylag a legegyszerűbben alakítható része az egészségnevelésnek. Egyre csökken a menzások száma, virágzik a büfékultúra, szakmai javaslat született tehát a büfékínálat egészségesebb kialakításáról. A normatíva ebben ösztönzőleg hathatna, bár a hajlandóság enélkül is meglenne az érintettekben. Sőt, biztató jel, hogy számos „önkorlátozó” büfés számol be arról, hogy a kínálat ésszerűsítése nem jelentett számára forgalomkiesést.
Az egyelőre külföldön is csak modellprogramokban megvalósuló, sokrétű iskolai egészségfejlesztés a tanárok megfelelő továbbképzésén keresztül több generáció, így a gyerekek és szülők életminőségének javulását is eredményezi. A gyerekek, különösen a hátrányos helyzetűek iskolai „felkarolásának” egyúttal alapvető jelentősége lenne mindenfajta deviancia, így a drogozás vagy a bűnözés megelőzésében is. Óriási felelősség hárul tehát ma az iskolákra a jövő generáció sorsát illetően. Ehhez viszont anyagi forrásra van szükség, az iskolai egészségfejlesztés feladatához a költségvetési törvényben a megfelelő pont is hozzárendelhető. Ez hoszszú távú befektetés ugyan, de viszonylag kis ráfordítással óriási eredményeket érhetnénk el - mondja Somhegyi Annamária -, hiszen a jövő nemzedék egészsége, munkaképessége és boldogulása a tét.