Az Európa-szerte növekvő számú influenzás vagy influenzaszerű megbetegedések a médiahíresztelésekkel ellentétben nem a kontinensünkön két-három évtizedenként megjelenő, gyilkos influenzajárványok legújabbika. A szakemberek szerint szokványos szezonális vírusokról van szó, igaz, idén jóval tömegesebb méretekben, mint az előző években. Az elmúlt héten hazánkban 60 százalékkal betegedtek meg többen, mint egy héttel korábban. Országos járványról nem beszélhetünk, helyi gócpontok azonban kialakultak.
Bár hétről hétre jelentősen emelkedik az influenzás és influenzaszerű megbetegedések száma, országos járványról továbbra sem beszélhetünk. Jelenleg országosan 100 ezer lakosra 200 megbetegedés jut hetente, míg a járvány heti 500-nál kezdődne - mondta el keddi sajtótájékoztatóján Bujdosó László országos tisztifőorvos. Helyi gócpontok viszont kialakultak: a Dunántúl - ahol a múlt héten kétszeresére nőtt a betegszám -, ezen belül is Győr-Sopron megye és Budapest kiemelkedően érintett területek, míg a keleti országrészben még sokkal alacsonyabbak a mutatók. A vírusos megbetegedések leginkább a fiatalokat sújtják. Az utóbbi évekhez képest most valóban tömeges méretű fertőző megbetegedésekről beszélhetünk, de azt is figyelembe kell venni, hogy tavaly kimondottan enyhe volt a „szezon”.
Ugyanazok a vírusok vannak jelen hazánkban is, amelyek Nyugat-Európában jellemzőek, s amelyek évről évre kicsit módosult formában szezonálisan visszatérnek. Európa több országában zajlik az ilyenkor szokásos influenzás vagy influenzaszerű, néhol járvány, máshol esethalmozódás, idén elsősorban Spanyolország felől Közép-Európa felé terjedve. A megbetegedéseket alapvetően az influenza A-vírusok okozzák, és az influenza A-vírusnak leggyakrabban a H3N2-es variánsa cirkulál Európában, és jelenik meg Magyarországon is. Az oltóanyagok biztosítják a védelmet ezzel a variánssal szemben is, még mindig érdemes tehát beoltatnunk magunkat, a védettség 8-10 nap alatt kialakul - erősítette meg a tisztifőorvos. Mindennemű híreszteléssel szemben a szövődményes halálesetek száma sehol sem számottevő. Ezek szokványos vírusok, nem halálosak, normál esetben egy hét alatt kiheverhetőek. A gyilkos mutánsok okozta, rettegett influenzajárványról szóló híradásokat Bujdosó László puszta rémhírkeltésnek tartja.
A tisztifőorvos hangsúlyozta: a mostani vírusokat előszeretettel keverik össze azzal, ami nem létezik még, de tartunk tőle, hogy a Távol-Keleten létrejöhet. A szakemberek lehetségesnek tartják, hogy a madárinfluenza-vírus humán természetet vegyen föl, és egy ilyen mutánsa valóban pusztító világjárványt lenne képes előidézni.
Hazai háziorvosok beszámolói szerint a ködös, párás időjárás is közrejátszhat abban, hogy most a vírusos megbetegedések, illetve az azokat követő szövődmények, bakteriális felülfertőzések, légúti megbetegedések is sokkal gyakoribbak. Ezeket nem tanácsos lábon kihordani - megfelelő kezelés és pihenés esetén viszont többnyire 5-10 nap alatt talpra lehet belőlük állni. Az igazi influenza nem náthás megbetegedés: hirtelen beálló rossz közérzet, hideglelés, végtagfájdalom, esetleg felszökő láz, később kialakuló légúti hurut jellemzi. Azonban az enyhe tüneteknél is tanácsos orvoshoz fordulni, mert a szövődmények nem mindig járnak markáns kísérőtünetekkel.