Hetek-összeállítás
Jelöltáradat

Szokatlan módját választotta több értelmiségi, hogy beleszóljon a közelgő köztársasági elnöki jelölés folyamatába. Éles hangú, a politikai elitet „harácsolással” és „törvényszegéssel” vádoló nyílt levelükben Sólyom László, az Alkotmánybíróság legelső elnöke mellett teszik le a voksukat. Korábban lehetséges jelöltként Szili Katalin - az egyik legnépszerűbb magyar politikus - és Lévai Katalin EP-képviselő neve is felmerült. 

Mádl Ferenc és Sólyom László. Kívánságműsor? Fotó: MTI

„Valahol megint utat vesztettünk; a visszanyert önrendelkezés és az alkotmányos demokrácia tizenötödik esztendejében Magyarország ismét hárommillió koldus hazája. Gazdag a szegénnyel, város a vidékkel, hazai és határon túli magyarság egymással gyanakodva, ellenségesen néz farkasszemet. A képviseleti demokrácia díszletei között a politikai osztály és a klientúra-burzsoázia vívja magánháborúit a közvagyonért, példát mutatva, harácsolásból, törvényszegésből” - írták a Védegylet nevű környezetvédelmi egyesület szervezte „petíció” aláírói az országgyűlési képviselőknek. 
A Védegylet láthatóan tudatosan igyekezett jobb- és baloldalról egyaránt értelmiségieket megnyerni az akciójukhoz. Így a 110 aláíró között ott található Elek István, Orbán Viktor egykori főtanácsadója, Malgot István író, aki tagja a Szövetség a Nemzetért nevű polgári körnek, ahol ugyancsak tag Orbán Viktor, de Sólyom Lászlót támogatja Makovecz Imre építész is, aki számtalan jobboldali rendezvény markáns hangú szónoka. Másrészt „aláírtak” liberálisnak tartott értelmiségiek, mint például Eörsi István író, Halmai Gábor alkotmányjogász, a Soros Alapítvány elnöke. 
A védegyletesek szerint Sólyom László azért alkalmas az említett tisztre, mert „a demokratikus intézmények megteremtéséért, az állampolgárok jogbiztonságáért a rendszerváltozás éveiben talán senki se tett többet az Alkotmánybíróság első elnökénél. Sólyom László neve egybefonódott a jogállamiság hajthatatlan, következetes képviseletével. Az alkotmány betűjét és szellemét, ha kellett, a parlamenti pártokkal szemben is védelmébe vette.” A nyílt levél aláírói egyébként meglehetősen sötéten látják Magyarország helyzetét, hiszen - mint fogalmaztak - „az országot széthullás, morális összeomlás fenyegeti”. A demokratikus jogok védelmére ezért lenne alkalmas az előbb vázolt tulajdonságai miatt az egykori alkotmánybíró. 
Sólyom esélyeiről azonban keveset lehet tudni, mivel a döntést meghozó - a nyílt levélben élesen bírált - parlamenti pártok képviselői érdemben nem reagáltak a felvetésre, csak azt hangoztatták, hogy korai még a jelölésről beszélni. Ráadásul nem sok jóval kecsegtethet számukra, hogy a nyílt levél aláírói gyakorlatilag egy rendkívül aktív köztársasági elnöki képet festettek le, aki képes ellenpólust képezni a „politikai osztállyal szemben”. 
Az államfőválasztáshoz egyébként elegendőek a kormánykoalíció szavazatai, hiszen az Alkotmány értelmében kétszeri - kétharmados többséget igénylő - próbálkozás után elég a képviselők többségi szavazata az új elnök megválasztásához. Az MSZP az áprilisi államfőjelölő kongresszuson dönt majd arról, hogy kit támogat, de a várakozások szerint az SZDSZ is megnevez egy saját államfőjelöltet. A közelmúltban az MSZP pécsi szervezete ajánlotta lehetséges jelöltként pártja figyelmébe Szili Katalint, az Országgyűlés szocialista elnökét, a párt legnépszerűbb politikusát. Az amúgy Pécsen parlamenti mandátumot szerzett Szili Katalint már évek óta lehetséges jelöltnek tartják az elemzők, akivel emiatt szinte nem is készült olyan interjú, amelyben erre ne kérdeztek volna rá. Szili válasza általában ugyanaz: az ilyesmit az embernek nem magának kell kezdeményeznie. 
Az elmúlt hetekben amúgy számtalan politikus és értelmiségi neve „hangzott” el lehetséges jelöltként, mint például Bárándy Péter, Bihari Mihály, Dávid Ibolya, Glatz Ferenc, Göncz Kinga, Lévai Katalin, Medgyessy Péter, Szabó István és Vizi E. Szilveszter. Abban azonban általában senki sem kételkedik, hogy Mádl Ferenc - noha akár még egy ciklust is vállalhatna - mandátuma lejártával elköszön.