Vissza a tartalomjegyzékhez

Varga P. Miklós
Fel Budapestre

A pozitív kormánypropagandával ellentétben fokozatosan növekszik a feszültség a mezőgazdasági termelők körében. Az elmúlt héten Dabason tartott gazdagyűlésen a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének vezetői foglalták össze a termelők gondjait. Az elkeseredett hangulatban megtartott gyűlésen a gazdák tételesen felsorolták az EU-csatlakozás előtt ígért támogatásokat, lehetőségeket, valamint az azóta megkapott juttatásokat. A különbség óriási. Válaszul a gazdák Budapest utcáit elöntő demonstrációra készülnek. 


Demonstráló gazdák Jászberény közelében. Legközelebb Budapestre jönnek Fotó: MTI

Az összefoglalás alapján az első évben kifizethető uniós támogatások a gabonaintervenció nélkül elérik a 290 milliárd forintot. Ezzel szemben eddig mintegy 70 milliárdot fizettek ki a gazdáknak. Ezt a negatív egyenleget növeli a gabonaintervenció problémája, amelyet nagy várakozás előzött meg, és raktározási lehetőség nélkül csak igen kis részben, a felajánlható gabona 20 százalékában működik. A problémákat csak tetézi, hogy emellett az FVM még néhány hazai támogatás kifizetésével is tartozik, napjainkban is mintegy 50 milliárd forint megítélt támogatás kifizetése akadozik. 
Németh Imre agrárminiszter bár nem jelent meg a gyűlésen, üzent a gazdáknak. Azzal érvelt, hogy a kifizetések elhúzódásának oka a gazdák hibás igénylésében keresendő, és 2005 első félévében minden 2004. évre esedékes támogatást maradéktalanul ki fognak fizetni. A cinikusnak is minősíthető üzenet hatására a gazdák országos demonstráció mellett döntöttek, amely február 21-én kezdődik. Gazdatüntetés eddig is volt, a korábbi félpályás vidéki útelzárások helyett azonban most Budapestre készül - nem kevesebb mint ötszáz traktor.
A kialakult feszültség előzményeként fontos megemlíteni, hogy az EU-csatlakozás előtti évben az FVM által szervezett továbbképzéseken a gazdák megismerhették az EU által biztosított támogatási és piacszabályozási eszközöket, köztük a túltermelés esetén fix áron történő felvásárlás, az intervenció lehetőségét. Magyarország a csatlakozási szerződésben vállalta, hogy az EU-pénzek kifizetéséhez szükséges intézményeket a csatlakozás időpontjáig elkészítik. Így a gazdák a 2003 őszén indult 2004-es mezőgazdasági év gazdasági terveibe már állami garancia mellett beleszámolták az új támogatási formákat. Azonban a 2004. évi kifizetések csak igen későn és igen lassan indultak el. Több támogatási forma 2004-ben el sem indult. A rekordtermésű gabona, amely az intervención keresztül nagy bevételhez juttatta volna a gazdákat, az intervenció működési problémája miatt a nyakukon maradt. 
Az érintettek meggyőződése szerint a minisztérium álláspontja, miszerint a gazdák a hibásak a késedelmes kifizetésekért, súlyos szerepzavarra utal. Egyrészt az igénylések kitöltését a gazdák a meglévő földhivatali, közhiteles adataik alapján végezték el, amely, mint az ellenőrzések által kiderült, nem fedik a valóságot. A légifotók alapján kialakított virtuális mezőgazdasági parcellák és a földhivatali adatok nem egyeznek. A két állami adatbázis eltérésének következménye, hogy az igénylő nem kapta meg a pénzét. 
Másrész az FVM abban lenne érdekelt, hogy hazai termelők minél gyorsabban jussanak a támogatásokhoz. Ezzel tudná támogatni az unión belüli versenyképességüket. Ez azért is kulcskérdés, mert a többi csatlakozó országban már kifizették ezt az összeget. A minisztérium vezetőinek cinikus beszólások helyett arra kéne törekedniük - hangsúlyozták a gazdák -, hogy a hazai termelők a támogatások kifizetésének ütemezésével ne kerüljenek versenyhátrányba uniós versenytársaikhoz képest. 
A gazdák által megfogalmazott követelések csak a 2004-es támogatások kifizetését, valamint a 2005. évi támogatások időben történő kifizetését igénylik. Egyben kérik a főváros lakosságát, hogy türelmükkel támogassák a demonstrációt. Mivel a hazai mezőgazdaság jövedelmező működése lehetőséget nyújt a vidéki vállalkozások fejlődéséhez, a vidéki családok jövedelmének növeléséhez. A városi munkanélküliség akár tízszeresével is küzdő kistelepülések számára a jövedelmet termelő mezőgazdaság kitörési lehetőséget jelenthet.