M. R.
Általános az iskolai elkülönítés

A magyar iskolarendszerben az iskolázott szülők gyerekei egyre kevésbé keverednek a hátrányos helyzetű családokból érkező tanulókkal. A szegényebbek így alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, ami meghatározza későbbi lehetőségeiket is.

Magyarország azon kevés országok közé tartozik a világon, ahol szabad iskolaválasztás van, az iskolák pedig a körzeti gyerekeken kívül teljesen szabadon válogathatnak a jelentkezők között. Ennek egyik következménye az iskolák színvonala közötti különbségek növekedése. Abban az intézményben, ahol vegyesen vannak jó és rosszabb képességű tanulók, ott arra ügyelnek, hogy lehetőleg ne kerüljenek egy osztályba, mert akkor a középosztálybeli szülők jobb képességű gyerekeinek nem lesz elég vonzó az iskola - véli az általános iskolai szegregációról nemrégiben készült tanulmány egyik szerzője, Kertesi Gábor, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa. A „természetes” szegregáció mellett nem ritka, hogy az iskolafenntartó direkt, adminisztratív módon különíti el más intézményekbe a kedvezőtlen háttérből jövő kisdiákokat, erre volt példa a jászladányi eset is.
Akárhogy is jön létre az elkülönítés, a hátrányos helyzetű tanulók gyengébb oktatásban részesülnek, aminek az egyik oka, hogy oktatásuk jóval nehezebb, és kevesebb sikerélményt jelent a tanároknak, és több figyelmet is igényelnének. Magyarországon pedig nem kompenzálják a pedagógusokat, ha hátrányos helyzetű diákokat tanítanak, így a jobb tanárok a jobb iskolákba mennek.  
Az elkülönítés nemcsak erkölcsi problémákat vet fel, hanem biztosítja olyan iskolázatlan és kirekesztett rétegek tömeges újratermelését is, amelyek stabil foglalkoztatása egy modern társadalomban nem biztosított. A hazai oktatási rendszer így nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a következő generációknak egyre növekvő szociálpolitikai problémákkal kelljen majd együtt élniük. Magyarországon egyébként nemzetközi összehasonlításban is rendkívül erős az általános iskolai tanulók eredményessége és a családi hátterük közötti összefüggés.
A szerzők többek között a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok bérének kompenzálásában, a legszegényebb családok iskoláztatási költségeihez való hozzájárulásban és az iskolaválasztási döntésben való közvetlen segítségnyújtásban látják a szegregáció fékezésének lehetőségét.