Király Sándor
Nebulók az úton

Sokan idő vagy hozzáértés hiányában nem foglalkoznak rendszeresen gyermekük közlekedési magatartásának a kialakításával. Pedig útközben a szülővel együtt eltöltött idő remek tanulási lehetőség a gyerekek számára. Amit pedig élvezettel tanulnak, azt nehezen felejtik el.

Noha a Nemzeti Alaptantervben szerepel az iskolás gyerekek közlekedésre nevelése, a roppantul kevés tananyag teljesen elméleti síkon mozog. Magyarországon a gyalogosként sérülést szenvedett vagy meghalt közlekedők tizennyolc százaléka kiskorú gyermek. A súlyos statisztikákban nem is szerepelnek azok a gyerekek, akiket kerékpárral vagy személygépkocsi utasaként ért baleset.

Életkori sajátosságok

A közlekedési információk kilencven százalékát látásunk segítségével fogjuk fel. Mivel a gyermekek szemmagassága viszonylag alacsonyan van, a járdára kitett tárgyak vagy a parkoló autók eltakarhatják előlük az úttestet. Ez tekinthető az egyik fő veszélyforrásnak. A tízévesnél fiatalabb gyermekek térlátása egyébként sincs még teljesen kifejlődve, ezért az oldalról érkező járműveket nehezebben észlelik. Ráadásul az oldaliság kialakulása még nem tökéletes, vagyis a jobb és a bal oldalt sokszor felcserélik. Ugye nem kell hangsúlyozni, milyen veszélyes lehet ez a járdáról való lelépéskor! Kutatások szerint a gyerekek azokat a járműveket gondolják gyorsabbaknak, amelyek nagyobbak vagy zajosabbak. Ezért tévesen ítélhetik meg nemcsak a közeledő autók sebességét, hanem annak távolságát is. A gyermekek túlságosan is bíznak a közlekedés felnőtt résztvevőiben, ezért sok a hirtelen, meglepetésszerű úttestre lépés. E korosztályra felettébb jellemző az érzelemvezéreltség is. Ha nagy az öröm vagy egy rossz jegy miatt a bánat, ez túlságosan lekötheti a gondolataikat, elvonva figyelmüket a közlekedésről. A gyerekek nem csak a kijelölt helyeken használják szívesen az olyan sporteszközöket, mint a görkorcsolya, a gördeszka vagy a kerékpár. Mi autósok vigyázzunk rájuk, tudva azt, hogy a játék örömei gyakran elfeledtetik velük a tanultakat, így nem mindig figyelnek a körülöttük zajló forgalomra. A fentiekből kiderült, hogy a tíz éven aluli gyermekek - kevés kivételtől eltekintve - nem alkalmasak az önálló, biztonságos közlekedésre.

Miért csak külföldön? 

Németországban megtervezik, azután pedig kijelölik az iskolába vezető biztonságos útvonalakat. Közlekedésmérnökök és rendőrök - együtt a szülőkkel, a gyermekekkel és a pedagógusokkal - felmérik és tesztelik a suliba vezető összes útvonal forgalomtechnikai jellemzőit. Amennyiben szükséges, műszaki jellegű változtatásokat is kezdeményeznek a polgármesteri hivatalban. 
Tudjuk, hogy a felnőttek viselkedése minta a gyermekek számára. Ezért az állandóan rohanó, türelmetlen szülők kétszer is gondolják meg, hogy átkelnek-e a gyalogátkelőhelyek tilos jelzésein, függetlenül attól, hogy van-e keresztező forgalom vagy nincs. Inkább tanítsák meg gyermekeiket jól közlekedni, és élvezzék együtt, ahogy a kicsik ráébrednek a helyes cselekvések szabályaira, amiért dicséret és jutalom jár. Kövessenek el mindent, hogy a családi élet örömeit soha ne ronthassa el egy rendkívüli esemény bekövetkezése!