Feltehetőleg sok mindenre lehet gondolni, ha az ember azt a szót hallja, hogy mongol. Keleti ornamentika a bejáratnál és angol felirat: Mongolian Barbecue. Nem egy külvárosi kifőzdébe keveredtünk. A Márvány utcában, Bel-budán hirdetik magukat - ehet-ihat bárki, amennyi belefér, egy kicsit több, mint négyezer forintért fejenként.
Speciális belső díszítés, nyakkendők, helyben készült fényképek és névjegykártyák a falakon. Bent már nyoma sincs a kelet hívogató jegyeinek. A bútorok a nyolcvanas évekből maradhattak itt, és a fény is inkább félhomály. De az illatok jók. Keresztülvezetnek az éttermen, és a leghátsó teremben kapunk helyet - szerencsére, mert így senki nem mászkál rajtunk keresztül. Teltház. Szinte mindig, így az utcában autóval megállni szinte lehetetlen. Az előételt még kihozzák - hideg vagy meleg. A hortobágyi palacsinta nem rossz. Közben kiég a lámpa az asztalnál - tíz perc múlva kiderül, mégsem. Csak kontakthibás, elég ha tartjuk, vagy nem mozgatjuk. Jön az, ami miatt híre van - ilyen is, olyan is - a helynek. Nagy vaslapokon sütik a különböző módon pácolt húsokat, halakat. Van báránykebab, zöldségnyárs is. Szeletelt nyers zöldségek sütéshez. Tányérra kerülnek a nyers dolgok, és oda kell menni a vaslapokhoz, ahol elveszik a tányért, és mondanak egy számot. Ha kész, ezt mondják - csak el ne felejtse az ember, melyik sütögető ember mondta. Közben lehet köreteket választani - van minden, rizs, burgonya, rakott kel (?) és saláták is. Nem rossz a végeredmény. Aki bírja, megismételheti. A desszert is hideg vagy meleg. Milyen is a hely? Eklektikus. Ha az ember jó társaságban megy, akkor kellemes. Lehetne nagyon jó hely is - de az úri neobarbarizmus most még győzedelmeskedik. (mlg)