A héten összeült Brüsszelben az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, az ECOFIN. A téma: mit tett hazánk az elmúlt fél évben annak érdekében, hogy a konvergenciaprogramban foglaltakat teljesítse? Értsd: sikerült-e leszorítani az államháztartási hiányt, az inflációt és az államadósságot?
A válasz: a megtett lépések nem elégségesek. Diáknyelven: kapát kaptunk. Persze Brüsszelben ennél finomabban fogalmaznak, de a lényeg ugyanaz: az ECOFIN a Magyarországgal szembeni deficiteljárás fenntartása mellett döntött. Gyakorlati szankció ugyanakkor nincs - és hozzátesszük, hogy nem is lehet, mivel még nem vagyunk az eurózóna tagjai.
„Ha hibát követtünk el, az csak a túl ambiciózus hiánycél volt” - magyarázta a közlemény kiadása után Draskovics Tibor pénzügyminiszter (a bizonyítványát). Azt egyébként az ECOFIN is elismerte, hogy a magyar vezetés a vizsgált időszakban valóban jelentős lépéseket tett a deficitcsökkentés érdekében, ugyanis - Draskovicsot idézve - „Európában példátlan módon” két év alatt mintegy 3,9 százalékkal csökkentettük a költségvetési hiányt.
A döntés értelmében most az Európai Bizottság új ajánlást készít a magyar konvergenciaprogram betartására, amelyet a hazai várakozások szerint lehet majd tartani. Bár komoly gazdaságpolitikai figyelmeztetésről van szó, a helyzet azonban inkább kellemetlen, mint súlyos. Főleg ha görög sorstársainkra nézünk, akik szintén piros lapot kaptak most a Pénzügyminiszterek Tanácsától. A mediterrán ország ugyanis nem kis mértékben, 2,3 százalékkal lépte át a megengedett 3 százalékos államháztartási deficitkorlátot. Emiatt Görögországot a későbbiekben akár pénzbüntetés is sújthatja az ajánlott programok elégtelen kivitelezése miatt. A büntetés pedig nem kis tétel: összegének felső határa a GDP 0,5 százaléka. (ez a mi esetünkben több mint 110 milliárd forintot jelentene a 2005-ös év tervezett GDP-jét figyelembe véve!)