Hazafi Zsolt
Változtatnának a csomagoláson

Heves nézeteltérésről szivárogtak ki hírek az eddig totálisan egységesnek látszó Fidesz felső vezetéséből. A vita nyomán már változások is történtek a párt különböző szintű kommunikációs stábjai között, a frakció sajtóosztályán pedig többen szabadságra mentek. 
A kérdés persze az, hogy csupán az „alsóbb” szintek közötti konkurenciaharcról van szó, vagy éppen feletteseik, azaz a fideszes vezetők közötti lényeges politika-stratégiai nézetkülönbségről. Mindenesetre a párt hivatalos nyilatkozataiból annyi derült ki, hogy tartalmilag minden marad a régiben, csak a kommunikáción, magyarán a csomagoláson változtatnak. 

Áder János, Orbán Viktor, Pokorni Zoltán. Csapataik harcban állnak Fotó: MTI

Fideszes forrásaink szerint korábban is rendszeresen előfordult a párt elnökségi ülésén, hogy a résztvevők nem értettek egyet egymással, sőt az is előfordult, hogy Orbán Viktor pártelnököt egyes kérdésekben leszavazták a többiek. Mind ez idáig azonban ilyen éles vitáról nem szivárgott ki semmi a sajtóhoz, így a Fidesz-vezérkarról joggal alakulhatott ki az a kép, hogy „együtt gondolkodnak és lélegeznek”. 
Múlt hét pénteken elmaradt Orbán Viktor kormányértékelő sajtótájékoztatója, mert - a hivatalos tájékoztatás szerint - az ügyvezető elnökség lebeszélte a volt miniszterelnököt a médiaesemény megtartásáról. Az Index hírportál szerint azonban a háttérben sokkal inkább az állt, hogy Orbán Viktor és Áder János frakcióvezető a tervezett tájékoztatót megelőző elnökségi ülésen összevitatkozott a Fidesz kommunikációjával kapcsolatban. A Hetek információja szerint Áder nem „magányos harcos”: Pokorni Zoltán alelnök is a volt miniszterelnökkel ellentétes véleményt fogalmazott meg. 
A történet látszólag egyszerű. Hónapok óta érezhető volt egyfajta „lappangó feszültség” a frakció Képviselői Irodaházban tevékenykedő sajtósai, illetve a párt Szentkirályi utcai székházban működő sajtóosztálya között. Az Áder Jánosnak alárendelt frakciósajtósok nemes egyszerűséggel a feladatukra alkalmatlannak tartották (és tartják) a pártban működő kollégáikat, és sérelmezték, hogy a Szentkirályi utcában nemcsak hogy nem dolgoznak, de rendre „keresztbe- és rájuk” szerveznek. „A reggeli esemény-tükörből kiderülhetett a központban, hogy mi kilenckor sajtótájékoztatót tartunk egy adott témában, erre ők tízre ugyanabban a témakörben szintén odahívták a médiumokat. Ez maga a koncepciótlanság” - mondta egy érintett. A kritika elsőszámú célpontja a korábban a Magyar Nemzetnél, és hírigazgatóként a Duna Televíziónál tevékenykedő Meszleny László, aki Orbán Viktor kitüntetett támogatottjaként lett a párt kommunikációs igazgatója. Vele kapcsolatban a tehetséget és a kreativitást hiányolják kritikusai.
A vezérek összecsapásának az lett az eredménye, hogy Áder János a sajtósainak egy részét szabadságra küldte, és a nyilvánosság előtt bemutatták Rogán Antalt, mint a párt új kampányfőnökét. A dolog szépséghibája, hogy Rogán - ha hivatalosan nem is, de gyakorlatilag - eddig is ezt a tisztséget töltötte be, ő vezette például a népszavazással kapcsolatos Fidesz-kampányt. 
A párt hivatalos lapjaként funkcionáló Magyar Nemzet a történteket úgy kommentálta: „az Áder János frakcióvezető mellett dolgozó sajtóosztály feladata a parlamenti munkával - azon belül is a plenáris ülésekkel - kapcsolatos kommunikációra szorítkozik; a súlypont átkerült a Szentkirályi utcába, a frakciótól a párthoz. A péntek reggeli sajtóstratégiai megbeszéléseken egy szűkebb kommunikációs csapat dönt a következő hét politikai tematizációjáról.” Tehát, ha jól értelmezzük: most Orbán Viktor és stábja győzött a vitában. 
A baloldalon sokan szeretnék „szuggerálni” azt, hogy Gyurcsány Ferenc kezdeti sikerei és az MSZP népszerűsége növekedésének hatására válsághangulat uralkodik a legnagyobb ellenzéki pártban. Ennek ellentmondani látszik egyrészt a Medián legfrissebb, HVG-ben közzétett közvélemény-kutatása, amely szerint a Fidesz mutatói még mindig kedvezőbbek, mint a szocialistáké. Másrészt a Fideszben többen is úgy vélekednek: a párt alapbázisa „egyben van” - a decemberi népszavazáson másfél millióan szavaztak a kettős állampolgárság ügyében mellettük -, és a pártépítés területén is megelőzik az MSZP-t, amely csak most tervezi a fővárosi és vidéki szervezetei modernizálását. Lényegi kérdés számukra az, hogy a 2006-os választást eldöntő nagyszámú bizonytalan szavazókat miként állítsák a maguk oldalára. A kórházprivatizációval kapcsolatos szavazás eredménye azt sejteti - mondják fideszes forrásaink -, hogy a 1,5 milliós törzsbázison túl további félmillióan hajlandóak átszavazni a jobboldalra. Ezzel párhuzamosan a Gyurcsány-kormányról úgy beszélnek: az a „dumakormány”, a „Gyurcsány-lufi hamarosan kipukkad”. 
Rogán Antal első sajtótájékoztatója előrevetíti, hogy a Fidesz „visszavesz” az ideológia arculatból és elsősorban „húsbavágó”, szociális és jóléti kérdéseket emel majd kommunikációja középpontjába. Orbán Viktor továbbra sem bonyolódik a napi ügyekbe. Erre példa, hogy Tamás Gáspár Miklós személyes hangú megszólítására és kritikájára ez idáig nem érkezett válasz. Így láthatóan Orbán 2004 elején elindított imázs-kampánya tovább folytatódik, amelynek a célja a pártelnök elutasítottságának csökkentése, az „akarnok” politikus képének lehántása, és a mérsékelt és mértéktartó államférfi-imázs erősítése.
Azonban van egy másik olvasata is a történteknek. Meglehet, hogy a stábok harca mögött főnökeik közötti lényeges politikai nézeteltérés áll. Gyurcsány Ferenc annyiban meglepte a fiatal demokratákat, hogy ahelyett, hogy februárra „kipukkadt” volna, a széteső, szervezetlen MSZP-be agilitásával újra életet hozott. Míg a Fidesz vezetői 15 éve „űzik” az ipart, addig Gyurcsány Ferenc a rendszerváltó politikusokhoz hasonlító „éhséggel”, érdeklődéssel és hittel vetette bele magát a közéletbe. 
Forrásaink szerint Áder és Pokorni nem értett egyet Orbán politikai stratégiájával és „papás” tempójával. Ez alatt talán azt érthették, hogy a pártelnök meglepően visszafogott lett, ritkán, és olykor későn, „kényelmesen” avatkozik bele az aktuálpolitikai ügyekbe. A helyzetet bonyolítja, hogy a Fidesz jelenleg szervezetileg - választókerületi elnökök és régiófelelősök hálózataként - úgy van felépítve, hogy az elnök kezében a többiekhez képest jelentős hatalom összpontosul. Így, ha más vezető politikusok helytelen stratégiát észlelnek - például Áder és Pokorni, valamint stábjaik - akkor sincs a kezükben eszköz a korrekcióra. Eközben a pártéletbe - a hatalomból való részesülés logikájából adódóan - számtalan személyes konfliktus is vegyül. A vita mögött akár a Fideszen belüli „repedések” is állhatnak.