Hetek - VIII. évfolyam, 37. szám, 2004. szeptember 10

Az elmúlt négy év során végrehajtott befektetéseknek köszönhetően jelentős fejlődésen ment keresztül a magyar egészségturizmus: egyre többen látogatnak el gyógyfürdőkbe, wellness-szállodákba, és hazánk külföldi megítélése is javult e tekintetben. Még számos tennivaló akad azonban annak érdekében, hogy az ország a világ egyik jelentős gyógyfürdőközpontja legyen - mondta lapunknak dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója.

Magyarország számára a gyógyforrások jelentik az egyetlen olyan természeti tényezőt, amelyben az ország gazdagnak mondhatja magát: területének 80 százaléka alatt található melegvíz-forrás, de úgy is fogalmazhatunk, hogy az ország 3200 települése közül 2240 alatt található gyógy- vagy termálvíz. Ezzel Magyarország a világranglistán az első öt között szerepel Japán, Izland, Franciaország és Olaszország után.

Azonban ennek a természeti adottságnak a kiépítettsége és így a kihasználtsága távolról sem tart ott, ahol kellene. Bár a Széchenyi terv milliárdjai jelentős beruházásokat indukáltak, s ez számos fürdő esetében kézzelfogható eredménnyel járt, az elmúlt két évben megtorpant ez a lendület. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint további jelentős támogatásra lenne szüksége az ágazatnak ahhoz, hogy Magyarország a gyógyfürdők országaként váljon ismertté és elismertté.
Dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója lapunknak kifejtette, hogy éppen az elmúlt évek nagyarányú beruházásai tették indokolttá, hogy a jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) nem szerepel a gyógyturizmus. Az indok: a keresletnek fel kell nőnie a meglevő kapacitásokhoz. Dr. Galla hozzátette, hogy a jelentős kapacitásbővülés kihasználtságának növelése érdekében továbbra is rendelkezésre állnak pályázati források, a gyógykezelésekben részt vevő vendégek számára nyújtott kiegészítő szolgáltatások, a tartalmas időtöltést kínáló kulturális vagy természeti értékek fejlesztésére. (Információink szerint erre a célra a kormány a 2004-2006-os időszakra vonatkozóan egy 20-30 milliárd forintos turisztikai vonzerő-fejlesztési tervet dolgozott ki.) Varga Csaba, az Aquaprofit Rt. településfejlesztési és turisztikai üzletágának egykori vezetője elhibázott lépésnek tartja, hogy a jelenleg érvényes Nemzeti Fejlesztési Tervből kimaradt a gyógyturizmus. Fontosnak tartaná további támogatások biztosítását az ágazat számára. Példaként az osztrákok stratégiáját hozta fel. Ausztria ugyanis korábban elhatározta, hogy az Alpok nyújtotta természeti adottságainak kihasználása érdekében tartományi és helyi szinten is tudatosan, hosszú távon fejleszti a síturizmust. Éppen ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy ma már az unió síbevételének 62 százaléka Ausztriában realizálódik.

Számok és eredmények

A Széchenyi tervnek a turizmusfejlesztésre vonatkozó fejezetében az egészségturizmus kapta az összes források kétharmadát. Így az elmúlt években több mint 34 milliárd forint direkt állami támogatás áramlott a szektorba, melynek eredményeképpen összesen mintegy 110 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az ágazatban 2001 óta. Ebben az időszakban 92 fürdőintézmény- és 8 szállodaprojekt zárult sikerrel. Jelentős fejlesztések történtek például Kehidakustányon, Bükön, Zalakaroson és Sárváron. A beruházások eredményeképpen több mint kétezer új munkahely keletkezett. Ma már nemcsak az olyan hagyományosan gyógyfürdővárosok, mint Hévíz, Sárvár vagy éppen Zalakaros, Hajdúszoboszló esetében várhatók el magas színvonalú szolgáltatások, igényes fürdőépületek, hanem olyan, eddig kevésbé ismert településeken is, mint Lenti, Hajdúnánás, Alsópáhok, Jász-árokszállás, Lipót vagy Püspökladány. Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően ezeken a helyeken és sok, hozzájuk hasonlóan a gyógyturizmusról eddig nem éppen ismert településen is jó minőségű gyógy- vagy hévízfürdő és számos wellness-szolgáltatás várja az érdeklődőket.

Bizonytalan kitörési pont

Varga Csaba szerint Magyarország számára a kitörés lehetőségét a világviszonylatban is az igen nagyszámú gyógyfürdőkre épülő, magas színvonalú gyógyászati ellátás tudja biztosítani. Mindenütt nagy létszámú, jól képzett balneológus dolgozik, az intézmények eszközfelszereltsége is egyre inkább megfelel a nemzetközi színvonalnak. A magyar balneológia (vízgyógyászat) legsikeresebb területe a baleseti és a műtét utáni rehabilitáció, itt érhetők el a leglátványosabb eredmények, emellett gyógyvizeinkkel mintegy hetven betegségcsoport gyógyítható; azonban a vízhez szorosan nem kapcsolódó wellness terén sokkal fejlettebb Nyugat-Európában a balneológiai szolgáltatások még nem ismertek széles körben.
Varga elmondta, hogy a turizmus jövője szempontjából elsődleges fontosságú a belföldi turizmus fejlesztése, hiszen az elmúlt évek európai példája is azt mutatja, hogy a fejlődés ott biztosítható töretlenül, ahol van belföldi turizmus. Ezzel kapcsolatban jelentősnek tartja a Magyarországon lezajlott fogalomváltást, miszerint a gyógyturizmus kifejezést egyre inkább felváltotta az egészségturizmus, amely sokkal inkább a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Jelzik ezt a változást a statisztikai adatok is, hiszen míg korábban csak 1 százalékot tett ki a gyógyturizmusban a belföldi vendégek száma, addig ez az arány mára 10-12 százalékra emelkedett (fontos megjegyezni, hogy Magyarország rendkívül fejlett szanatóriumhálózata indokolja részben a gyógyturizmus korábbi alakulását). Az elmúlt években a gyógyszállók kihasználtsága folyamatosan 60 százalék fölött volt, míg az egyéb szállodák esetében ez csak 45 százalék körül mozgott. Figyelembe véve, hogy ebben az időszakban a szállodai ágyak száma megduplázódott, ez a vendégforgalom megduplázódását is jelenti. Kimagasló fejlődést mutat a 2001-2003-as időszakban a gyógyszállodák forgalmának növekedése is. Míg 2001-ben 377 ezer vendég vette igénybe a gyógyszállókat, addig 2003-ban 530 ezer. Ez 40 százalékos javulást mutat. Ugyanebben az időszakban a külföldi vendégek száma 20 százalékkal, a belföldi vendégeké viszont 70 százalékkal emelkedett. A szállodai árbevételek alakulása is igazolja a növekedést. Míg az összes szállodai árbevétel lényegileg stagnált a fent említett időszakban, addig a gyógyszállodák árbevétele 40 százalékkal emelkedett.
Dr. Galla Gábor elmondta, hogy a Magyar Turizmus Rt. marketingtervében kitűzött cél az, hogy az ország idegenforgalmi versenyképessége tovább javuljon az elkövetkező években, melynek eredményeképpen tíz éven belül világelsővé lehet a magyar gyógyturizmus. A fejlesztés e következő ütemének a megalapozására dolgozta ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az elmúlt hetekben társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (NTS). A most elkészült anyag egy régi hiányosságot pótolt, hosszú évtizedek óta ez az első olyan dokumentum a turizmus témakörében, mely tízéves távlatra igyekszik előretekinteni. Az NTS célja: biztosítani, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklushoz igazodva a következő Nemzeti Fejlesztési Tervben a turizmus kiemelt ágazatként jelenhessen meg. Ennek némiképpen ellentmond, hogy a Magyar Turizmus Rt. marketingcélra szánt pénzforrásainak felhasználásban a gyógyturizmus csak a harmadik helyen szerepel a magyar kulturális élet és a konferenciaturizmus promóciója után, arra hivatkozva, hogy a kutatások alapján e két utóbbi terület több potenciállal rendelkezik az országban.