Hetek - VIII. évfolyam, 33. szám, 2004. augusztus 13

Jelenleg 280 ezer mulasztás és 180 ezer természetes személy adatait tartalmazza a hazai Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer vagy közkeletűbb nevén a BAR-lista. Tavaly nyáron még csak 120 ezer nem fizető ügyfelet tartottak nyilván, azaz egy év alatt mintegy 50 százalékkal bővült az állomány. Bár a növekedés kétségtelen, a helyzet nem kezelhetetlen és szó sincs semmiféle vészhelyzetről - nyilatkozta a Heteknek Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A híradások legfőbb apropója azonban nem ez. Az elmúlt két évben rengeteg lakossági hitel áramlott ki, a túlfinanszírozott személyek pedig egyszerűen elkezdtek megbukni. A felügyelet szóvivőjétől azt is megtudtuk, melyek azok a kritikus pontok, amelyekre egy adott hitelfelvételkor feltétlenül ügyelnünk kell.

Az elmúlt évek tapasztalata szerint egyre többen vesznek fel meggondolatlanul hiteleket, és egyre gyakoribb esetnek számít, hogy elmarad a törlesztés. Abban az esetben, ha minimálbért meghaladó összeggel 90 napon túli mulasztásba esik az ügyfél, rákerül az úgynevezett feketelistára, melynek kézzelfogható hátrányos következményei lesznek. Az adós ebben az esetben 5 évig nagy valószínűséggel nem kap hitelt. Ha több mulasztása van, úgy minden mulasztás 5 éves tiltólistát jelent. A bankokra nézve ugyan nem kötelező jellegű a feketelista figyelembe vétele, de a gyakorlatban mégis ez történik. Épp e kínos helyzet elkerülése érdekében érdemes a hitelfelvétel előtt alaposan meggondolni a bank szolgáltatásait és a család anyagi teherbírását.

A népszerű gyorskölcsönökről érdemes tudni, hogy míg számos bank egyes konstrukcióinál csak a kamatot tünteti fel, az igazán érdekes mutatószám a THM, azaz a teljes hiteldíjmutató. Ez a szám szolgál igazán a különböző hitelek összehasonlítási alapjául, egyben összesíti a hitelhez között különböző díjakat, költségeket, és természetesen tartalmazza a kamatot. Ezért tehát minden hitelfelvétel előtt meg kell tudakolni a THM nagyságát, mert így ismerhető meg a hitel valódi kondíciója. A nem fogyasztási jellegű hitelek esetében egyelőre nem kötelező a THM-ek feltüntetése, 2005 januárjától azonban már az lesz.
A rövidhitelek fő ismertetőjegyének, a gyorsaságnak azonban ára van. Ha a bank nagyobb kockázatot vállal, mert kevesebbet tud rólunk, akkor azt is nekünk kell megfizetnünk. Pontosan ez a helyzet a fogyasztási hitelek, áruhitelek és személyi kölcsönök, de még a hitelkártyák esetében is.
Egy áruhitel felvételekor szinte nem is lát készpénzt a hiteligénylő, mivel közvetlenül a kereskedőnek fizet a hitelintézet, a törlesztés azonban folyamatos. Hitelkártya használatakor, ezzel szemben, kézhez is kaphatom a pénzt, illetve enélkül is fizethetek vele. A THM itt is nagyon magas, ha viszont időben töltjük fel a kártyánkat, azaz pontosan törlesztünk, akkor csak a kártyadíj költsége merül fel. Ezért is érdemes odafigyelni arra, hogy hány nap áll rendelkezésünkre a számla kiegyenlítéséhez. Tapasztalat szerint általában 42-45 napos határidőket adnak - mondta Binder István, szóvivő.
A végső elkötelezés előtt győződjünk meg még egyszer arról, hogy a hitelfelvétel minden körülményével tisztában vagyunk-e. Ne felejtsük el figyelembe venni a kamatozás módját: fix vagy változó, és ha változó, akkor milyen hosszú a kamatperiódusa? Alapvetően szem előtt kell tartanunk saját fizetőképességünket: képesek leszünk-e állni a családi büdzséből a törlesztőrészleteket hosszabb távon is? Nem árt gondolnunk az átütemezés és előtörlesztés esetleges pluszköltségeire sem.

A lakossági hiteleken belül a legnagyobb hányadot a lakáshitelek, illetve jelzálog alapú hitelek képviselik. Ezek állománya az elmúlt hat évben a tizenkétszeresére nőtt - ismertette Binder a felügyelet múlt évi felmérését. Egy hosszabb futamidejű, jelzáloghoz kötött hitel esetében az ingatlanfedezet a kérdése a legfontosabb. Itt arra kell figyelni, hogy a hitelintézet nemcsak jelzálogfedezetet jegyezhet be a kölcsönre, hanem kiköthet magának egyfajta vételi opciós jogot is. Így a hitelintézet határozza meg, hogy adott esetben milyen értéken tudja értékesíteni a fedezetül szolgáló ingatlant.
A fedezettel kapcsolatos hitelintézeti jogok esetén egyáltalán nem mindegy, hogy mire jegyeznek be jelzálogjogot, és milyen egyéb biztosítékokat kötnek ki. Különös tekintettel kell lennünk a késedelmes fizetések esetén életbe lépő szabályok áttanulmányozására is. A tét ugyanis igen nagy, ha nem fizetünk: felkerülünk az adóslistára, elveszítjük a fedezetül szolgáló ingatlan tulajdonjogát, illetve az említett vételi opció is érvénybe léphet. A hitelintézetek gyakran adják tovább kifizetetlen követeléseiket úgynevezett faktorcégeknek. Ha a továbbiakban ők kezelik ezeket a kintlevőségeket, előfordulhat, hogy egyszer csak egy követeléskezelő cég képviselője kopogtat az ajtónkon az adósságrendezésünk ügyében.

Devizahitel-ügyletek

A devizahitelek igénylésekor a különböző átváltási költségek mellett központi kérdés az árfolyamkockázat. A hitelfolyósító intézetek általában a saját maguk által jegyzett árfolyamon váltják a valutát, illetve kalkulálják a költségeket, és nem a hivatalos MNB-árfolyamon. Emellett a forint gyengülhet vagy erősödhet ahhoz a devizához képest, amiben a hitelt felvettük, ami növelheti vagy csökkentheti az aktuális törlesztőrészletek összegét.
Minden hitelügyletre érvényes az a jó tanács, hogy alaposan olvassuk el a tájékoztatót. Inkább húszszor kérdezzünk rá valamire, minthogy homályos foltok maradjanak a kötelezettségeinket illetően! A hitelintézeteknek törvényi kötelezettségük, hogy minden hitelhez kötődő fontos információt meg kell adniuk. Néhány költségelem azonban nem jelenik meg a THM-ben. Ilyen például az ingatlan-értékbecslői díj, földhivatali díjak vagy a devizahiteleknél szóba jövő konverziós költségek.