Hazafi Zsolt, Hajdú Sándor
Magasabb fordulaton

Medgyessy Péter végre az ország vezetőjeként teszi a dolgát - fogalmazott a Heteknek az utóbbi napok miniszterelnöki aktivitásával kapcsolatban Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Medgyessy három javaslata - a nép által választott köztársasági elnök, a parlament létszámának radikális csökkentése és a négy párt közös listája az európai parlamenti választásokra - kétféle olvasatban is értelmezhető: amennyiben komolyan gondolja, a rendszerváltás óta legnagyobb közjogi változásokat idézheti elő általuk. Elképzelhető azonban az is, hogy csak az új kampánystáb lendületes munkájának vagyunk szemtanúi. Medgyessy mindenesetre elszántnak tűnik, és a nép érdekeit szolgáló, a „nép kegyeit kereső” politikusként a pártok támogatása híján akár népszavazást is kész kezdeményezni az általa felvetett kérdésekben.

Medgyessy Péter Miskolcon az MSZP fórumán. Elkezdett vezetőként viselkedni Fotó: MTI 

Komolyan véve elképzeléseit ugyanakkor újabb kérdések merülnek fel: javaslatai a nemzeti egység erősítését, vagy a demokrácia gyengülését szolgálják? Mivel magyarázható például, hogy a közvetlen elnökválasztás éppen a szocialista párt számára lenne a legkedvezőtlenebb? A Hetek által megkérdezett politikusok és politológusok egy dologban egyetértenek: Medgyessy elképzelései jelenleg nem ismertek olyan konkrét formában, hogy tudható lenne: mi a valódi céljuk.

Fodor Gábor, az SZDSZ parlamenti frakciójának helyettes vezetője úgy véli, „Medgyessy Péter új kezdeményezéseivel csupán el akarja terelni a figyelmet arról, hogy valójában, hasonlóan Orbán Viktorhoz, neki sincs elképzelése arról, hogy mi a megoldás az ország szomorú állapotára.”
Érdekes momentum, hogy jobboldali politikusok Medgyessy „új arcával” kapcsolatos általános véleménye azonos Fodor Gáboréval, nevezetesen, hogy a miniszterelnök „előre menekül” és igyekszik elterelni a figyelmet a kormányzás hibáiról. Bár ehhez a véleményhez hozzáteszik azt a baloldaliakat demoralizáló állítást is, miszerint a szocialisták bizalma megrendült a kormányfőben, aki ezt amerikai tanácsadói javaslatára a mindenkit meglepő heves aktivitásával igyekszik „visszaállítani”. 
Medgyessy Péter korábbi stílusához képest erőszakosnak mondható fellépése ugyanakkor akaratlanul is hozzájárul ahhoz, hogy a Fidesz imidzse a mérsékelt irányba mozduljon el, hiszen az éles kritikát nem a fiatal demokraták, hanem a kis pártok és a külföldi politikai erők fogalmazzák meg a miniszterelnökkel kapcsolatban.

Közvetlen elnökválasztás 

A köztársaságielnök-választás közvetlen voltát a szocialisták „időtlen idők óta” javasolják. 1989-ben, amikor Pozsgay Imre a legnépszerűbb politikusok közé tartozott, közismert, hogy a baloldalon őt szerették volna köztársasági elnöknek választani. Az SZDSZ ügyes kampánnyal elérte, hogy a köztársasági elnököt ne közvetlenül válasszák, hanem a parlament többsége döntsön személyéről. 
A közvetett államfőválasztás mellett a magyar közjogi rendszer kialakításának konstrukciója is szólt, a végrehajtó hatalmat a parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnökre „telepítették”. A rendszerváltás után leginkább Torgyán József szorgalmazta „a nép válassza” elvre való áttérést, a szocialisták ugyan programjaikban utaltak módosítási tervükre, de gyakorlatban nem helyeztek erre hangsúlyt.
Lendvai Ildikó már csak logikai szempontból is elveti azokat a „rosszindulatú pletykákat”, hogy Medgyessy Pétert esetleg személyes ambíciók vezetnék, vagyis hogy saját elnökké választatása érdekében tenné meg az első kapavágásokat. „Ha ez lenne a motívuma, akkor az eddigi gyakorlat szerint járna el, hiszen ez inkább szavatolná a sikerét” - szögezte le a frakcióvezető. 
A jelenlegi közjogi konstrukcióban a köztársasági elnök pozíciója gyenge, hiszen szerepe elsősorban szimbolikus és nem a mindennapi politikai közélet meghatározása a feladata. Kérdéses, hogy egy ilyen - úgymond „gyenge” - jogokkal felruházott köztársasági elnök megválasztása megér-e az országnak 10 milliárd forintot, amennyibe egy választás ma kerül - fogalmazott a Heteknek Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. További kérdés, hogy a választási kampányban a köztársaságielnök jelöltek milyen ígéreteket fognak tenni, milyen program megvalósítására kívánják mozgósítani a szavazókat. Amennyiben pedig a miniszterelnök új jogkörökkel kívánja felruházni az államfői tisztséget, arra konkrét javaslatot kellene tennie. Mindeddig ez nem történt meg.
A Fidesz szóvivője emlékeztetett rá, hogy „önmagában a demokrácia »minőségét« nem befolyásolja az, hogy milyen módszerrel választják a köztársasági elnököt, hiszen van példa arra, hogy a közvetlenül választott államelnök a demokratikus folyamatokat erősíti, de az ellenkezőjére is”. 

Fodor Gábor   Fotó: MTI         Lendvai Ildikó   Fotó: S. L.         Révész Máriusz   Fotó: archív

Fodor Gábor szerint amennyiben valaki ilyen javaslatot tesz, azt kell először megindokolnia, hogy miért nem jó a mostani választási mód, mi a baj a köztársasági elnöki intézménnyel. „Az elmúlt években nem merült fel sem Göncz Árpáddal, sem Mádl Ferenccel kapcsolatban olyan kritika, amely a köztársasági elnöki intézmény funkcionális zavaraira utalt volna” - mondta Fodor. 
Egy jobboldali elemző szintén értetlenségét fejezte ki az ötlet kapcsán, hiszen az egyedül a szocialista pártnak kedvezőtlen, míg az összes többi pártnak kedvez: a Fidesznek jelenleg a rövid távú érdeke az lenne, hogy a köztársasági elnöki választás közvetlenül történjen, mert minden közvélemény-kutatás szerint jelentős előnnyel rendelkezik az MSZP-vel szemben. A szocialistáknak rövidtávon nem érdeke, hogy változtassanak az államfőválasztás módján, hiszen az érvényben levő szisztéma szerint most ők jelölhetik a köztársasági elnököt. Medgyessy Péter felvetése azért is „árt” az MSZP-nek, mert az SZDSZ-nek lehetőséget biztosít újra „szembe menni” a nagyobbik kormányzópárttal, másrészt az MDF-nek politikai teret nyújt azáltal, hogy Dávid Ibolya - aki a legnépszerűbb politikusok közé tartozik - akár esélyes köztársasági elnöki aspiráns lehessen - érvelt informátorunk. 
A Fidesz akár azt is megteheti, hogy beterjeszti a választás módjának megváltoztatásával kapcsolatos törvényjavaslatot, hogy „rávegye” az MSZP-t a saját miniszterelnöke „leszavazására”, hiszen - ahogy a korábbi okfejtésből is látszik - a szocialistáknak jelenleg nem lehet érdeke a közvetlen államfőválasztás, hacsak valamilyen különlegesen jó stratégiai érv nem szól emellett. Ilyet azonban még senki sem mondott.

Kisebb parlament

A politikai elit szűkítése, azaz a parlament létszámának csökkentése mellett számtalan érv szól. Egyrészt drága az adófizetőknek, hogy sok kizárólag „szavazógépként üzemelő” képviselőt tart el, illetve sokak számára már nem szimpatikus a parlament munkája. A közvélemény támogatását élvező javaslatot elvben mindenki támogatja.
Lendvai Ildikó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a parlament létszámának csökkentésére olyan koncepciót dolgoztak ki, amely nem ejt csorbát az arányos képviselet elvén: „Maximálisan figyelembe vettük a választói akarat érvényesülését, ezért nem fenyegeti az a veszély a kis pártokat, hogy nem kerülnek be a parlamentbe. Kifejezetten rossznak és károsnak tartanám a kétpártrendszer kialakulását, még ha a szocialista párt ennek nyertese is lenne”. 
Révész Máriusz hasonlóan az államfőválasztás kérdéséhez, konkrét javaslatot vár a szocialistáktól az országgyűlés létszámának csökkentésének koncepciójára. Mint kifejtette: köztudomású, hogy a jelenlegi választási rendszer a nagy pártoknak kedvez. A változtatás kétféle lehet: a listás rendszer felé való elmozdulás a kispártok megerősödését jelentené, az egyéni rendszer „növelése” viszont tovább fokozná a nagy pártok előnyét. Az utóbbi konstrukció elvezetne ahhoz, hogy végül két párt maradna a parlamentben. „Konkrét koncepció ismerete hiányában az előbb említett dilemmák miatt a Fidesz nem tud érdemben állást foglalni a kérdésben” - tudtuk meg Révész Máriusztól. Fodor Gábor elviekben egyetért a parlament csökkentésének tervével, ugyanakkor Medgyessynek a felsőház újbóli létrehozásával kapcsolatos tervei aggasztják. Fodor szerint a magyar történelem során semmilyen érdemi pozitív szerep nem köthető a felsőházhoz, amelyben kinevezéses alapon ültek rendek, különféle szervezetek és a történelmi egyházak képviselői. „1989-ben tudatosan tértünk vissza az egykamarás parlamenthez. Ezt nem lehet megváltoztatni úgy, hogy az egész alkotmányos rendet ne akarnánk felrúgni, ezért ellenezzük a miniszterelnök javaslatát” - érvelt.