Hetek - VIII. évfolyam, 7. szám, 2004. február 13

Napjaink egyik leggyakrabban felmerülő témájává vált hazánk energiaellátásának a helyzete, az energiaellátás biztonsága. Nem véletlenül, hiszen csupán az elmúlt év nyarán több esetben is előfordult, hogy a legfejlettebb országok városai, egyes térségei is átmenetileg áram nélkül maradtak. Ezeken a példákon keresztül láthattuk, mennyire törékennyé válhat még a gazdaságilag legfejlettebbek közé tartozó országok energiaellátása is. Hazánkban külön nehézséget okoz a korszerűtlen, úgynevezett szenes erőművek napjainkban indult „leselejtezése”, azaz bezárása, amely miatt a szakértők szerint zavarok állhatnak be az áramellátásban.

Mivel egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályok korlátozzák az energiaipart, várhatóan a közeljövőben több korszerűtlen, szénnel működő erőmű lesz kénytelen bezárni a kapuit, s a szakembereknek szembe kell nézniük a kieső energia pótlásának kihívásával. Erre több megoldás is kínálkozik, egyrészt tovább növelhető az import, ami természetesen áremeléssel járna együtt, illetve teret engedni a fejlett országokban már bevett megújuló energiaforrások kiaknázásának. Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások rásegítenek a decentralizált módon termelő, úgynevezett gázmotoros kiserőművek elterjedésére. E berendezések gazdaságosan, hatékonyan és környezetkímélő módon hasznosítják a hétköznapi energiahordozókat, a földgázt, egyszerre állítanak elő villamos- és hőenergiát.

Elvárások és megoldások

Az energiagondok egy részének a megoldására, és a környezetbarát energiatermeléssel szembeni elvárások teljesítésére megoldást jelenthetnek a megújuló energia hasznosításával működő erőművek. Ide sorolhatjuk a víz és a szél erejét, illetve a nap sugárzását vagy a Föld geotermikus hőjét kihasználó energiatermelő berendezéseket, valamint a biomassza-alapú erőműveket. Az ilyen környezetbarát energiaforrások részesedése sajnos még mindig lényegesen alacsonyabb ahhoz a kapacitáshoz képest, amellyel Magyarország egyébként rendelkezne. Az Európai Unió egyik direktívája előírja tagországai számára, hogy a teljes energiatermelésen belül a megújuló energiaforrásokból származó energia arányát 2010-ig a jelenlegi 7 százalékról 12 százalékra, a villamosenergia-termelésen belül pedig a jelenlegi 14,5 százalékról 22 százalékra kell emelni. Magyarország az unióval folytatott egyeztetések eredményeképpen ezeknél lényegesen szerényebb célkitűzéseket vállalt fel: ennek megfelelően a teljes energiatermelésen belül a jelenlegi 3,6 százalékos arányt kellene 2010-ig megduplázni, míg a villamos áram termelésben a jelenlegi 0,5 százalékos arányt kellene 3,6 százalékra növelni.
És bár hazánk vállalásai szerénynek tűnhetnek a jelenlegi uniós tagokéihoz képest, nem lesz könnyű ezek teljesítése sem. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a megújuló energiákat hasznosító, tiszta erőművek kormányzati segítség nélkül általában nem lennének életképesek, gazdaságosak. A beruházások drágák, a megtérülési idejük hosszú, és a finanszírozásuk szintén jelentős problémát okozhat. Sokat lendíthetne a beruházók befektetési kedvén, és segíthetne a tiszta, megújuló energiáknak a teljes energiatermelésben meglévő jelenlegi részaránya növelésében, ha a piac résztvevői kiszámíthatóbb kormányzati szándékot látnának megtestesülni a megújuló energiatermelés ösztönzése terén.

A kapcsolt módon termelő decentralizált erőművek közös jellemzője, hogy - mint a nevükből is adódik - helyben, mégpedig az energiafogyasztás helyén termelik meg az energiát. Ráadásul ezek a berendezések hihetetlenül gazdaságosan, hatékonyan és környezetkímélő módon hasznosítják az általuk felhasznált energiahordozót, és egyidejűleg állítanak elő villamos- és hőenergiát.
A kapcsolt módon termelő kiserőművek általában gázmotoros berendezések, amelyek elsődleges energiahordozóként főleg földgázt használnak fel energiatermelésre. Az energiahatékonyság növelése általános érvényű uniós elvárás az energiatermelés terén, a gázmotoros kiserőművek jellemzően 85-90 százalékos hatásfokuk révén eleve megfelelnek ezeknek a követelményeknek.
Üzemeltetésükből sokan profitálhatnak. Végfelhasználóként ipari létesítmények, intézmények jöhetnek szóba, amelyek akár 30 százalékkal is csökkenthetik energiaszámlájukat úgy, hogy közben a legszigorúbb uniós környezetvédelmi és levegőtisztasági előírásokat is könnyen teljesítik. Befektetők számára is kitűnő üzlet a gázmotoros erőmű, hiszen a beruházásra fordított kiadások általában néhány év alatt megtérülnek, az erőmű pedig még hosszú évekig nyereségesen termeli a jól és helyben hasznosítható villamos- és hőenergiát. Önkormányzatok, illetve önkormányzati tulajdonban lévő intézmények, létesítmények számára szintén ideális megoldást kínálnak azok a pénzügyi konstrukciók, amelyek lehetővé teszik ezeknek az intézményeknek, hogy a gázmotoros erőművekkel akár saját erőforrások bevonása nélkül modernizálják teljes energetikai rendszerüket. Magyarországon eddig a több száz kilowatt, illetve a néhány megawatt elektromos teljesítményű gázmotoros kiserőművek hódítottak, ma már azonban egyre nagyobb igény mutatkozik a kisebb, 15-250 kilowatt elektromos teljesítményű minierőművekre is. A gázmotoros minierőművek hazai gyártója és forgalmazója, a Decenter Energy Kft. szerint azok a vállalkozások vagy intézmények járnak igazán jól a berendezéseik üzemeltetésével, amelyek tevékenységük során egész évben folyamatosan nagy mennyiségű hő- és villamosenergiát igényelnek, mint például a kórházak, mosodák, húsfeldogozók, lakóparkok, irodaházak, szállodák stb. Nyáron, amikor egy szállodának vagy irodaháznak értelemszerűen legfeljebb használati melegvízre van szüksége (például fürdéshez, kézmosáshoz), az erőmű által megtermelt hő az épületek hűtésére, klimatizálására is felhasználható.
A gázmotoros erőművek további előnye, hogy akár a megújuló energiahordozónak számító biogázzal is működtethetők. Hazánk kitűnő és mindeddig szinte kihasználatlan potenciállal rendelkezik, hogy az állattartás és -feldolgozás során keletkező szerves trágyából, illetve hulladékból, a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodás során folyamatosan termelődő biomasszából, valamint a szemét- és szennyvíztelepeken a gázmotoros erőművek üzemeltetésére alkalmas biogázt állítson elő. Külön érdekesség, hogy ezeken a területeken spontán módon akkor is termelődik metángáz, vagyis a biogáz fő alkotórésze, ha az ember nem hasznosítja ezeket a szerves hulladékokat. Az így kárbavesző metán pedig a Föld hőháztartását is tovább rontja. A gázmotoros erőművek tehát egyrészt energiahatékonyságuknak köszönhetően csökkentik a kimerülő fosszilis energiahordozók felhasználását, másrészt sokoldalú üzemeltethetőségük által, a megújuló biogáz gazdaságos felhasználása révén mérsékelhetik Magyarország energiahordozók terén szembetűnően magas importfüggőségét.