Major Nóra
Még az idén adócsökkentés

Kiélezett ellenzéki figyelem várta Draskovics Tibor pénzügyminiszter-jelöltet a költségvetési bizottsági meghallgatáson. A honatyák nem kevesebb mint nyolc órán át faggatták a jelöltet, de a maratoni meghallgatás sem hozta meg számára az eredményt: csak a kormánypártiak találták a pénzügyi tárca vezetésére alkalmasnak Draskovicsot. Ez azonban nem állja útját a február 16-ai miniszteri eskütételnek. A meghallgatáson nem derült ki, pontosan honnan veszi el a kormány a szükséges 120 milliárd forintot, annyi viszont kiderült, hogy hat százalék körül lesz az idén az infláció, és tavasszal adócsökkentési javaslat kerül a Tisztelt Ház elé, így elképzelhető, hogy még az idén könnyebbé válhat az adóteher. 

Draskovics Tibor a bizottsági meghallgatáson. Nem győzte meg az ellenzéket Fotók: Somorjai L.

A baráti kézfogások, a másfél órás programbeszéd, a jól szerkesztett grafikonok, a színes prospektusok és hangzatos jelszavak mind azt jelezték, Draskovics és stábja valóban igyekezett „megadni a módját”. A bizottság ellenzéki képviselőit azonban igen kevés momentum tudta jobb kedvre deríteni azok után, hogy Draskovics meghallgatása egyszer már kudarcba fulladt a jelölt „igazolatlan” távolmaradása miatt. Az eset okozta rossz szájízt pedig még a technika nyújtotta látványosságok sem tudták maradéktalanul feledtetni. Annál is inkább, mivel a sok általános megjegyzés mellett rendkívül kevés konkrétumot hallhattak az egybegyűltek a jövőre vonatkozó cselekvési tervről. Draskovics pénzügyminiszteri kinevezését végül 15 igen szavazattal 13 nem ellenében támogatták az ülés résztvevői. 
A kijelölt pénzügyminiszter ellentmondásosnak nevezte a gazdaság helyzetét: élénkül a gazdaság, ugyanakkor magas az államháztartási deficit. Ennek megfelelően az idén a 3,5 százalékot alulról súroló növekedési ütem, csökkenő hiány, soványodó állami adminisztráció, nagyszabású beruházások, de átmenetileg magasabb infláció (hat százalék körüli) vár ránk - vázolta programbeszédében Draskovics Tibor a kötelező bizottsági meghallgatáson. Mint mondta, az idén csak maximum 1 százalékkal emelkedhet a reálbér, és a lakosság csupán 1,5 százalékkal többet fogyaszthat, mint tavaly, ami jelentős visszaesést jelent az előző években megszokott 7-8 százalékhoz képest. Draskovics nem árult el részleteket, mely területeket érinti a megszorítás, de kifejtette, a kormány nem tervezi a lakástámogatási rendszer további szigorítását. 
Mégis, hogyan áll össze ez a bizonyos 180-185 milliárd forintos egyensúly-javítási követelmény? A kormány egy 35 milliárd forintos zárolásról döntött decemberben, továbbá ehhez számítható még egy nettó 120 milliárdos tétel - mondta. Az intézkedések jelentős részben az adminisztráció költségeit, vagyis a „rezsit” kívánják mérsékelni. Emellett érintik a nagy intézményrendszerek közvetlen működtetésére szolgáló előirányzatokat és a központi beruházásokat is. 
Draskovics eddig kemény tárgyalópartnernek bizonyult. A miniszteri tárcákat érintő lefaragásokban nincs nála apelláta. „Nincs miről vitatkozni, aki nem áll be a sorba, lemondhat” - nyilatkozta a sajtónak a kormányzati képviselő.
Draskovics szerint a magyar gazdaság túl van a mélyponton, és elindult egy biztató fellendülés útján. Ez a növekedés nem ugyanolyan jellegű, mint a megelőző években volt, hanem annál „egészségesebb”. Most nagyobb szerepe van az export és a beruházások húzóerejének, és kisebb a fogyasztás növekedésének. „A beruházások és az export kezdte el húzni a magyar gazdaságot az elmúlt két esztendőben. A foglalkoztatottság pedig szintén növekedik, annak ellenére, hogy a sajtó hasábjain állandóan gyárbezárásokról és elbocsátásokról lehet olvasni” - tette hozzá.
A pénzügyminiszter-jelölt a közeljövő főbb lépéseiként említette a magánszféra számára szükséges nagyobb mozgástér létrehozását, az adórendszer teljesítményösztönző átalakítását, illetve a külföldi tőke még intenzívebb becsalogatását. Az első lépést elsősorban nem egyénre szabott támogatásokkal kívánná elérni, hanem sokkal inkább azzal, hogy az államháztartás méretét, és különösen annak hiányát mérsékli. „Úgy gondolom, ez a következő versenyképességi tényező, amit megszerezhetünk a magyar gazdaság számára” - tette hozzá. Egy karcsúbb állam lényegesen nagyobb szabadságot biztosít a gazdaság szereplőinek. Csökkenő újraelosztásra, csökkenő jövedelem-központosításra van szükség. Az adórendszer egyszerűsítésének és az adók csökkentésének vizsgálatára még László Csaba, most búcsúzó pénzügyminiszter adott utasítást, a tervek szerint januárban már nyilvánosságra hozták volna az elképzeléseket, ám az év végi feszültségek és a miniszterváltás miatt ez késő tavaszra csúszik. Draskovics szándéka szerint még a parlament tavaszi ülésszakán tárgyalná, hogy az idén csökkenhessenek az adók, illetve egyszerűsödhessen az adórendszer. 
Az euró bevezetésével kapcsolatban a pálya megtervezésének fontosságát hangsúlyozta. Hivatalba lépése után egy olyan konzultációs sorozatot indít be, amely során a parlamenti erőkkel együttműködve szeretné az új valuta bevezetésének ütemezését meghatározni. Ez a konzultációs sorozat adna választ arra is, vajon tartható-e jelen körülmények között a 2008-as dátum és megvalósítási pálya, vagy sem? Draskovics szerint a maastrichti feltételek létrehozása nemzeti érdek.