Hetek - VII. évfolyam, 45. szám, 2003. november 07

Mióta László Csaba pénzügyminiszter benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét, záporoznak a módosító javaslatok, sőt a miniszter lemondását firtató újságcikkek. Bár a parlamentben a büdzsé vitanapjait fogyatkozó létszámú képviselő kísérte figyelemmel, az íróasztalok mögött mégis - minden bizonnyal - hangyaszorgalommal folyt a munka, hiszen a Fidesz mintegy 700 milliárd forint „értékű”, 1500 módosító javaslatot nyújtott be, a többi három frakció pedig közel 200 indítványt készített. Számítások szerint, a több mint 1700 javaslat részletes megvitatása körülbelül 25 órányi, folyamatos „gombnyomogatást” jelent majd a Tisztelt Ház számára.

„Az ellenzék számára megfelelő költségvetést készíteni lehetetlen, de még a kormánypárt számára is nehéz” - magyarázta lapunknak Szabó Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportjának vezetője a módosító javaslatok feltűnően nagy számát. „A tervezetekben általában minden adó túl sok, és minden támogatás túl kevés” Az MSZP parlamenti frakciója a saját módosításai között is kiemelkedően fontosnak tartja az önkormányzatoknak szánt pénzösszegek megemelését, a fogyatékkal élők helyzetének javítását, a villamos energia megemelkedett áfatartalmának kompenzálását, illetve a táppénz megőrzését.
A meglepően terjedelmes Fidesz-javaslatok kapcsán Szabó megjegyezte, az MSZP-s és ellenzéki indítványok leginkább a felhasználandó források területén térnek el, és nem a megvalósítandó célban. Több Fidesz-javaslat azonban szakmailag teljesen megalapozatlannak bizonyult. Szerettük volna megszólaltatni a Fidesz vezető gazdaságpolitikusait is a módosító javaslataikról, de nem óhajtottak élni a lehetőséggel.
Font Sándor, az MDF gazdasági szakértője a Heteknek elmondta, a költségvetés megtervezésekor a kormány érthetetlen módon elfelejtkezett a kis- és középvállalkozókról. Az elmúlt éveket összehasonlítva ugyanis csökken az éves támogatásuk. Font kihangsúlyozta továbbá az önkormányzatok magasabb szintű támogatásának szükségességét, de a költségvetés legkritikusabb pontjának a mezőgazdaságot tartja, ahol számszerűen 14 százalékkal csökken az állami hozzájárulás. Több MDF-es indítvány foglalkozik az egészségügy kérdéseivel, illetve a tudás alapú társadalom kiemelt támogatásának igényével.

Morzsákból kenyeret

Az adókról és járulékokról szóló fejezetet már jóval szerényebb számban érte az „építő kritika”. A mintegy 400 módosító javaslat közel felét maga a kormányzat is támogatta - nyilatkozta Veres János, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára az MTI-nek a héten megszavazott adótörvény-módosításokról.
A változtatásoknak köszönhetően a lakosságnak 23 milliárd, a vállalkozóknak pedig közel 5 milliárd forintos tehercsökkenésben lesz részük az eredeti tervezethez képest. A kedvező vonzatok ellenére, jövőre 25 százalékos lesz a villamos energia áfakulcsa, bevezetik a 25 százalékos telekáfát, és megnő az egészségügyi hozzájárulás is. Akiknek az éves jövedelme nem haladja meg a 756 ezer forintot, azok 2004-ben az 53 ezer forintos minimálbér adómentességére vonatkozóan kiegészítő adójóváírásban részesülnek. Veres elégedettségét fejezte ki az új törvénnyel kapcsolatban. A PM úgy látja, sikerült megalapozni a jövő évi költségvetés bevételeit. A megszavazott javaslatok mindegyike összhangban van a kormány tervezett gazdaságpolitikájával, és kellő támogatást nyújt a GDP arányában kifejezve 3,8 százalékos államháztartási hiány eléréséhez.
A szocialista frakció négy szempontot tartott fontosnak az adótörvénnyel kapcsolatban. Az adócsökkentés és a közterhek kiegyenlítettebb viselése, a vállalkozók versenyképességének javítása, az uniós előírásoknak való megfelelés, illetve a költségvetés kiadási oldalának fedezetéül szolgáló bevételek megteremtése kisebb kompromisszumok árán meg is valósult - mondta Szabó Lajos. Bár az MSZP eredeti ötlete, a negyedik adókulcs alkalmazása nem került bele a törvénybe, szintén a közterhek jobb elosztását hivatott elősegíteni a nyugdíjjárulék-fizetés felső határának megemelése. A versenyképesség javításának érdekében 2 százalékponttal, azaz 16 százalékra csökkent a társasági adó. A törvény szerint a társasági adó alapjából levonható a befizetett iparűzési adó 25 százaléka is. Bővítették továbbá az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alkalmazhatósági körét, és csökkentették a vállalkozók adminisztrációs terheit is. Szabó úgy látja, a megszavazott törvény biztosítja az MSZP által benyújtott módosításokhoz szükséges fedezetet.
Ezzel szemben az MDF-es Font Sándor „szánalomra méltónak” nevezte az adótörvénnyel kapcsolatos kormánypárti elégedettséget. „A kormány megpróbál minden egyes kis morzsából egy egész kenyeret felmutatni.” A képviselő szerint az új törvény nemhogy csökkenti a terheket, hanem megalapozza az eddigi legnagyobb adóelvonást. Bár a személyi jövedelemadó csökkentése 140 milliárd forintot hagy az emberek zsebében, ám ezzel egyidejűleg közel 150 milliárdot ki is vesz, mivel megemeli az egészségügyi hozzájárulás mértékét és megszünteti a nyugdíjjárulék adómentességét. A vállalkozások tekintetében szintén az elvonások javára dől a mérleg. A társasági adó már említett csökkentése megspórol ugyan 40 milliárdot, a három új adófajta (innovációs-, energia- és ökoadó) bevezetése, illetve a cégautó-adó megnövelése azonban újabb 75 milliárdnyi elvonást jelent. Az érintettek többségének tehát kevesebb lesz a pénze. Csak az igazán magas jövedelműek nem lesznek „mínuszosak”. Ez az adótörvény valójában egyetlen társadalmi rétegnek sem kedvez - tette hozzá. Az áfanövekedések - az MDF munkacsoportjának számításai szerint - mintegy 400 milliárd forintos elvonást tartalmaznak. Összességében pedig, a magánszemélyek és a vállalkozók terhelései révén 700 milliárd forintnyi adóbevétel-növekmény realizálódhat a kormány számára.