Hazafi Zsolt
Baljós árnyék

Vélhetően nagy örömmel töltötte el Gyurcsány Ferencet, hogy rövid időn belül kétszer is szembe találkozott Orbán Viktorral, a jobboldal első számú szimbólumával. Egyrészt rátapintott az Fidesz ideológiájának fő tézisére, s válaszra méltatták, másrészt a világhírű magyar atomtudós, Teller Ede temetésén ő képviselte Magyarországot, és nem Orbán. 

Gyurcsány Ferenc: Árnyékállamot épít a Fidesz. Orbán Viktor: Panaszkodik a miniszter Fotók: MTI/Reuters

Orbán Viktor az október 23-ai ünnepségek keretében világos üzenetet fogalmazott meg: „Ami körülvesz bennünket, az csupán egy ideiglenesen körülöttünk állomásozó állapot.” Pár nap múlva Gyurcsány Ferenc - kilépve a villa-ügy árnyékából - markáns üzenetet fogalmazott meg: „A Fidesz nem az árnyékkormányzásra, hanem az árnyékállam kiépítésére törekszik.”
A kijelentésre maga Orbán Viktor is válaszolt, sőt azt is fontosnak tartotta, hogy néhány sértő kifejezést is „elhelyezzen” a sportminiszter számára: „Nincs szánalmasabb, mint egy panaszkodó miniszter.” Meglepő módon az ütésváltásba Kövér László is beszállt, aki szerint „Gyurcsány Ferencet az őt ért bírálatok olyan idegállapotba hozták, hogy nem ura a szavainak. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter zöldségeket beszél, ami nem lenne probléma, ha ő nem egy felelős minisztere lenne az országot vezető kormánynak. Mivel az, szavait nem puszta lelki egyensúlyvesztésnek, hanem fenyegetésnek értékeljük.” 
Politikai elemzők szerint a heves fideszes reagálásoknak az az oka, hogy Gyurcsány ezúttal rátapintott a Fidesz ideológiájának egyik fő momentumára: az úgynevezett „rész-Magyarország-elméletre”, amely a jobboldalivá váló Fidesz 1996-os programjának fő ideológiai alapfelvetése, s amelytől azóta sem tért el a legnagyobb ellenzéki párt. 

Ez az ideológia egy esetleges Orbán-rendszer jogosságának magyarázata kíván lenni. (, Hetek 2001. november 16.)
A Fidesz ideológiáját tekintve ekkor történik a legnagyobb fordulat, ekkor fogalmazódik meg először a polgári Magyarország koncepciója, így például az elitcsere szükségessége. 
A Fidesz a Kádár-rendszerről 1996 óta olyan új képet sugall, amelyben leválasztja az elitet a társadalomról. A társadalmat rehabilitálja, a „kádári kisembernek” megbocsát, a „rossz” elitet pedig azonosítja az MSZP-vel és az SZDSZ-szel. 
Ripp Zoltán történész, politikai elemző szerint a Fidesz nem dolgozott ki semmiféle új elméletet, mindig is hozott anyagból dolgozott, csak fazonírozta a saját hatalmi elképzeléseihez. Eredetileg Tellér Gyula a kilencvenes évek legelején az SZDSZ Tölgyessy-féle egyik szárnyának ideológusaként dolgozta ki a három rész-Magyarországról szóló teóriáját, amelyben az akkor még háromosztatú pártrendszerhez illesztve próbálta meg elhatárolni az egyes irányzatokat, mégpedig a rendies, a késő kádári és a polgári Magyarországhoz való tartozások alapján. A polgári részhez akkor még a liberális oldalt kapcsolta. 
Később nemcsak Tellér lett Orbán Viktor tanácsadója, hanem vitte magával az elméletét is, amely a „mikrostruktúrákban tovább élő Kádár-rendszer” erőszakos felbontásának koncepcióját akarta megalapozni. Ez pontosan megfelelt a jobboldali fordulatot végrehajtó Fidesz stratégiájának, amelynek lényegéhez tartozott, hogy a magyar társadalomban a legfőbb politikai törésvonal a „polgáriak” és az „utódpártiak”, illetve a „nemzetiek” és az „idegenszerűek” között húzódjon, abból kiindulva, hogy a jobboldal hasíthatja ki magának tartósan a nagyobb részt. 
Ripp Zoltán úgy véli: a két Magyarország koncepció nemcsak a megosztottságot akarta tartósítani, hanem ideológiai alapjául szolgált 
a „több mint kormányváltás” stratégiájának, vagyis az egész pályás letámadásnak, a totális telefonkönyvcserének, a saját klientúra kiépítésének, a hatalmi és a közszolgálati pozíciók hiánytalan megszállásának, az agymosás jellegű - keresztény-nemzetinek titulált - ideológiai offenzívának. Hiszen ha a „rosszabbik” Magyarország hatalmának megtörése egy „jobbik” Magyarország érdekében történik, akkor nincs más út, mint ennek a rész-Magyarországnak a bebetonozása minden hatalmi funkcióba. 
A Fidesz-kormány hosszú évek kemény munkájával hozta létre azt a minden elemében jól ismert állapotot, amit Gyurcsány Ferenc találó kifejezéssel árnyékállamnak nevezett - folytatta a politikai elemző, aki szerint valójában Gyurcsány nem ismert fel semmi újdonságot a Fideszről, csak nevet adott a jelenségnek, és egyúttal a problémát a politikai stratégia szintjére emelte. Lépése tehát ebben az értelemben újszerű. 
De valamit azért mégiscsak föl kellett fedeznie hozzá, nevezetesen azt, hogy a nemzeti középnek nevezett „árokbetemető” stratégia az eredeti elgondolás szerint nem működőképes. Nemcsak az intranzignes ellenzéki magatartás miatt, hanem azért sem, mert az Orbán-kormány valóságos aknamezőt hagyott hátra, az elvileg pártsemleges, közszolgálati kulcspozíciókat is megszállta, s ezzel a jelenlegi kormány - amennyiben rigorózusan betartja a jogállamiság követelményeit - nemigen tud mit kezdeni. 
Nem hinném, hogy mélyreható ideológiai vita indulna a két oldal között, ami megkezdődött, az a hatalmi harc eléggé lehangoló kísérőjelensége. Az persze lehetséges, hogy az MSZP-ben az elkerülhetetlen stratégiaváltáshoz ideológiai alátámasztást is keresnek, és ez változást hoz a viták során a közvélemény meggyőzését szolgáló érvelésben - tette hozzá Ripp Zoltán.