Erdei L. Tamás
Toney legyőzte példaképét

A múlt szombat éjjel a Las Vegas-i Mandalay Bayben James Toney nagy meglepetésre legyőzte a négyszeres nehézsúlyú világbajnok Evander Holyfieldet. Ezzel a győzelemmel Toney személyében olyan szereplő lépett a nehézsúlyú profi boksz porondjára, akivel mostantól minden világbajnoknak komolyan számolnia kell.

Holyfield a padlón, Toney örülhetett Fotó: Reuters

Evander Holyfield élő bokszlegenda, a legnagyobb harcosok egyike. Három generáció élvonalbeli nehézsúlyúival bokszolt Larry Holmestól és George Formantől Buster Douglason és Riddick Bowen át Lennox Lewisig és Mike Tysonig. Négyszer szerezte meg a világbajnoki övet nehézsúlyban, ami páratlan teljesítmény. Óriási küzdő, aki sohasem adja fel, és mindig feltámad poraiból. Néhány éve ő törte meg és oszlatta szét a Tyson-mítoszt, amikor óriási csatában kétszer is legyőzte az addig verhetetlennek gondolt Iron Mike-ot. Az újrakezdésben és a győzelemben (George Formanhez és a jelenlegi világbajnok Chris Byrdhöz hasonlóan) élő keresztény hite is segíti. Erről a Tyson elleni legendás csata előtt és után is többször tanúságot tett. A Toney elleni mérkőzés előtt néhány nappal egy interjúban a következőket nyilatkozta:
- Nem maradhatok tétlen arra várva, hogy Chris Byrd, Lennox Lewis vagy Roy Jones (a négy legjelentősebb szervezet jelenlegi világbajnokai - a szerk.) kiálljon ellenem. Azzal nem javulok, ha csak ülök, és nem bokszolok. Kivel lehetne érdekesebb csatát vívni egy sérülés után, mint Toney-val? Ő azt mondta, hogy nagyszerű formában van, és hajlandó akár háborúzni is velem. Érdekes küzdelem lesz, amíg tart.
- Milyen stílusú bokszolók ellen szeretsz küzdeni?
- Az agresszív ellenfeleket szeretem. A Mike Tyson és a Riddick Bowe elleni meccseimre is azért volt óriási az érdeklődés, mert ők is nyerni akartak. Ha én csak olyanokkal küzdöttem volna, akiknek a stílusa fekszik nekem, akkor mindig nagyszerűnek tűntem volna. Nem akartam kötelek közé lépni Larry Holmes vagy John Ruiz ellen, mégis meg kellett küzdenem velük. Sohasem tudtam volna bebizonyítani a nagyságomat, ha az akkori nagyok közül senki sem állt volna ki ellenem.
- Mi történik, ha kikapsz?
- Soha nem veszítek, csak nem engem hoznak ki győztesnek. Akkor vesztesz, ha feladod. Én soha nem adtam fel. Amikor pontoznak, a bírók annak adják a meccset, akit győztesnek szeretnének látni. Én mindent túléltem, függetlenül attól, hogy ki mellett döntöttek. 

***

James Toney más súlycsoportokban ugyan, de hetvenkét (!) hivatásos mérkőzést vívott eddig, és mindent tud a profi bokszról. Korábban a középsúly és a nagyközépsúly, jelenleg a cirkálósúly világbajnoka. Két sokat próbált harcos csapott tehát össze a Las Vegas-i arénában. Bár az első menetekben még érvényesült Holyfield fizikai fölénye, szemmel láthatóan nehezen boldogult Toney briliáns technikai tudásával és gyorsaságával. A negyedik menetben egy nagyszerű balegyenes-jobbegyenes kombinációval Toney-nak sikerült megrendítenie ellenfelét, aki fogásba menekült. Innentől kezdve már Toney irányította a mérkőzést, rendkívül jól került ütőhelyzetbe, ellenfele bombáit pedig könnyedén hatástalanította. A tanácstalan Evander a kilencedik menetre végképp elkészült erejével. Ekkor egy újabb ragyogó ütéskombináció következtében néhány másodpercre a padlóra is került. Holyfield sarka nem nézhette tovább tétlenül az egyoldalúvá váló mérkőzést, az edző bedobta a törölközőt. 
A mérkőzés utáni sajtótájékoztatón mindkét ökölvívó elmondta véleményét az összecsapásról. Toney az interjú elején tisztelettel beszélt ellenfeléről: „Evander Holyfield egy hatalmas küzdő. Soha senki ne merje lekicsinyíteni a nevét. Eljött bokszolni, s ez a lényeg. Ő egy hatalmas harcos. Kölyökként felnéztem rá. Szeretem a fickót, de megtettem, amit meg kellett tennem.” Toney ezután szokásos stílusában folytatta: „Túl technikás és túl gyors vagyok mindenkinek a nehézsúlyban. Ez az igazság. Ki a következő? A tehetségem magáért beszél!” 
Holyfield szokás szerint rendkívül sportszerűen nyilatkozott: 
„Sokkal gyorsabb volt nálam. Többször is jó pozícióban voltam, hogy eltaláljam, de túl fürge volt nekem. Kipontozott, hamarabb került ütőtávba, és kimanőverezett egész este. A harcos olyan személy, aki sosem adja föl. Nem mintha én feladtam volna, inkább mindig egy lépéssel mögötte jártam. Ha valaki háromszor annyit üt, mint te, minden helyzetben megver, és egész este kimanőverez, ez történik. A srác ma tényleg megvert. Kiváló formában volt. Leiskolázott. Minden helyzetből jobban jött ki. Nem tudtam jól felmérni őt, és nem tettem ellene semmit. Nem mentegetőzöm.”
Holyfield veresége ellenére emelt fővel távozhatott a ringből, mert oroszlánszíve itt is megmutatkozott, s keményen küzdött. Hogy a közönség is így gondolta, annak bizonyítéka volt, hogy mind a média, mind a jelenlevők nagyobb érdeklődést tanúsítottak a veterán harcos, mint a mérkőzés győztese iránt. Az oroszlánszívű lassan és méltósággal vonult ki a csarnokból, s mosolyogva fogadta a gratulációkat és bátorításokat. A lelke mélyén újra vitathatatlan világbajnok akar lenni.