Major Nóra
Kiéheztetett BKV

Miért olyan penetránsan büdösek a kékbuszok ülései? Miért ragad a kezünk a villamos fogantyújához? És miért telik reggelente két órába, míg egy külső kerületből bejutunk a belvárosba? Bár a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. (BKV) vezetősége elégedetten vallja, hogy európai összehasonlításban irigylésre méltó a fővárosi közlekedés, az utazóközönségnek egészen más erről a véleménye. A kriminális körülmények valódi oka az, hogy a BKV évek óta jelentős forráshiánnyal küszködik. Jelenleg a legfőbb megoldandó feladat nem a kosz, nem a zaj, és még csak nem is a sorozatos késések megszüntetése, hanem a rendszer alapvető működőképességének - azaz a mostani színvonal - megőrzése. A közlekedési normatíva azonban - a törvényi kötelezettség ellenére is - kimaradt a 2004-es büdzséből. A téma súlyát mutatja, hogy még a koalíciós partnerek között is feszültséget szült a BKV talpra állításának szükségszerűsége. Demszky Gábor főpolgármester ugyanis határozottan arra szólította fel az SZDSZ-es képviselőket, hogy jelenlegi formájában ne szavazzák meg a jövő évi költségvetés tervezetét.

Csúcsforgalom a Nyugati téren Fotó: MTI

A 2004-es év költségvetése valóságos összeomlással fenyegeti a BKV-t. Ha jövőre sem kerül sor a vállalat költségeinek jelentős mértékű állami finanszírozására, a halmozódó negatív hatások - már néhány hónapos távlaton belül - csődbe sodorják a budapesti tömegközlekedés intézményét - állította Demszky. A városvezető kijelentette: Budapest jövőre semmilyen támogatásban nem tudja részesíteni a vállalatot. Ha a kormány továbbra is az önkormányzatok rovására akar gazdálkodni, az a nagyvárosi tömegközlekedés összeomlásával járhat -, Budapesten és vidéken is - tette hozzá, majd kijelentette, hogy minden erejével lobbizni fog ennek elkerülése érdekében. 
Böhm András fővárosi alpolgármester hangsúlyozta, a kormányprogram alapján érvényes kormányhatározat írja elő a normatív támogatás bevezetését, amely normatíva bevezetése összesen hatvan település közlekedését érintené.
Böhm szerint jelenleg a főpolgármester forgatókönyvszerű ellehetetlenítése zajlik, amely megkísérel ellentétet szítani a vidéki nagyvárosok és Budapest között. Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár (MSZP) azonban közölte: azért nem szerepel tömegközlekedési normatíva a jövő évi költségvetésben, mivel nincsen rá fedezet.
Magyarországon 1995-ig működött a „közösségi utaztatás” állami támogatása, azóta kizárólag az önkormányzatok fedezik a forrásokat, holott az európai nagyvárosokban a tömegközlekedés költségeinek több mint hatvan százalékát a központi büdzsé fedezi. Mára a kormányzat gyakorlatilag teljesen kivonult erről a területről. A jelenleg - árkiegészítés címén - juttatott állami pénz csak a szociális indokoltságú árkedvezmények fedezésére elegendő. 
Szakértők szerint a probléma gyökere éppen az, hogy a tömegközlekedéshez eleve nem rendeltek megfelelő forrásokat, ellátását azonban kötelezővé tették az önkormányzatok számára. A helyi hatóságok emiatt saját vagyonuk felélésére és más ágazatoktól való forrásmegvonásokra kényszerültek. 
A Heteknek nyilatkozó Bodrog Zoltán, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület munkatársa szintén válságosnak ítélte a budapesti tömegközlekedés állapotát, a hónapokon belüli összeomlás veszélyét azonban már kevésbé tartotta reálisnak. A szektor tényleg le van pusztítva, a problémák viszont nem csak anyagi természetűek - mondta. Az agglomeráció közlekedésének átfogó fejlesztése például már régóta szükséges. A BKV-nak minden évben több 10 milliárd forintos vesztesége származik a működéséből. A menetdíjbevételek sokszor még a ráfordítások egyharmadát sem teszik ki. Mivel szolgáltatásaik díjmeghatározása hatóságilag rögzített, a növekedési ütemük is jóval elmarad a normális, piaci tendenciáktól. Ennek tetejében a BKV még azokból a preferenciákból sem részesül, amelyekkel a közösségi közlekedés többi résztvevője már régóta élhet. Nem igényelheti vissza az üzemanyag jövedéki adóját, nem tudja költségként elismertetni a munkáltatók utazási hozzájárulását, illetve a helyközi vasút támogatását sem élvezi. 1998-tól 2002-ig, összesítve egy közel 60 milliárdos finanszírozási hiány halmozódott fel a BKV háza táján. A társaság a hiány áthidalása végett 24,6 milliárd forint hitel felvételére kényszerült, amelynek kamatköltsége 9,7 milliárdra rúgott. 2002 végére tehát a saját tőke közel 25 százalékáig adósodott el a cég, ami jelentősen rontja a hitelképességét is. 
A BKV több „menekülési útvonalat” is készített. Ami azonban mindegyikben közös pont, az először is a már említett diszpreferenciák feloldása. Ez ugyanis megszüntetné a fennálló versenyhátrányokat, és mérsékelné a továbbiakban szükséges pénzbeli támogatások nagyságát. Emellett minden megoldási javaslat tartalmazna valamilyen mértékű viteldíjemelést, illetve - ezzel párhuzamosan - az állami árkiegészítés aránya is megnövekedne.