Hetek-összeállítás
Rómában születik Európa

Az Európai Unió és a csatlakozó országok állam- és kormányfői a hét végén Róma EUR-negyedében tartottak csúcstalálkozót. 
A Kongresszusi Palota tárgyalóasztalain az EU alkotmánytervezete feküdt.

Silvio Berlusconi és Romano Prodi a római csúcsot követő sajtótájékoztatón. Háttérben az Angyalvár Fotó: Reuters

Bár a helyszín megválasztása szimbolikus értelemben nem volt kimondottan szerencsés - az épületkomplexumot Benito Mussolini terveztette, hogy az „új Róma” fasiszta birodalmi központja legyen -, annyi bizonyos, az EUR-negyed gigászi oszlopsorok által közrezárt széles sugárútjain és felvonulási terein a rendvédelmi erők hatékonyabban tudták kezelni a több tízezer globalizációellenes tüntetőt. Talán a kétes múlttal rendelkező városrész késztette arra Silvio Berlusconit, az EU soros elnöki tisztét betöltő olasz kormányfőt, hogy megnyitó beszédében a főváros dicsőségesebb fejezeteiből idézzen: „Róma városa, a mai konferencia vendéglátója közel fél évszázada Európa megszületésének színhelye volt. 
A jövőnk ismét a történelem városán halad át, a mélyen egyetemes szemléletű, és az emberiség egyik nagy vallásának otthont adó urbs urbiumon. Buzgón remélem, hogy Róma az új alkotmányozó szerződés aláírásának is otthona lesz” - adott hangot vágyainak. 
A városok városát méltató szavakkal megnyíló kormányközi konferencia eredményességéről azonban megoszlanak a vélemények: Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök például „hozzáadott érték nélküli találkozónak” minősítette. 
Az olasz elnökség számára egy a fontos: decemberig tető alá akarja hozni a „Római alkotmányos szerződés” aláírási ceremóniáját, amely a közösség alapító okmányát, a Római Szerződést hivatott felváltani. 
A dokumentum Berlusconi szerint már „gyakorlatilag készen áll”, optimizmusának pedig spanyol, német és francia miniszterelnöki nyilatkozatok is tápot adnak, amelyek rendre kiállnak az alkotmány idei szentesítése mellett.

Olaszország így csak a tervezet azon pontjait kívánja megvitatni, amelyek megváltoztatását többen támogatják, mint az alkotmányozó konventben kialakított kompromisszumos szövegváltozatot.
Számos körülmény szól viszont az alkotmánytervezet gyors lezárása ellen. A tagállamok többsége szerint a dokumentum még sok vitatható elemet tartalmaz, emellett pedig olyan kérdések is felvetődtek, amelyek nem is szerepelnek a tervezetben. Egyesek ráadásul kifejezetten viszolyognak a gondolattól, hogy a megnyilatkozásaival sok vihart kiváltó Berlusconi diktálja, mikor és milyen alkotmányt írjanak alá az egymással több fronton harcoló tagországok, akik között az elmúlt év világpolitikai eseményei is mélyítették az alkotmánytervezet kapcsán kialakult véleménykülönbségeket.
A közelgő EU-bővítéssel kapcsolatos bizonytalanság további aggodalmakat kelt. A jövőre csatlakozó országok határozottan kiállnak az érdekeikért - különösen az államok közötti egyenjogúságot illetően -, az újakkal szemben álló alapító tagok pedig egyre növekvő türelmetlenséggel helyezik előtérbe saját közösségi szemléletüket. Az elmúlt hónapokban létrejött lobbiközösségek, ideiglenes csoportosulások - például a kicsik társulása a nagy tagországok ellenében - csak növelték a megosztottságot.

Civilruhás rendőrt vernek anarchista tüntetők Rómában Fotó: Reuters

Az alkotmányos szerződés elfogadásáról tartott legelső tanácskozáson rögtön kiderült, hogy majdnem minden tagállamnak van módosító javaslata, a résztvevők pedig határozottan elutasították, hogy a tervezetet változtatás nélkül fogadják el. A négyszáz szakaszt tartalmazó szöveghez eddig több mint ezer módosító javaslatot fogalmaztak meg. A legkényesebb témák: az Európai Tanács állandó elnöki tisztsége, a szavazati jogok megoszlása, valamint az Európai Bizottság mérete és összetétele.
Az EU állandó elnöki tisztsége gyökeres változást jelentene az eddigi, félévenkénti rotációs rendszerhez képest. A „kicsik” óhaja, hogy a jelenlegi eljárás maradjon fenn, ha pedig a váltás elkerülhetetlen, a lehető legkevesebb hatalmat adnák az elnök kezébe. A szavazati jogok megoszlását illetően Madrid és Varsó lépett szövetségre annak megakadályozásáért, hogy a két országot „nagyból” közepes méretűvé fokozzák le. A lengyelek szerint, amennyiben a szavazatszámok csökkenésével járó kategóriaváltás megtörténik, úgy az EU a júniusi népszavazáson a csatlakozásra voksoló lengyelek szavazatait rafinált csellel csalta ki.
Az Európai Bizottság méretét és összetételét érintő szakasz szintén sok vihart kavart. Az indítvány, amely a bizottságban csak tizenöt állam képviselőinek biztosítana szavazati jogot, a „kicsiket” és a „nagyokat” egymásnak ugrasztotta. Az előbbiek - köztük Magyarország - teljes szavazati jog biztosítását követelik mindegyik tagország számára.
Európa keresztény gyökereinek említését illetően is mély véleménykülönbség alakult ki. Az első körben a javaslatot II. János Pál pápa Valéry Giscard d’Estaing-nél, az alkotmányozó konvent elnökénél tett közbenjárása ellenére elvetették. Ám a tinta még alig száradt meg a jelenlegi tervezeten - amely semmiféle vallásos utalást nem tartalmaz -, amikor Lengyelország és Spanyolország már jelezték, hogy az ügyet továbbviszik a kormányközi konferenciára. Egy finomított, immár az európai zsidó-keresztény örökségre utaló bejegyzés mellett lándzsát törők tábora mostanra népesebb lett: Olaszország, Írország, Ausztria, Portugália, Szlovákia és Hollandia is jelezte, nincs ellenvetése a vallási bejegyzéssel szemben. Nem így a német szociáldemokrata-zöld kormány, amely hosszadalmas viták után végül úgy döntött, nem támogatja a módosítást. Franciaország pedig továbbra is a leghatározottabban tiltakozik egy olyan alkotmány elfogadása ellen, amely „az állam és egyház szétválasztásának elvét megsértené”. Jacques Chirac szerint a mostanra kidolgozott szöveg ilyetén megbolygatása „Pandóra szelencéjét” nyitná ki, a javaslatnak azt a részét pedig, amely rendszeres párbeszédet írt volna elő az egyházzal, egyenesen felháborítónak tartja. A javaslatot Magyarországon az ellenzék a katolikus álláspontnak megfelelően határozottan támogatja, a kormány azonban nem. Ezzel kapcsolatban Kovács László külügyminiszter a parlament uniós bizottságának e heti ülésén kijelentette: „A kormány nem szorgalmazza, hogy az Európai Unió alkotmányában utalás legyen a keresztény értékekre.” Kovács szerint ennek az az oka, hogy a javaslat nem kapott többséget a parlamenti szavazáson, és azokban az európai frakciókban, amelyekben magyar kormánypártok ülnek, szintén elvetik ezt a megoldást.