1942. január 20-án délutánra 15 magas rangú náci vezetőt hív meg Reinhard Heydrich, az SS, a Gestapo és a hírszerzés első embere. A Berlin külterületére, a Wansee melletti festői kastélyba szervezett kétórás megbeszélés témája a zsidókérdés végleges megoldása.
Ezzel az erős felvezetéssel kezdődik a saját gyártású, csak az HBO-n látható Az összeesküvés című, 2001-es amerikai tévéfilm. Mint az igazi műalkotások, amelyek effektek, kungfu és extrém képregényfigurák nélkül gyakorolnak az emberre nagy hatást, ez a film is megbújik a hazai kínálatban, jóformán semmit sem hallani róla. Pedig megérdemelné.
A két nagy kereskedelmi televízió főműsoridőben szinte csak a nyolcvanas évekbeli, videomagnós hőskorszakból ismerős filmekkel nyúzza a kedves nézőket, vagy olyan, viszonylag új mozikat sugároz, amelyek más csatornákon már ezerszer befutották pályájukat. Az összeesküvés viszont annak a napnak a néhány óráját meséli el, amikor a náci és birodalmi csúcsvezetők megtárgyalták és jóváhagyták az európai zsidóság problémájának jól ismert megoldási javaslatát. A film drámaisága, erénye abból áll, hogy a 15 résztvevő mindegyike különbözik egymástól: eltérő habitus, gesztusok, célok jellemzik őket. Akad, aki a hűvös jogász szemével vizsgálja a megoldási módokat, és a törvényesség a mindene; van olyan is, aki pragmatikusan, gyakorlati oldalról közelít a témához, de feltűnik az esetlen, alkalmazkodó kishivatalnok is. Az összeesküvés - akárcsak a Tizenkét dühös ember - jobbára egy teremben, egy asztal körül játszódik. A második világháború egyik kulisszatitkát meséli el: egy borzalmas és tanulságos történetet. Mégis, vibrál a levegő, hiszen ők is tudják (ellenkező előjellel, persze), hogy történelmet írnak. A film szereplői kitűnőre vizsgáznak. Remekül hozzák a figurákat, érezni lehet a konfliktusaikat. Az összeesküvés az egyetlen fennmaradt jegyzőkönyv (a 16. számozott példány) alapján született, amelyet az amerikai csapatok találtak meg. Az eredeti szövegtől egy kicsit eltér a film, de ez csak ürügy a karakterek kibontására. Külön meg kell említeni a Heydrichet (az ördög és a hűvös, kékszemű csibész elegyét) alakító ír színészt, Kenneth Branaghet, aki egyébként az egyik legkitűnőbb Shakespeare-interpretátor, és az Eichmannt (a jéghideg, meggyőződéses bürökratát) játszó olasz-amerikai Stanley Tuccit. Ezért a szereplésükért mindketten a rangos Emmy-díjban részesültek, maga Az összeesküvés pedig jó néhány medált és oklevelet hozott alkotóinak. Ha megnézzük a filmet, érthető, hogy miért.
Aki eddig elmulasztotta megtekinteni, még sokszor nyílik rá alkalma. Az HBO ugyanis ebben az évben még többször műsorára is tűzi; legközelebb október 1-jén, 21 órakor ismétli meg Az összeesküvést.