Sebestyén István
Késsel, villával

„Akkor este az igazoltatás közben valahonnan meglepő módon egy Dózsa György keresztes hadserege felszereltségével vetekedő, 30-40 fős cigány csoportosulás került elő. Fegyverzetük vasvilla, kihegyezett vasrúd, lándzsa és sok parittya, komoly méretű csapágygolyókkal megtöltve. Az egyik cigány férfi vasvillával le akarta szúrni a rendőrkutyát, mire a tassi rendőr levette a kutyáról a szájkosarat. A cigány tömeg erre megtorpant, majd hátrábbra vonulva hatalmas kőzáport és parittyákból csapágygolyózáport zúdított a rendőrökre. Mindkét rendőr megsérült az arcán és a kezén, a rendőrkocsi ablakai ripityára törtek.” (KopjaPress, augusztus 19.)

Bődi Szabolcs Fotók: S. I.

Augusztus 16-án éjjel - ahogy az esetről hírt adó megyei napilap, a Petőfi Népe írja - „megdöbbentő zavargás” történt a Bács-Kiskun megyei Kunszentmiklós belvárosában. Az esetről a média egyáltalán nem, illetve csak később a Petőfi Népe és az - egyébként meglehetősen szélsőjobbos hangvételű - KopjaPress írásai alapján számolt be. A rendőrség az esetet és annak folyományait figyelemmel kisérő megyei napilap többszöri megkeresésére adott csak ki hivatalos közleményt, amelyben ez áll: „Augusztus 16-án, 22 óra 30 perc körül Kunszentmiklóson, a Kálvin tér és a Mező Imre utca kereszteződésének közelében egy helybéli férfi megállított egy Opel Astra gépkocsit, hogy segítséget kérjen. 
A bent ülő három férfinak elmondta, hogy a közeli vendéglő előtt három idegen ordítozik és bántalmaz egy nőt. A gépkocsiban ülő három férfi közül az egyik budapesti, az ORFK Készenléti Rendőrség beosztottja, odament a három rendzavaróhoz, majd szolgálati igazolványát elővéve szolgálatba helyezte magát és elkérte az idegenek személyi igazolványát. 
Igazoltatás közben a tassi körzeti megbízott is megérkezett, mert őt a vendéglátó egység tulajdonosa értesítette a kinti veszekedésről. A körzeti megbízott a helyszínen a szolgálati kutyájával jelent meg. Rövid tájékozódás után biztosította a már megkezdett intézkedést. Időközben a helyszín felé közeledett egy 20-25 főből álló csoport, akik vágó-, szúró-, ütőeszközökkel és csúzlikkal voltak felszerelve. Kifogásolták, hogy a három rendzavarót a rendőrök intézkedés alá vonták. Egy férfi kilépett a fenyegetőző tömegből és a körzeti megbízott kutyáját egy vasvillával le akarta szúrni. (…)
A tassi rendőr ekkor a szolgálati kutyáról levette a szájkosarat és felszólította a tömeget, hogy oszoljon. A szájkosár levétele után a tömeg megtorpant, majd ismét ordibálni kezdtek, és köveket dobáltak az intézkedők felé, valamint csúzliból több csapágygolyót lőttek feléjük. (…) A körzeti megbízott látva a túlerőt, figyelmeztette a tömeget, hogy fegyvert fog használni. Mivel ez sem tántorította el őket a támadó magatartástól, a rendőr egy alkalommal figyelmeztető lövést adott le a levegőbe. Személyi sérülés nem történt, de a támadó csoport visszahőkölt. 
Időközben erősítés érkezett a kunszentmiklósi rendőrkapitányságról. Járőrök és nyomozók érkeztek a helyszínre, de más rendőrök is megjelentek, majd az ekkor már 50-60 főre duzzadt tömeg 2 és 3 óra között szétoszlott. A hangadókat - tekintettel a nagy csoportosulásra és a látási viszonyokra - nem sikerült kiemelni és előállítani.(…).”
A hivatalos közlemény természetesen nem említi, de tény: a felfegyverkezett tömeg romákból állt. 

Lakatos Antal 

Az augusztus közepén történteket utólag mindenki másként magyarázza és értelmezi. Lakatos Antal, a helyi Roma Önkormányzat külső munkatársa szerint az ellentétek a diszkóba való belépés joga körül alakultak ki, és már legalább nyolc éve tartanak. „Még 1996-ban történt, hogy az egyik cigány srácot nem engedték be a diszkóba, a rendőrök pedig összeverték, megharapdáltatták a kutyával, majd levizelték. Az ügyben bírósági ítélet is született, amely részben megállapította a rendőrök felelősségét. A gond igazából abból fakad, hogy van egy-két rendőr, aki örömét leli abban, ha cigányokat verhet, ráadásul mellékállásban - szabályellenesen - ők a biztonsági őrök a diszkóban. Nem véletlen, hogy a mostani esetnél a tassi körzeti megbízott olyan gyorsan a helyszínre érkezett, hiszen azon az estén éppen kidobóként dolgozott a diszkóban” - mondja Lakatos. Ugyanakkor beismeri, hogy néhány cigány fiatal valóban úgy viselkedik, hogy joggal nem engedik be őket a szórakozóhelyre, ám szerinte nem szabadna általánosítani. 
Mint Lakatos mondja, az augusztusi verekedés sem úgy történt, ahogyan azt a rendőrség és a sajtó állítja. Az újság szerint a zavargás előzménye az volt, hogy három fiatal roma meg akart erőszakolni egy magyar lányt a nyílt utcán, ám annak barátja segítséget kért egy civil ruhás rendőrtől. Lakatos szerint viszont szó sem volt erőszakról. „A romák egy csoportja még az igazoltatás előtt tárgyalt a kidobókkal, hogy miért nem engedik be őket, majd a beszélgetés után hazamentek. Ekkor érkezett a hír, hogy a rendőrök rászálltak három srácra. Erre sokan felháborodtak és visszaindultak a központba” - mondja Lakatos, aki - mint állítja - próbálta visszatartani a feldühödött tömeget, de ez nem sikerült. Arra a kérdésre, hogy honnan szereztek hirtelen lándzsákat és csapágygolyós parittyákat a romák, Lakatos nem tudott magyarázatot adni.
A városban vannak, akik úgy gondolják, a romák nem hirtelen felindulásból, hanem előre megszervezetten vonultak a diszkó elé. Többek között ezen a véleményen van Bődi Szabolcs polgármester is, aki korábbról kezdve magyarázza a történteket. Mint megtudom, Kunszentmiklóson mintegy 1500 roma él, akiknek jelentős része a nyolcvanas években érkezett a városba. Ekkor telepedett le itt egy használtruha-feldolgozással foglalkozó cég, amely nagy számban alkalmazott betanított munkásként romákat. 
A népi emlékezet szerint számos cigány család ebben az időben, a gyár spontán privatizációjának útján alapozta meg anyagi jólétét. „Aki szégyenlős volt, az három nadrágban és két kabátban ment haza a munkaidő lejárta után, a bátrabbak pedig bálaszámra dobták át a géprongynak szánt ruhákat a gyár kerítésén” - mondja a polgármester. Tény, ami tény: sok szentmiklósi roma a mai napig ruha-, illetve használtruha-kereskedésből él. A viszonylagos jólét nyomait a helyi romatelepek is őrzik: meglehetősen kevés a putri jellegű, lerobbant építmény.
A rendszerváltást követően azonban a gyár leépült, a munkahelyek megszűntek. A polgármester szerint ez mai napig ható traumát okozott a jó körülmények között élő roma családoknak, akik a történteket nem tudták feldolgozni. „Sokan közülük a többségi társadalmat okolják a kialakult helyzetért, és ebben a médiát is felelősnek tartom. Az újságírók és a jogvédők a 90-es évek óta a helyi problémákat irreálisan felnagyítják, és ezzel azt az érzést keltik a cigányságban, hogy ők a hátrányos megkülönböztetésük miatt nem tudnak érvényesülni” - magyarázza Bődi Szabolcs. Arra a felvetésre, hogy nem kell messzire menni olyan esetekért, amikor egy cigány a bőrszíne miatt nem kap állást vagy színvonalas egészségügyi ellátást, a polgármester azt válaszolta, hogy Kunszentmiklóson ez nem jellemző. Szerinte az ellentéteket egy szűk roma kisebbség élezi, a többség azonban békében él egymással. 
A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke egy magyar pedagógus, Csörgő Gyula. Ő szintén lehetségesnek tartja, hogy előre megtervezett akció volt az augusztusi zavargás, sőt, szerinte ebben Lakatos Antal lehetett az egyik fő szervező. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a diszkóban kidobóként dolgozó rendőrök valóban számos alkalommal indokolatlan erőszakkal léptek fel a romákkal szemben. „Egyikük szinte kéjes élvezetet érez, miközben cigányokat ver. Több olyan fiatalt is ismerek, akiket minden különösebb ok nélkül helyben hagytak” - mondja. Az elnök úgy látja, a folyamatos ellentéteket ezek a rendőrök, illetve néhány roma fiatal táplálja.