Csak nyugodtan dőlj hátra, engedd el magad, és nézd az előadást… ugyan nem látsz semmit, és nem kapsz semmit az igen borsos ötfontos jegyedért, de ha kibírod, a jegy árának felét visszakaphatod. Az ez évben megrendezett Edinburgh-i Fringe kulturális fesztiválon olvashatjuk ezt a reklámot, a Sweet FA című színdarabról.

Kora reggel kezdődik az előadás egy 142 férőhelyes négycsillagos hotel egyik termében, és gyakorlatilag üres marad nemcsak a színpad, a nézőtér is, érdeklődés hiánya miatt. A premierre hat újságíró ment el, a következő nap csak egy, de az is elaludt az előtérben, míg várt a kezdésre. „Még nem adjuk fel” - nyilatkozta Julien Caddy, a darabot bemutató Sweet Productions nevű produkciós iroda eseményekért felelős igazgatója. „Csak az idő dönti el, hogy vajon a kocsmákból és bárokból kijövő közönség figyelmét felkelti-e majd a darab.” Hasonló próbálkozások már voltak a történelemben. 1952-ben John Cage zeneszerző „csendes” darabot írt Négy perc és 33 másodperc címmel. Caddy szerint Samuel Beckett (a Godot-ra várva híres ír szerzője) is mindig meg akarta írni a színészek, díszletek és cselekmény nélküli darabot, de soha nem merte. Egyelőre a sajtóvisszhangra nem panaszkodnak, amely szerint mindenkor lesznek, akiket el lehet hitetni valamivel. Nem így a skót parlament tagjai, akik igen rossz véleményüknek adnak hangot, kétségbe vonva a darab művészeti értékét. Szerintük a művészet azt jelenti, hogy valaki adott valamit másoknak. Valószínűleg azonban nem a skót konzervatívok fogják a Fringe fesztivál hangulatát befolyásolni, hiszen abban pont az a jó Caddy szerint, hogy megadja a lehetőséget mindenre, így a „semmire” is. (Reuters)