Major Nóra
Lakásra várva
Változtatásokból sohasem elég. Ezért a hétfőtől érvénybe lépő új lakáshitelt szabályozó rendelet után még az idén további módosítás várható. Leitner József, a Nemzeti Lakásprogram Titkárság főosztályvezetője kérdésünkre kifejtette, folyamatosan kutatnak a bővítési lehetőségek után. A közeli jövőben a kistelepüléseken élőknek kedvező lehetőségeket vizsgálják meg, sőt számítani kell az adókedvezmény felülbírálására is.
Háromdimenziós számítógépes látványterv. Virtuális valóság Fotó: Tóta AndrásA főosztályvezető annyit elárult, hogy emelkedni fog jövőre a szocpol, bár a mértéke és fokozata még nem rögzített. Leitner szerint az adókedvezmény mértékének módosulása az őszi adótörvény-módosításokhoz kapcsolódik majd. Lapértesülés szerint több változat is fekszik a döntéshozók asztalán. Elképzelhető, hogy majdnem felére, 120 ezer forintra csökken a visszaigényelhető összeg felső határa, de az is elképzelhető, hogy megszűnik a jelenlegi rendszer, és a kedvezmény a kamatfizetéshez lesz kötve. Elemzők szerint a hitelfelvevők többségét nem érintené az a változat, ha felére csökkenne a visszaigényelhető összeg, hiszen az átlag most is körülbelül 120 ezer forint erejéig tud élni a lehetőséggel.
A június 16-án életbe lépő változások értelmében a hitelfelvételi keret ingatlanonként 15 millió forintra emelkedett a korábbi 10-ről, és ez mindenképpen bővebb mozgásteret jelent - magyarázta Leitner. Vagyis most már 15 millión belül lehet kombinálni a különböző állami lakáshiteleket. Ez esetben szóba jöhet a kedvezményes és a jelzáloghitel, illetve ezenfelül vehetünk fel piaci kamatozású hiteleket is, valamint a szocpolt, ami ettől az évtől kezdve már a gyermekek születése előtt is felvehető, ha a házaspár adott időn belül gyerekeket vállal.
Csabai Lászlóné lakásügyi megbízott. Változatlanul változtatna Fotó: MTIMegválaszolatlan eseteket azonban a jelenlegi rendelet is hagyott. Például igaz, hogy a szülők is felvehetnek támogatott hitelt nagykorú gyermekük részére, de mivel két hitellel nem rendelkezhetnek párhuzamosan, nem világos, mi a teendő abban az esetben, ha 2-3 nagykorú gyermek számára szeretnének hitelre lakást vásárolni. 20-20 évet kell várniuk, míg sorra kerülnek?
Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója szerint a végrehajtott módosítások a racionalizálás kategóriájába tartoznak. A 15 milliósra bővített hitelkerettől eltekintve gyakorlatilag megszorításokról szól a történet.
Az igazgató úgy látja, nincs értelme a 15 milliós kereten belül kombinálni a hiteleket. Véleménye szerint ez a „variálás” nem jelent előnyt, sőt még összetettebbé válik a kötelezettségek kezelése. Az adókedvezmény „megnyirbálását” mint következő racionalizálási lépést nagyon is valószínűnek tartja. A három variáció közül azt tartja valószínűnek, mely szerint az adókedvezményt a törlesztés kamatrészére lehetne igénybe venni. Tíz éven belül ugyanis ez az adókedvezmény 300 milliárd forintba kerülhet évente az államnak, ez - összevetve az akkor várható 25 ezer milliárdos éves GDP-növekedéssel - azt jelentené, hogy az egyéb kiemelt területekre nem is jutna állami támogatás. A pénzt azonban mindenképpen a rendszerben kellene hagyni - mondja -, célszerű lenne átcsoportosítani a lakbértámogatásokhoz.
Az árak a csillagos ég alatt maradnak
Sokan csodát, jobban mondva árrobbanást remélnek az uniós csatlakozástól, a legtöbb ingatlanpiaci szakember azonban nem győzi visszafogni a várakozásokat. A két éve pangó, infláció felett csak alig emelkedő ingatlanárak nem táltosodnak meg jövő év májusáig sem. Az árakat ugyanis ezentúl is a kereslet-kínálat viszonya határozza meg, és nem valószínű, hogy nagy keresletnövekedést váltana ki a 2004 májusára kitűzött csatlakozási határidő. Ettől függetlenül azonban egy-egy régióban a sikeres vidékfejlesztés lakásár-növekedést von maga után az adott területeken. Jövőre országos szinten 6-7 százalékos árnövekedéssel számol a DEM a vállalkozói építésű lakások piacán. A GKI Gazdaságkutató Rt. ingatlanpiaci felmérése szerint csak a fővárosi, illetve az agglomerációkban található telkek ára emelkedik kiemelkedően, 11 százalékkal, a használt lakások ára - a paneleké kiemelten - stagnál, illetve egy-két százalékkal haladja csak meg az inflációt. Az új építésű lakások ára várhatóan néhány százalékkal az infláció felett emelkedik egy év távlatában. A fővárosban már most is számottevő értékesítési gondokkal küzdenek az építtetők.
Varga Dénes úgy látja, a vállalkozói építésű lakóparkok nyereségkulcsa csökken a jövőben. Ő is osztja azt a véleményt, miszerint ezek az építmények már rég nem tartoznak a „klasszikus lakóparkok” kategóriájába, hanem inkább lakótelepnek minősülnek. A klasszikus változat ugyanis olyan extra szolgáltatásokat is tartalmaz, mint az éjszakai portás, a zöldövezet és egyéb „ritkaságok”. A panelházak ideje sokak szerint lejárt, így ebben a kategóriában inkább árcsökkenés várható. Szakértők szerint ezen a területen biztosan radikális átalakításokra, felújításokra lenne szükség. Az „idős korú” bérházak további sorsa sem egyértelmű. Általánosan jellemző, hogy a lebontás és újjáépítés kevesebb pénzbe kerül, mint egy-egy renoválás. Így ez utóbbira csak akkor „fanyalodnak”, ha a városkép azt megkívánja.
