Hetek - VII. évfolyam, 24. szám, 2003. június 13

Jobboldali politikusok többször azzal vádolták Keller László szocialista képviselőt, hogy hungaristákkal tart kapcsolatot, mivel Szemenyei-Kiss Tamás hungarista újságíró információira alapozva támadta az Orbán-kormányt. E logika alapján a Fidesznek is komoly hungarista kapcsolatai lehetnek, hiszen Demeter Dénes, Demeter Ervin egykori titkosszolgálati miniszter édesapja egy levélben Szemenyeit „Kedves Tamásként” szólítja, és szívességeket kér tőle. Az elmúlt években szélsőjobboldalinak tartott személyek még Mádl Dalmával, a köztársasági elnök feleségével is kapcsolatba kerültek.

Keller László 2000 decemberében a parlamentben azt kérdezte Orbán Viktor akkori miniszterelnöktől, hogy vajon azért nem indítottak-e nemzetbiztonsági vizsgálatot egy amerikai szélsőjobboldali személyhez köthető, Magyarországon terjeszkedő cégcsoport ügyében, mert az ezért felelős miniszter édesapja is részt vett a hungarista mozgalomban. A sajtóhíradásokban Keller László által említett illetőket nevesítették, méghozzá Demeter Ervin akkori titkosszolgálati miniszter és édesapja, Hajdú Demeter Dénes személyében. Az említett politikusok ezért a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogok megsértése miatt pert indítottak az MSZP-s képviselő ellen, Hajdú Demeter pedig
- egy korábbi keltezésű cikk miatt - a Magyar Hírlap ellen is sajtópert kezdeményezett, mert a lap azt állította, hogy a férfi részt vett a hungarista mozgalomban. A lap az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy Hajdú Demeter hungarista lenne, ezért helyreigazításra kötelezték.
Ennek a bizonyítása egyébként azért is nehéz feladat, mert a hungarista mozgalom jelenleg illegális, hivatalosan senkinek sincs párttagkönyve, így jogi szempontból - még ha valaki saját magáról is állítaná ezt - senki sem lehet hungarista. Arról ellenben lehet beszélni, hogy ki számít hungarista eszmeiségűnek. Hajdú Demeter Dénesnek a hungarista Szemenyei-Kiss Tamás részére 1998 májusában írt baráti hangú levele szerint az egykori titkosszolgálati miniszter édesapja érdeklődéssel viseltetik Fiala Ferenc, Marschalkó Lajos könyvei, valamint Istóczy Győző parlamenti beszédei iránt. A levél másolatát fakszimilében közöljük.
Az említett személyek a magyar szélsőjobboldali gondolkozás prominensei közé számítanak. Istóczy Győző - a Magyar Antiszemita Párt alapítója - a hírhedt tiszaeszlári vérvád idején különösen aktív munkát fejtett ki a gyűlölet szításában. Tizenkét röpirat című havi folyóiratában (1880-1884) és Füstölő című élclapjában közölt cikkeiért faji izgatás miatt sajtópert indítottak ellene. Marschalkó Lajos a zsidóságról szóló antiszemita Országhódítók - Emancipációtól Rákosi Mátyásig című könyvében például az 1944-es német megszállást felszabadító jellegűnek tartotta, a Hatszázezer legendája címet viselő fejezetben pedig kétségbe vonta a holokauszt áldozatainak számát. Fiala Ferenc Szálasi sajtófőnökeként vált hírhedtté, könyveit az amerikai nyilas emigráció adta ki.
Az említett levélben szó esik Tóth Juditról is. Tóth egykoron Szemenyei-Kiss Tamásnak, a Hungarista Mozgalom Hír-szolgálata vezetőjének főnöke volt, jelenleg a Hazánkért című kanadai magyar lap és szélsőjobboldali honlap működtetője. A honlapra elég egy pillantást vetni és megállapítható, hogy egykori nyilas vezetők - például Henney Árpád - könyveit reklámozza, illetve szélsőjobboldali, erőteljesen zsidóságellenes ideológiát terjeszt.
A Keller László és a Demeter család közötti per egyik legkülönlegesebb szála az a vallomás, melyben egy - adatai zárt kezelését kérő - tanú azt állította, hogy Hajdú Demeter Dénes a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatán keresztül fontos iratokat kívánt eljuttatni a hungaristák montreali központjába, amelyeket neki fia, Demeter Ervin adott át.

Keller László 2000. évi kérdéseinek másik fele arról szólt, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek-e az Egyesült Államokban élő szélsőjobboldali emigráns milliomosok magyarországi vállalkozásai. A múlt heti lapszámunkban közöltük, hogy Orbán Viktor 1999-ben a Parlamentben fogadta a vitéz Bánkuty E. Géza vezette hungarista küldöttséget. Bánkuty - akit a nyugati magyarság egyik vezéregyéniségének tartanak - az 56-os Magyarok Világszövetségének egyik elnöki ülésén kijelentette: „Mi... már 1944-1945-ben is harcolók, akik nem a kommunizmus megreformálásáért, hanem annak megdöntéséért fogtunk fegyvert...” Ez nem lehetett véletlen elszólás, hiszen Bánkuty támogatott egy olyan könyvet, amely szálasista állításokat tesz. Szalay Róbert tanár, az amerikai szélsőjobboldali Szittyakürt állandó szerzője és magyarországi terjesztője az 1956. - A forradalom igaz története című dolgozatában ugyanis azt állította, hogy Szálasit „koncepciós per keretében” ítélték halálra és végezték ki, ő a „kommunista-zsidó bosszúállás áldozata”. A füzetecske egyébként hangsúlyosan foglalkozik a forradalomban részt vevő személyek származásával, különösen akkor, ha azok zsidók voltak. Vitéz Bánkuty a könyvről úgy beszélt, mint ami „bár nem terjedhet ki dicsőséges forradalmunk minden részletére, a forradalom ábrázolásában ezt a művet tartjuk hitelesnek az eddig megjelent tanulmányok között”. Egyébként Bánkutyt 2000-ben a kisgazda irányítású Honvédelmi Minisztérium ezredessé, a munkáiban Szálasit éltető Szalay Róbertet alezredessé nevezte ki.
Kollár Erzsébet, a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának munkatársa A hungaristák nem vonulnak Európába című könyvben - amely kéziratban várja az amerikai megjelenését - azt állítja, hogy az amerikai szélsőjobboldali gondolkozású üzletemberek 1998-ban benyújtották az igényeiket az általuk támogatott FKgP-nek. (. Hetek, 2003. június 6.) Az FKgP vezetői már régóta kapcsolatban álltak a hungarista Szemenyei-Kissékkel, melyet jelez az a baráti hangulatú levél, amelyet Torgyánné Cseh Mária írt hozzájuk.
Azt a céghálót, amely egy napilapban jelent meg, a mai napig senki sem cáfolta. Eszerint az FVM cége, az Agrár-innovációs Vidék-és Területfejlesztési Kht. 2000. május 12-én megbízási szerződést kötött Simon László vállalkozóval „stratégiai tanácsadói” feladatok ellátására. A szerződés gyakorlatilag az Agrárinnovációs Kht. informális irányításával ruházta fel a tanácsadót. Simon László korábban egy cégben dolgozott Pákh Imrével, az ismert amerikai jobboldali milliomos fiával és a közös munkatársak révén azt lehet mondani, hogy mintegy száz cég tartozik a cégcsoporthoz, amelyek szerteágazó tevékenységeket folytatnak. Érdekeltek a mezőgazdaságban, a fakereskedelemben, a számítástechnikában, a gabonakereskedelemben, az ingatlanfejlesztésben és az olajkereskedelemben. A céghálóhoz kapcsolódott például Balogh Gyula kisgazda, majd fideszes, jelenleg független országgyűlési képviselő, Dobos Ferenc, az FKgP egykori borsodi elnöke, akit 2001 márciusában őrizetbe vett a rendőrség. A lap állítása szerint Simon László - aki azóta előzetes letartóztatásban van - annak a Pákh családnak az embere, amely anyagilag támogatta a nyilasok által alapított hungarista mozgalmat és a montreáli lapjukat, a 24. órát.

Az amerikában elhunyt Gróf Czegei Wass Albert az elmúlt években a legfelkapottabb jobboldali írónak számít, akit egyes vélemények szerint a hungarista érzelmű személyek trójai falóként kívánnak használni, hogy kulturális területen is „benyomuljanak” Magyarországra. Szemenyei-Kiss Tamás lapunknak azt állította, hogy ő együtt dolgozott a Hungarista Hírszolgálatnál főmunkatársi rangban dolgozó Wass Alberttel. Tudomása szerint Wass a második világháborúban megmentette a németek egyik belvízi uszályhajóját egy partizánmerénylettől, és ezért 1944-ben előbb másodosztályú, majd első osztályú vaskeresztet kapott.
Az emigráns írót védők azt állítják, hogy Wass nem volt szélsőjobbos. Idéznek is tőle, miszerint egy helyütt azt írta: „Nagyon kevesen értik meg, hogy a szocializmusnak, mint minden más betegségnek, különböző formái és változatai vannak. (…) A betegségnek egy másik formája az, amit nemzeti szocializmusnak neveznek.”
Kritikusai viszont Wass alábbi mondataira hívják fel a figyelmet: „Adjátok vissza a hegyeimet mondom mit akarsz csinálni, háborút. Ameddig igazság nincs ezen a földön, addig csak háborút. Valakiknek pusztulniuk kell. Te leszel az a valaki? … akkor a zsidóké, meg az uraké, meg az ilyen féléké.” Vagy például: „Én nem csalok, mert én nem vagyok zsidó.” Illetve: „Meg kell állapítsam, hogy a zsidók oltották belénk ezt a minden nagyságot lerántó, minden szépséget kigúnyoló szenvedélyt.” Mindenestre Wass az egyik utolsó interjújában kiemelte, hogy Adolf Hitlernek köszönheti, hogy megkaphatta a berlini olimpián céllövészetben elért aranyérmét. A románok ugyanis megóvták az eredményt, mivel magyar színekben indult az amúgy erdélyi Wass, így kénytelenségből Adolf Hitler saját kezű aláírással ellátott díszes oklevéllel igazolta Wass Albert kiváló teljesítményét.
Magyarországon a Wass Albert könyveit kiadó cég, a jobboldalinak számító Kráter Műhely Egyesület jelentős állami támogatásban részesül. A 2002-es beszámolójából kiderül, hogy az országgyűlési keretből évente 1 millió 770 ezer, a minisztériumoktól 7 millió 481 ezer, egyéb támogatóktól 3 millió 863 ezer forintot kapott. A Kráter Műhely Egyesület 2003. márciusáig huszonhét kiadványt jelentetett meg, állításuk szerint „közművelődési missziót” vállalva.
Mindenesetre érdekes összefüggés, hogy a Wass Albert Alapítványnak éppen az a vitéz Bánkuty E. Géza az elnöke, akiről előbb olvashatták, hogy 1944-ben az oroszok ellen harcolókat tartja hősöknek. A Gróf Czegei Wass Albert emlékére rendezett estélyen a Stefánia Palotában - több jobboldali személyiség, például Lányi Zsolt, Hegedűs Lóránt, Boross Péter mellett - Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége is részt vett.

Torgyánné Cseh Mária levele Kollár Erzsébethez és Szemenyei-Kiss Tamáshoz