Munkatársainktól
A kispártok az unióba mennének

Felboríthatják a kelet-európai pártok a jövő évi szavazásokon az Európai Parlament jelenlegi arányait, ezért kisebb pártszövetségek - például a zöldek vagy a kommunisták - vélhetően erőteljesen támogatni fogják magyar partnereiket. A Munkáspárttól a MIÉP-ig a magyar kispártok újult erővel készülnek a jövő évi választásokra.

Pápai Gábor rajza

Az Európai Parlamentben a hét frakció közül jelenleg a mérsékelt jobboldali pártok csoportja a legnépesebb 232 képviselővel, a sort a szociáldemokraták követik 175 képviselővel. A zöldek 53 képviselővel a harmadikok, míg a 49 fős - Egyesült Bal-Északi Zöldek név alatt „futó” - kommunista frakció a negyedik a sorban. Mind a kommunisták, mind a zöldek igyekeznek támogatást nyújtani kelet-európai párttársaiknak. Sőt, brüsszeli lapinformációk szerint Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője igyekszik tető alá hozni egy páneurópai szövetséget, hogy radikális jobboldali pártok együttesen lépjenek fel a jövő júniusi európai parlamenti választásokon. 
Székely Péter, a Munkáspárt szóvivője megerősítette lapunknak, hogy a kommunista frakcióval szoros kapcsolatot ápolnak. Mint mondta: azt nem tudják még, hogy milyen támogatást fognak kapni európai társaiktól, mivel a jelenlegi magyar törvények nem teszik lehetővé a külföldről érkező pénzbeli támogatást. Székely szerint az is kérdéses, hogy a magyar parlamenti pártok milyen módon viszonyulnak a jövő évi választásokhoz, mivel az európai választások általában nem 5 százalékos küszöbértéket határoznak meg. Ha a magyar parlamenti pártok „kilobbizzák” ezt a mértéket, akkor nehezebb, hogy magyar munkáspárti képviselő is legyen Brüsszelben. Ellenben esélyt jelenthet számunkra az is, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint lényegesen kevesebben járulnak az urnákhoz az Európai Parlament választásakor, így a 120 ezres, fegyelmezett munkáspárti szavazótábor elérheti akár az 5 százalékos küszöböt is - tette hozzá Székely. 
Győri Béla, a MIÉP szóvivője lapunknak elmondta, hogy pártja annak ellenére, hogy ellenezte az uniós csatlakozást, a jövő évi uniós választásokon indulni kíván. Céljuk az, hogy mivel nem sikerült megakadályoznia a csatlakozást, akkor Brüsszelben tudják elmondani véleményüket, és az intézmény működését befolyásolják. A szóvivő azt is elmondta, hogy szerinte a parlamenti pártok visszaélnek helyzetükkel, és mesterségesen igyekeznek más pártokat kiszorítani a közéletből. Az európai gyakorlat értelmében a 4,17 százaléknál többet elért pártok küldhetnek megfigyelőket az Európai Parlamentbe. A MIÉP ennél többet szerzett, így egy megfigyelői státusz megilletné - vélte Győri Béla, aki hozzátette, hogy a házelnöknek ebben a tárgyban április végén levelet írtak.
A MIÉP egyébként tart fenn kapcsolatot más, nacionalistáknak nevezett pártokkal, mint például a francia Nemzeti Fronttal, de Győri Béla szerint a pártok nemzeti jellegéből fakadóan nagyon szoros együttműködés nehezen képzelhető el. Mint mondotta: elég csak a francia és a magyar gazdák eltérő érdekeire gondolni. 
Magyarországgal kapcsolatban a zöldek lehetnek a legnehezebb helyzetben, hiszen jelen pillanatban nincs értékelhető zöld párt hazánkban. Lapunk információ szerint a közelmúltban Magyarországon járt Daniel Cohn-Bendit, az Európai Parlament zöld frakciójának vezetője többek között erről is tárgyalt. Európai zöldek keresik annak a lehetőségét, hogy akár anyagiakkal is támogassák magyar társaikat. Csakhogy tudomásunk szerint a hazai zöld mozgalomban vita zajlik arról, hogy ki is legyen a támogatott fél. 
Kiss Viktor politológus a Heteknek elmondta: a tíz csatlakozó ország annyiban megváltoztathatja az erőviszonyokat, hogy Kelet-Európában általában a zöld pártok nagyon gyengék, míg a kommunista pártok bizonyos országokban - például Csehországban, ahol 18 százalékos támogatottsággal rendelkeznek - erősek, illetve esélyesek lehetnek parlamenti helyek „elcsípésére”. 
Kiss szerint a Munkáspárt az elkövetkező időszakban igyekszik majd valami nagy jelentőségű témát - például az egészségügy helyzete - találni, hogy újra felhívja magára a közvélemény figyelmét. 
A politológus azt is hozzátette: a 2002-es parlamenti választásokon 2,2 százalékot elért baloldali párt 1998-hoz képest 60 ezer szavazót vesztett. Kérdés persze az, hogy ennek a párt támogatóinak elöregedése az oka, vagy az, hogy a kiélezett Fidesz-MSZP „harc” miatt több tízezer munkáspárti szavazó inkább az MSZP-re szavazott, hogy ne a Fidesz maradjon hatalmon. Ha ez utóbbi az igaz, akkor egy alacsonyabb részvételi arányú, kevésbé kiélezett európai választáson akár munkáspárti képviselő is bejuthat az EP-be.