„Nemsokára úgyis világbajnok leszek, akkor pedig már mindegy, mit mondanak rólam a kritikusaim” - mondja kisfiús mosollyal Kótai Mihály. Nem lehet nem hinni neki. A töretlen ívű pályát befutó ökölvívó amatőr sikerei címszavakban: 1992. Ifjúsági Országos Bajnokság: aranyérem; 1997. Budapest: VB 5. hely; 1999. Grand Prix nemzetközi torna, Usti nad Laben: ezüstérem; 2000. Finnország: EB bronzérem, ahol súlycsoportjának olimpiai bajnokát, Oleg Szajtovot győzte le.

Kótai Mihály eddigi legkeményebb meccsét vívta Londonban. Egy komoly sérülést is szenvedett, ami miatt mérkőzések maradtak el, azóta viszont a júniusban sorra kerülő világbajnoki címmérkőzésére készül Fotó: MTI
Az ezredforduló meghozta számára az igazi fordulatot: 2000. október 14. óta profiként a Polish Box Promotion veretlen üdvöskéje. Közel három év alatt rekord mennyiségű, huszonkét mecscset vívott, amiből tizenegyet KO-val nyert. Nemrég érkezett haza négy hetes lengyelországi edzőtáborozásából. Az Imperial Gym edzőtermében kerestük meg, ahol azóta készül a júniusban sorra kerülő világbajnoki címmérkőzésre.
- Eddigi legkeményebb mecscsedet láthattuk április 12-én Londonban. Egy komoly sérülést szenvedtél, ami miatt már kétszer el kellett halasztani a világbajnoki címmérkőzésedet. Hogyan élted ezt meg?
- Az egészben az volt a rossz, hogy a meccs végig feszes volt, és keményen kellett küzdeni mind a tíz menetben, a sérülést pedig a tizedik menet végén szereztem, amikor már rendkívül fáradt voltam. A látvány elég szörnyű volt, felrepedt a szemhéjam, de már csak egy perc volt hátra, s végül egy ponttal győztem.
- Nemrég érkezett Budapestre Theo Kerekesh, aki harminc éve van a szakmában, és Lennox Lewis mellett is volt segédedző. Most téged készít fel a WBF nagyváltósúlyú világbajnoki címmérkőzésére. Mennyire határozza meg az ember pályafutását az edző személye?
- Szerencsés vagyok, mivel az apám kezdett el edzeni, méghozzá a saját garázsunkban. Sem a körülmények, sem a felszerelésünk nem jósolt nagy jövőt, de rendkívüli elszántság volt mindkettőnkben. Apám a szakoktatói képesítést is megszerezte, hogy mellettem lehessen a ringben. Súlyemeléssel kezdtem kilencévesen, de később áttértünk a bokszra. Hogy melyikkel folytassam, már nem is volt kérdés számomra, mivel elég korán belekóstoltam a bokszmeccsek fantasztikus hangulatába. Az első meccsemen egyébként kikaptam, de tizenhat évesen már ifi országos bajnokságot nyertem.
- Együtt kezdtél Kokóval és Erdei Zsolttal, mégis méltánytalanul keveset hallunk rólad a médiában. Csak akkor kapták fel a fejüket a kritikusok, amikor megszerezted a kisvilágbajnoki övet.
- Koko karrierje akkor kezdődött az Universumnál, amikor az RTL Klub indult Magyarországon, ez nagyon szerencsés volt, mert egyből szerződést kötöttek. Az a pofon, amit ő kapott, óvatosabbá tette a közvéleményt és a médiát. Azóta óvakodnak az elhamarkodott pezsgőbontástól.
- Most már a te meccseidet is láthatjuk az RTL Boksz Klubban, már nem mint mellékszereplőét.
- Egy idő után igény lett arra, hogy Budapesten is fellépjek, és a meccseimet is élőben közvetítik, bár a valóságshow-k sajnos az éjszakába szorítják a közvetítéseket, így kevesebben tudják nézni.
- Te miért nem az Univerzumhoz szerződtél? Nem kerestek, vagy nem akartál oda tartozni?
- Nagyon jó szerződést kötöttem a Polish Box Promotionnal. Magyarországon korábban azt hitték, hogy csak az Universum létezik. A klubom a legjobb helyeken szervezte meg a mérkőzéseimet: Amszterdamban, Las Vegasban és legutóbb Londonban. Ezek a városok mind a boksz elit színhelyének számítanak.
-Azt olvastam rólad, hogy rajongóidat szerénységed és gyermeki szelídséged hódította meg. Hogyan tudod felvenni a mecscsek előtt azt a bizonyos szigorú, kegyetlen tekintetet, ami sokak szerint megpecsételi a végeredményt?
- Ez egyáltalán nem igaz. Én például mindig mosolygok olyankor, és mégis nyerek!
- Mitől lesz valaki igazán jó bokszoló? Az átlagember tudatában egy olyan kép él, hogy kigyúrt, izmos testek esnek egymásnak brutálisan, a szakemberek szerint azonban az erő önmagában kevés, valójában komoly agymunka folyik.
- A boksz inkább szellemi sport. Az egész arról szól, hogyan tudom becsapni a másikat, elhitetni vele, hogy most valahova máshova ütök. Ki kell számítanom a viselkedését, a reakcióit. Legjobban talán a már sokak által idézett sakkhoz tudnám hasonlítani. Két szellem csatája ez, csupa taktika és stratégia. Ahhoz persze, hogy ezek érvényesüljenek, természetesen elengedhetetlen a tökéletes fizikai és mentális kondíció.
Miközben beszélgettünk, feltörekvő tehetségek - köztük a veretlen középsúlyú Rimovszky Szabolcs - meccse zajlott, és hatalmas felhördülés zaja szakította meg az interjút egy súlyos szabálytalanság miatt. Kótai Mihály szerint egyre több tehetséges ökölvívó van, és egyre nagyobb az esély, hogy reflektorfénybe kerüljenek, mert kezd kultúrája lenni Magyarországon a bokszgáláknak és rendezvényeknek, ma már presztízs részt venni egy rangos mérkőzésen. Bár ahhoz, hogy valaki „biztos befutó” legyen, sok „véletlen történésre” van szükség a tehetségen kívül. Nos, úgy tűnik, neki ez már sikerült. Mi mást kívánhatnánk még, minthogy júniusban világbajnokként üdvözölhessük a civil világban oly szerény és finom modorú, ám a ringben tornádóként végigsöprő Kótai Mihályt.